Többféle elképzelés él Európa jövőjéről, ami önmagában nem baj; a kérdés az, hogy az írott jog érvényesül-e - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely a magyar-német barátsági szerződés 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédében e tekintetben a legfontosabbnak azt nevezte, hogy mindenki tartsa magát az aláírt uniós szerződésekhez. Az ettől való eltéréshez a szerződések módosítására van szükség - szögezte le.

A tárcavezető azt mondta: ha ebben egyetértünk, nagy bajba már nem kerülhetünk, mert "vagy egyetértésre jutunk, vagy maradnak a jelenlegi keretek". Európában a lisszaboni szerződés által megteremtett, megerősített együttműködésekből inkább egyre több lesz - fogalmazott Gulyás Gergely, aki ezek közé sorolta az eurózónát és a schengeni övezetet is.

Szavai szerint az EU-ban vannak olyan eltérő társadalmi különbségek, amelyeken "nem tudunk és nem is akarunk változtatni". Úgy vélte, hogy az új német kormány programjának társadalompolitikai fejezetében írtakkal Közép-Európában "nem biztos, hogy be lehet jutni a parlamentbe". "Nincs ezzel semmi baj, mert mi sosem gondoltuk, hogy nekünk kell a német kormány helyett társadalompolitikai elképzeléseket vizionálni" - folytatta hozzátéve: "őszintén reméljük, hogy másban sem fogalmazódott meg, hogy a magyar kormány (.) helyett kell politikát folytatni".

A miniszter előtt felszólaló Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: a nemzet a polgárok politikai hazája marad továbbra is Európában. Gulyás Gergely e szavakra utalva úgy értékelt: "szerintünk ez kulcsfontosságú, szerintünk ez nemcsak következik a szerződésekből, hanem benne is van (a szerződésekben)".

Gulyás Gergely úgy vélte: jó okunk kell, hogy legyen az optimizmusra, ugyanis Magyarország és Németország hosszú ideje szövetséges, "jóban és rosszban is voltunk együtt"; és a hidegháború után a két ország újra szövetségese egymásnak az EU és a NATO kötelékében. Németország keleti részére utalva felidézte, hogy mindkét ország kénytelen volt elszenvedni a kommunista diktatúrát, Nyugat-Németországnak azonban a szabadság jutott, de megosztottság érzésével.

A német-magyar barátsági szerződésről szólva jelezte: az hosszabb ideje van hatályban, mint ameddig a berlini fal állt. A miniszter értékelése szerint ez idő alatt a két állam látványos eredményeket ért el, utalt arra, hogy gazdaságuk jelentős mértékben nőtt össze, példaként említve, hogy Németország kétszer akkora volumenű külkereskedelmet bonyolít a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal.

Gulyás Gergely kitért a kulturális kapcsolatokra is, jelezve, hogy a nem német anyanyelvű uniós országok közül egyedül Magyarországon lehet az óvodától az egyetemig németül tanulni.

A kommunista rendszerek összeomlása utáni időszakot felidézve beszélt arról is, hogy 1989-1990 eseményei után mindkét országban volt csalódottság és kijózanodás. Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság iránt leginkább elkötelezett ország az unióban, amelynek jelenlegi vezetői - a miniszterelnök, a házelnök és az államfő is - korábban egy diktatúrában küzdöttek a jogállamért. "Ez az egyik oka, hogy ezen a területen nem szívesen fogadunk el kioktatást" - emelte ki, majd úgy vélte, bár Németország nagy és sokszínű ország a német sajtóból "aggasztó mértékben hiányzik" a sokszínűség. Ennek aktuális példájának nevezte, hogy két nappal ezelőtt a német dpa hírügynökség hamisította meg a magyar miniszterelnök szavait".

A miniszter úgy folytatta: Magyarországon is "van okunk, időnként aggodalomra", mert a választási kampányban az "egyik miniszterelnök-jelölt (.) azt találta mondani, hogy egy olyan szövetséget vezet, ahol fasiszták és kommunisták vannak, de mindenki megmaradhat fasisztának és kommunistának". "Nyilván ez például a német államrezonnal összeegyeztethetetlenül szembe megy" - jegyezte meg.

Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: Magyarországgal kapcsolatos személyes élményeit és a magyar történelem bizonyos részeit is felidézve, valamint a német egység létrejöttére utalva közölte: 1989 egy "közép-európai szabadságforradalom" volt, németek a sosem felejtik el magyaroknak, hogy az első lyukat ők ütötték a vasfüggönyön. A gazdasági és kulturális kapcsolatok méltatása mellett a többi között arról beszélt, hogy a nemzetek és a régiók jelentik a polgárok politikai hazáját Európában. Úgy látta, hogy az EU-ban a közép-európaiak - köztük a szászok is - egyre fontosabbak. Meggyőződése szerint a Közép-Európai országok az EU élő magvát képzik és tudatában kell lenni ennek az erőnek, azért hogy le tudják küzdeni a 21. század kihívásait. Szavai zárásaként azt kívánta, hogy a német-magyar barátsági szerződés maradjon meg örökké és töltsék meg élettel azt mindét oldalról.

Matthias Rössler méltatta a tovább a kormány nemzetiségi politikáját, amely konkrét lépésekkel védi és erősíti a magyarországi német kisebbség identitását.

Johannes Haindl, a Németország magyarországi nagykövetének köszöntője szerint "a németek mélységesen hálásak és azok is maradnak" a német egység megteremtéséért tett magyar hozzájárulásokért. A német diplomata miután méltatta a kulturális kapcsolatokat, kitért arra is, hogy az utóbbi időben "néhány területen" tapasztalt politikai nézetkülönbségek ideológiai kultúrharccá hangosodtak. Úgy vélte, hogy a lisszaboni szerződés az EU tagállamai számára sokkal inkább biztosítják a nemzeti érdeket, semmint fenyegeti azokat. "Németország a jövőben is a partnerségre, a párbeszédre és az egyenrangú kooperációra teszi a hangsúlyt" - hangoztatta. (MTI)