Szerbia 1991 óta összesen 963 ezer lakost veszített, köztük a volt Jugoszláviában képzett mérnökök csaknem 30 százalékát, akik elhagyták az országot, ami jelentős veszteséget jelent a bruttó hazai termék szempontjából.

Erről Bodin Bulatović, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Szerbiáért és a Nyugat-Balkánért felelős képviselője beszélt a 33. Kopaoniki Üzleti Fórumon.

Mint mondta, Szerbia paradoxona, hogy egyes kutatások szerint az ország összlakosságának mindössze négy-öt százalékát veszítette el.

Hozzátette azonban, hogy ez félrevezető kép, mivel a kilencvenes években jelentős migráció irányult Szerbia felé Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és a volt Jugoszlávia más részeiből.

Bulatović szerint a számok ezért relatívak, és nem tükrözik pontosan azt a helyzetet, amelyben Szerbia 1991 óta van.

„A tény az, hogy Szerbia 1991 óta 963 ezer lakost veszített, ami majdnem egymillió ember. Ami pedig még sokkolóbb, az ezeknek az embereknek az összetétele, hiszen a volt Jugoszláviában képzett mérnökök közel 30 százaléka elhagyta az országot, ami valóban elgondolkodtató” – mondta.

Hozzátette, ha visszamenőleg kiszámolják annak a potenciális jövedelemnek az értékét, amelyet ezek a mérnökök termelhettek volna Szerbiában, de ma külföldön nyújtanak szolgáltatásokat vagy állítanak elő termékeket, az 11,6 és 15,5 milliárd dollár közötti összegnek felel meg.

Ez az összeg a szerb GDP közel 16 százalékát teszi ki, ami még kedvezőtlen gazdasági években is majdnem négyszerese a külföldi közvetlen beruházások értékének.

Bulatović szerint tehát nemcsak az elvándorlás mértéke jelent problémát, hanem az is, hogy az ország a tehetségek és a tudás révén potenciális gazdasági növekedést veszít el, miközben jelenleg is sok képzett IT-mérnök hagyja el Szerbiát.