Adóegyszerűsítésre, adócsökkentésre és bürokráciacsökkentésre tett ígéretet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten.

A kormányfő az MKIK által szervezett Gazdasági Évnyitó 2025 című gazdaságpolitikai fórumon elmondta, a kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, az adócsökkentést pedig az adóegyszerűsítésben látja.

„Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna”, szerintem ebben meg tudunk állapodni – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével, ahogy az előzőekkel is tette, megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll.

Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is – rögzítette a miniszterelnök.

Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya és azok is maradunk – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán azt mondta: a Tax Foundation rangsorában Magyarországnak a hetedik legversenyképesebb adórendszere van a fejlett országok között. „Jogos, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, a közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt. Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.

Magyarországnak olyan adórendszere lesz, amelynek egy hármas kombináció adja az alapját: annak munkára, illetve család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, továbbá alacsony adófizetésekkel, adókedvezményekkel kell mindezt megvalósítania – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Nagy Elek: A megújult MKIK jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít

A megújult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít; fontos, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, hogy a kamara értük van, őket segíti – hangsúlyozta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 2025. évi Gazdasági Évnyitón.

Nagy Elek kijelentette, a tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez; a jövőt azok fogják megnyerni, akik a tudásba fektetnek.

A Makronóm Intézet felmérésére hivatkozva az MKIK elnöke kifejtette, az ígéretes vállalkozások jellemzője, hogy nagyobb mértékben fektetnek a tudásba, keresik az exportlehetőségeket, a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz innovációra, szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatókkal, megfizetik a tudást.

A tudás elsajátítására jó nemzetközi példákat említve Nagy Elek kiemelte, hogy a dán népfőiskola hozzájárult a dán agrárcsoda alapjainak letételéhez, a szingapúri módszer szerint pedig az oktatás a gazdasági csoda alapja.

A magyar út a tudásalapú gazdaságfejlesztésben, a tudásalapú kamarában rejlik - jelentette ki az MKIK elnöke. Hozzátette, probléma a forráshiány, és megoldásnak az ökoszisztéma építését látják, amelybe a vállalkozások és a kamarák egyaránt beletartoznak. Ebben a kamara feladatának tartja a piaci képzések felmérését, a hiányzó képeseket biztosítását.

Előadásában Nagy Elek kitért arra, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia, nemzetközi kutatások mutatják, hogy használatával komoly növekedés érhető el. Példaként említette, hogy mesterséges intelligenciával 12 százalékkal több feladatot lehet elvégezni 25 százalékkal gyorsabban, mint nélküle, ugyanakkor a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok kivédéséhez fontos az emberi ellenőrzés.

A magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatára, és ez jó lehetőség a kormány és a kamara együttműködésére – tette hozzá Nagy Elek.

Az MKIK elnöke úgy látta, hogy a vállalkozók legégetőbb problémáinak feltárására az igényekhez igazított kutatásra van szükség, mert ez teszi lehetővé az adatalapú döntéseket. Szerinte a kkv-k legégetőbb problémája az adminisztráció, az adó- és társadalombiztosítási teher.

Felidézte, hogy az MKIK 15 pontos javaslatcsomagjának része az adminisztráció csökkentése, és hangsúlyozta, hogy a digitális megoldások elterjedése ezen változtatna.

Az adózás egyszerűsítéséról szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak.

Nagy Elek tájékoztatott arról, hogy a szomszédos országok példája alapján áttekintették tulajdon szerint a legnagyobb építési beruházás nyerteseit, és azt látják, hogy a helyi vállalkozások magas arányt képviselnek. Szerinte a magyar vállalkozásokat is helyzetbe lehetne hozni eu-konform módon.

Nagy Elek kiemelte, a kormány és a kamara jó együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új forráshoz juthatnak a kkv-k, és ebben a kamara hálózata is közreműködik. MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek – növekedési képesség alapján – szükségük van a tőkeinjekcióra.

Varga Mihály: A jegybank legfőbb célja az árstabilitás fenntartása

A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia – hangsúlyozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten hivatalba lépett új elnöke.

Kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez.

A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett – emelte ki Varga Mihály.

Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat – közölte a jegybank elnöke.

Nagy Márton: nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban

A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellet a turizmusban, ahol a tavalyi számok és az idei januári adatok is rekordnak számítanak, valamint a reálbérek alakulásában, itt a tavalyi 9 százalék után idén 5 százalékos emelkedés lesz – mondta a nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen.

Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza”.

Rámutatott, hogy januárban az infláció 5,5 százalék, az élelmiszerinfláció pedig 6 százalék volt, ráadásul utóbbi további emelkedését mérték februárban. Ezért az élelmiszerinflációval foglalkozni kell – mondta.

Nagy Márton közölte, a kormány a helyzet kezelésére egy három lépésből álló akciótervet jelentett be: önkéntes árkorlátozás, haszonkulcs korlátozása, és a hatósági árak visszavezetése, amely a legerősebb lépés és még messze van.

A kiskereskedelmi boltokkal folytatott pénteki tárgyalásról elmondta, hogy a hat nagy lánc közül kettő adott értékelhető vállalást, ami az élelmiszerárak leszorításának irányába mutat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az árnövelőkkel szemben fel kell lépni. (MTI)