Napi két órára korlátozná a 18 év alattiak Instagram- és Facebook-használatát a Meta, éjszakára pedig teljesen elérhetetlenné tenné számukra a két közösségi oldalt. Az intézkedések egy csaknem 18 milliárd dolláros amerikai jogi egyezség részei.

Bár a változtatások jelentős előrelépést hozhatnak a fiatalok védelmében, szakértők szerint a legfontosabb kérdés továbbra is nyitott marad: nemcsak az számít, mennyi időt töltenek a tinédzserek a közösségi médiában, hanem az is, hogy ezalatt milyen tartalmakat kínálnak nekik az algoritmusok, közölte a Euronews.

Az egyezség értelmében a 18 év alatti felhasználók fiókjain automatikusan napi kétórás időkorlát lép életbe, éjfél és reggel hat óra között pedig nem használhatják majd az Instagramot és a Facebookot. A napi limitet csak szülői engedéllyel lehet feloldani. A változtatások többsége egyelőre az Egyesült Államokban élő felhasználókra vonatkozik.

A Meta a felhasználók életkorának ellenőrzésén is szigorít. A vállalat saját technológiáit külső rendszerekkel kombinálja, azok hatékonyságát pedig rendszeresen független ellenőrök vizsgálják majd. Ha egy fiókról kiderül, hogy 13 év alatti gyermekhez tartozik, és ezért eltávolítják, a rendszer a felhasználó ismerőseinek életkorát is ellenőrizheti. Az amerikai szabályozás szerint ugyanis közösségimédia-fiókot alapvetően 13 éves kortól lehet létrehozni.

Két óra káros tartalom is káros tartalom

A szigorítás legnagyobb hiányossága a kritikusok szerint az, hogy elsősorban a képernyő előtt töltött időt korlátozza, miközben nem változtatja meg alapvetően azt, ahogyan a platformok tartalmakat ajánlanak a fiataloknak. Az automatikus videólejátszás vagy az algoritmikus tartalomajánlás egyes elemeinek kikapcsolását például továbbra is a felhasználónak kell kezdeményeznie.

Arturo Behar, a Meta korábbi mérnöki igazgatója jelentős mérföldkőnek nevezte az egyezséget, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szülőknek ettől még nem szabad automatikusan biztonságosnak tekinteniük az Instagramot. Érvelése szerint önmagában az időkorlát nem oldja meg a problémát, ha a felhasználó a rendelkezésére álló két órában továbbra is potenciálisan káros vagy függőséget erősítő tartalmakkal találkozik.

A szakértők egyik legfontosabb kifogása éppen a közösségi oldalak működésének alapját jelentő ajánlórendszereket érinti. Ezek célja, hogy a felhasználó érdeklődése alapján újabb és újabb tartalmakat kínáljanak, és ezzel minél tovább az alkalmazásban tartsák. A kritikusok szerint egy tinédzser ezért a kétórás korlát elérésekor is erős késztetést érezhet arra, hogy folytassa a görgetést.

A szülői felügyelet önmagában kevés lehet

A gyermekek online biztonságával foglalkozó Fairplay szervezet szerint az egyezség túlságosan nagy felelősséget helyez a szülőkre. A szervezet azt kifogásolja, hogy bizonyos, kockázatosnak tartott funkciókat nem kapcsolnak ki automatikusan a fiatalkorúaknál, hanem ehhez továbbra is felhasználói vagy szülői beavatkozás szükséges.

A kételyeket a Meta korábbi próbálkozásainak tapasztalatai is erősítik. Az Instagram például már korábban bevezette a „tarts szünetet” funkciót, amely hosszabb használat után figyelmezteti a fiatalokat, hogy ideje lenne kilépniük az alkalmazásból. A lehetőséget azonban kezdetben kevés tinédzser használta, és bár a Meta később alapértelmezetté tette a figyelmeztetést a fiatalok fiókjain, az értesítés továbbra is egyszerűen bezárható.

A mostani változtatások ezért egyfajta kísérletet is jelentenek arra, hogy a közösségi platformok biztonságosabb működését ne kizárólag a felhasználók önfegyelmére bízzák. A szakértők szerint azonban tartós eredményt valószínűleg csak a technológiai változtatások, a piaci nyomás és az állami szabályozás együttesen hozhat.

Tíz év alatt csaknem 18 milliárd dollár

Az új szabályok annak az egyezségnek a részei, amelyet a Meta 48 amerikai szövetségi állammal kötött. A vállalat a következő tíz évben csaknem 18 milliárd dollárt fizet az egyezség alapján. A megállapodást Yvonne Gonzalez Rogers amerikai szövetségi bíró hagyta jóvá, és az államok mellett Washington D.C.-re, valamint az Egyesült Államok területeire is kiterjed.

Két állam nem csatlakozott az egyezséghez. Új-Mexikó külön pert folytatott a Meta ellen, Florida főügyésze pedig azért maradt ki a megállapodásból, mert nem tartotta elég szigorúnak annak feltételeit.

A mostani intézkedések mindenesetre fontos változást jeleznek abban, ahogyan a közösségi oldalak fiatalokra gyakorolt hatását kezelik. A kérdés azonban már nem pusztán az, hogy egy tinédzser napi két, négy vagy hat órát tölt-e a telefonján. Egyre inkább az kerül előtérbe, hogy a platformok mit tesznek azért, hogy az ott eltöltött idő alatt ne éppen azok a mechanizmusok működjenek a legerősebben, amelyek miatt olyan nehéz letenni a telefont.