Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel és több nyugati tagállam folyamatosan akadályozza az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, miközben a sokkal rosszabb állapotban lévő Ukrajnát extra gyorsan fel akarják venni - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szkopjéban.

A tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Timcso Mucunskival folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy jelen időszak minden túlzás nélkül nevezhető a veszélyek korának, hiszen Európában és a környékén is számos fegyveres konfliktus zajlik, amelyek súlyos biztonsági és gazdasági kihívások elé állítják a kontinenst, ez pedig megnöveli az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságát.

Leszögezte, hogy ebből Európa mind gazdaságilag, mind biztonságilag nagyon sokat profitálna, és ezért komoly hiba az, hogy Brüsszel és a nyugati tagállamok folyamatosan akadályozzák a folyamatot.

"Ha egyenesen akarnám mondani, akkor azt mondanám, hogy Brüsszel és számos nyugat-európai ország átveri önöket akkor, amikor nyilvánosság előtt a bővítés támogatásáról beszélnek, miközben a nyugat-balkáni országok átlagosan több mint tizenöt éve várakoznak a tagságra" - fogalmazott.

"Mi Magyarországon elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben Brüsszel extra gyorsan be akarja nyomni Ukrajnát az Európai Unióba, addig a sokkal fejlettebb, sokkal felkészültebb, sokkal jobb állapotban lévő nyugat-balkáni országok csatlakozását folyamatosan gátolják és akadályozzák" - tette hozzá.

"Én azt gondolom, hogy nincsen józan eszű ember ezen a Földön, aki azt gondolná, hogy Ukrajna jobb állapotban van, mint bármely nyugat-balkáni ország. Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz komoly károkat és nehézségeket jelentene, míg a nyugat-balkáni országok csatlakozása egyértelműen javítaná az Európai Unió gazdasági és biztonsági helyzetét is" - húzta alá.

"Ezért Magyarország továbbra is minden támogatást megad ahhoz, hogy a nyugat-balkáni országok minél előbb csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Észak-Macedóniát abszolút felkészültnek tartjuk, és sürgetjük, hogy a valós, tartalmi tárgyalások minél előbb elinduljanak Észak-Macedóniával" - mondta.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a nap folyamán két megállapodást írtak alá. Tájékoztatás szerint az egyik az ösztöndíjprogram folytatásáról szól, amelynek keretében évente húsz észak-macedóniai hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken, a másik pedig egy átfogó kormányközi stratégiai megállapodás arról, hogy nagy magyar vállalatok részt fognak venni az észak-macedóniai közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra fejlesztésében.

"Ez a magyar vállalatok számára hatalmas lehetőséget nyit ki, és hiszem azt, hogy az ezen vállalatok által képviselt magas technológiai színvonal az út- és vasútépítések, az elektromos távvezetékek építése, a hőerőművek modernizálása, a mobiltávközlés és a közszolgáltatások digitalizálása terén hozzá fog tudni járulni Észak-Macedónia modernizálásához és fejlődéséhez" - emelte ki.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Bulgária valóban nyíltan akadályozza Észak-Macedónia integrációs törekvéseit, de hangsúlyozta, hogy nem ez az oka annak, hogy húsz éve nem halad a folyamat, a helyzet ugyanis ennél rosszabb.

"Jelenleg az Európai Unióban a tagországok kisebbsége támogatja valójában a bővítést a Nyugat-Balkán irányába. Mi a nyugat-balkáni irányú bővítés őszinte támogatói vagyunk. És ezáltal egy kisebbségben vagyunk" - mutatott rá.

"Ne tévessze meg önöket az, hogy az országok döntő többsége a nyilvánosság előtt, vagy amikor idejönnek, szép szavakkal arról beszélnek, hogy ők mennyire támogatják a bővítést, és személyesen Észak-Macedónia csatlakozását ők annyira támogatják, hogy annál jobban már nem is lehetne. De ugyanezek az emberek, amikor magunkra zárjuk az ajtót és huszonheten maradunk, akkor többségükben arról beszélnek, hogy miért nem lehetséges az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán irányába" - jelentette ki.

"Mi az uniós elnökségünk során vért izzadtunk azért, hogy előremozdítsuk a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát. És folyamatosan falakba ütköztünk, és ezeket a falakat olyan országok építik, akik nyilvánosan mindig a bővítés mellett beszélnek" - fűzte hozzá.