Január 20-a az első tavaszt jelző nap az évben. Fábián és Sebestyén napjához kapcsolódik több időjósló néphagyomány is, egyik szerint ha ezen a napon hideg van, akkor a tél hamarosan véget ér.

E két szent napjához több hiedelmet is fűztek. A tél hosszára vonatkozó jóslás mellett azt is tartja a néphit, hogy ilyenkor megindul a gyümölcsfákban a nedvképződés.

Sebestyén napján eleink azért is imádkoztak, hogy - mivel Sebestyén a pestis ellen védőszentként ismert - a betegségek messze elkerüljék a közösséget. De ő a lövészegyletek, a vadászok, puskások védőszentje is.

Január 20-át, Fábián és Sebestyén napját a néphagyomány az első tavaszébresztő napnak tartja. A népi megfigyelések szerint ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Az aznapi időjárás pedig meghatározza a következő 40 nap időjárását. A népi rigmus szerint:

Fábián és Sebestyén napján
A nedv ébred a fák alján.
Halad, halad napról-napra,
Díszét a fa tőle kapja.

Vagyis, ha január 20-án szép, napos idő van, a február is ehhez hasonló lesz. Ha azonban hideg, szürke, borongós Fábián és Sebestyén napja, a tavaszra még sokat kell várnunk.

Gomboson ezen a napon zsírban fánkot sütnek, s megeszik, hogy a szél le ne tépje a háztetőt.