Orbán Viktor miniszterelnök Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel együtt adott interjút a Patrióta nevű YouTube-csatornán. A téma az orosz-ukrán háború volt.

Orbán Viktort először arról kérdezte a műsorvezető, Gerhardt Máté: milyen jelentősége van annak, hogy Donald Trump amerikai elnök a magyar kormányfő véleményét kérte ki az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A miniszterelnök azt mondta: a saját jelentőségét nem érdemes „eltúloznia, mert abból nagy baj lesz”, de az ő szakmájában az eltöltött idő adja a tekintélyt, és a politika nem elméleti, hanem tapasztalati műfaj. Szerinte ebből adódóan „kézenfekvő”, hogy egy európai ügyben az ő véleményét kérte ki az amerikai elnök.

Szóba került az is, hogy Orbán Viktor miért vétózta meg az európai vezetőknek a pénteki amerikai-orosz tárgyalással kapcsolatban kiadott deklarációt. A kormányfő ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Ukrajna a magyar emberek döntése miatt nem lesz az Európai Unió tagja, másrészt pedig az EU csak „nevetségessé, szánalmassá” válhat azzal, ha a partvonalról megpróbál beleszólni ezekbe a tárgyalásokba.

Az alaszkai találkozóval kapcsolatban Nógrádi György azt mondta: nagyon sok helyszín jött szóba a hírek szerint, de az Egyesült Államok ragaszkodott Alaszkához, amelynek szimbolikus jelentősége van azáltal, hogy korábban orosz terület volt. Arról is beszélt, hogy az alaszkai találkozón Ukrajna szerinte nem a legfontosabb, hanem csak „ötödleges” kérdés, miután sok más nemzetközi politikai kérdést (terrorcselekmények elleni küzdelem, közel-keleti válságok, Kína helyzete, nukleáris fegyverkezés stb.) meg kell beszélnie az orosz és az amerikai félnek.

Erre rácsatlakozva Orbán Viktor azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről:

„Hát ő elvesztette a háború. Tehát most úgy beszélünk, mintha ez egy nyitott végű háborús helyzet lenne, de nem. Hát az ukránok a háborút elvesztették. Ezt a háborút Oroszország megnyerte.”

„A kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények közt ismerik be, hogy ez megtörtént” – tette hozzá a kormányfő, majd azt mondta: az ukránok nagyon nehéz helyzetben vannak, „az ukrán elnök meg különösképpen”, és semmi keresnivalója nincs egy nagyhatalmi találkozón. De még a saját ügyében sem ura saját magának, mert „Ukrajna azért nem kapitulál, mert ma fegyverrel és pénzzel az európai – úgy látom az amerikaiak egyre kevésbé – ellátják”. „Ha ez nem lenne, ennek a háborúnak már réges rég vége lett volna” – tette hozzá.

Nógrádi György erre rácsatlakozva azt mondta, hogy „Európa belemanőverezte magát egy rendkívül rossz helyzetbe, amiből nehéz kijönni”, és nem igaz az a napról napra hangoztatott kijelentés, hogy Ukrajna védi Európát, vagy hogy Oroszország 2-3 éven belül lerohanhatja Európát. Orbán Viktor szintén arról beszélt, hogy ez utóbbi nem reális a gazdasági-katonai erőviszonyokat nézve. A kormányfő azt is megjegyezte:

Ukrajna akkor tudta volna megnyerni a háborút, ha nagyszámú katonát küldtek volna a frontra a szövetségesei, de ez egy világháborús helyzetet teremtett volna.

Emellett az európai vezetők tévesen gondolják azt, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódósával el lehet érni egy rezsimváltást, Vlagyimir Putyin megbuktatását Moszkvában. Ez „vágyvezérelt” politika – mondta a miniszterelnök, majd mindkét interjúalany egyetértett abban, hogy most Európa feje fölött fognak dönteni Európa jövőjéről.

„Magyarország sorsa függ ezeken a kérdéseken”

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európát leszámítva a világon mindenki örül annak, hogy Donald Trump elkezdte rendezni azokat a konfliktusokat, amelyek a világpolitika gócpontjai. Véleménye szerint most a tét az, hogy a világgazdaság egységes lesz-e, vagy pedig blokkosodás jön, és kettéoszlik.

Mint mondta, nagy kérdés az is, hogy mi lesz a szankciókkal: föladja-e a Nyugat a szankciós politikát, vagy folytatja azt?

„Magyarország sorsa függ ezeken a kérdéseken”– tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezekről a kérdésekről még vele is beszélt az orosz és az amerikai vezető.

Majd arról beszélt, hogy a nemzetközi politikában az addigi helyzetet, a status quót Ukrajna bontotta meg azzal, hogy csatlakozni akart a Nyugathoz, ő ebből a szempontból nézi ezt a konfliktust.

Az interjú későbbi részében a kormányfő azt is megjegyezte: gazdasági szempontból „a magyar érdek az az, hogy mi soha, semmilyen körülmények közt ne legyünk egy integrációban az ukránokkal”, se a NATO-ban, se az Európai Unióban. „Ha az ukránokkal egy integrációban leszünk, annak beláthatatlan következményei, vagy nagyon is belátható következményei leszek”, ezt el kell kerülni. De persze nem mondhatjuk az ukránoknak azt, „hogy lebegjetek az űrben”, és egy stratégiai szövetséget még köthet velük az Európai Unió, ez előnyös lehet, „de sosem szabad tagságot adni” – fejtette ki véleményét.