Van, aki ilyenkor inkább nem hoz fontos döntéseket, más óvatosabban közlekedik, és olyan is akad, aki egyáltalán nem tulajdonít jelentőséget a dátumnak. A péntek 13-a mégis évszázadok óta különleges helyet foglal el a köztudatban. De honnan ered a balszerencsés nap híre, és miért él tovább ez a babona napjainkban is?

A péntek 13-ához kapcsolódó hiedelmek eredete nem vezethető vissza egyetlen eseményre. A babona vallási hagyományokból, történelmi történetekből és kulturális szokásokból alakult ki, majd az irodalom és a filmek révén vált világszerte ismertté, közölte a Múlt-kor.

A 13-as számot már önmagában is sokáig szerencsétlennek tartották. A keresztény hagyomány szerint Jézus utolsó vacsoráján tizenhárman ültek az asztalnál, köztük Júdás, aki később elárulta őt. A péntekhez pedig Jézus keresztre feszítésének napja kapcsolódik. Az évszázadok során további bibliai történeteket is összefüggésbe hoztak ezzel a nappal, bár ezeknek nincs egyértelmű történelmi vagy vallási alapjuk.

Hogyan lett a péntek 13-a a balszerencse jelképe?

Érdekes módon a péntek és a 13-as szám összekapcsolása viszonylag későn terjedt el. A kutatók szerint a ma ismert babona a 19. században, elsősorban az angolszász világban kezdett szélesebb körben ismertté válni.

Népszerűségét tovább növelte Thomas W. Lawson 1907-ben megjelent Friday, the Thirteenth című regénye, amelyben egy tőzsdei spekuláns a dátumhoz kapcsolódó félelmeket kihasználva idéz elő pénzügyi pánikot.

A naphoz gyakran kapcsolják a templomos lovagrend történetét is. 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király parancsára tömegesen letartóztatták a rend tagjait. Bár az esemény valóban megtörtént, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a péntek 13-ához fűződő babona ebből eredne.

A modern popkultúra szintén sokat tett a dátum hírnevéért. Az 1980-ban bemutatott Péntek 13. című horrorfilm és folytatásai újabb nemzedékek számára tették ismerőssé a baljóslatú napot.

Amikor a babona a mindennapokra is hatással van

A 13-as számtól való túlzott félelmet triszkaidekafóbiának, a péntek 13-ától való félelmet pedig paraszkavedekatriafóbiának nevezik. Bár ezek a kifejezések ritkán kerülnek elő a hétköznapi beszélgetésekben, maga a jelenség sokak számára ismerős lehet.

Vannak, akik ezen a napon elhalasztják az utazást, a nagyobb vásárlásokat vagy a fontos döntéseket. A félelem gazdasági hatásairól is születtek becslések, ezek megbízhatósága azonban vitatott.

Pszichológiai szempontból a babonák fennmaradásában fontos szerepet játszik, hogy hajlamosak vagyunk jobban megjegyezni azokat az eseményeket, amelyek megerősítik korábbi elképzeléseinket. Ha péntek 13-án valami kellemetlen történik velünk, könnyen a dátum számlájára írjuk, miközben egy másik napon talán jelentőséget sem tulajdonítanánk neki.

Nem mindenhol a péntek 13-a hoz balszerencsét

A babonák kulturális különbségeit jól mutatja, hogy a világ más részein egészen más napoktól tartanak. Spanyolországban és Görögországban például a kedd 13-a számít szerencsétlennek, Olaszországban pedig inkább a péntek 17-éhez kapcsolódnak hasonló hiedelmek.

Mindez arra utal, hogy a balszerencsés napokhoz fűződő félelmeket elsősorban a hagyományok és a kulturális környezet alakítják, nem pedig maga a dátum.

Arra nincs tudományos bizonyíték, hogy péntek 13-án több szerencsétlenség történne, mint az év bármely más napján. A babona mégis tovább él, részben azért, mert szeretünk jelentést keresni a véletlen események mögött.

Így aztán péntek 13-a lehet különleges nap a naptárban, de hogy valóban balszerencsésnek érezzük-e, az sokkal inkább a hozzáállásunkon múlik, mint magán a dátumon.