Magyarország
Az űrutazás kihívásiról és az űrkutatás jövőéről beszélgettek magyar űrhajósok a Műegyetemen
Betűméret:             

Az űrutazás kihívásiról és az űrkutatás jövőéről beszélgetett Charles Simonyi magyar származású űrutazó, Farkas Bertalan, az első magyar kutatóűrhajós, valamint Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok csütörtökön Budapesten, a HUNOR Magyar Űrhajós Program és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös panelbeszélgetésen.

Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Felidézte, hogy annak idején vadászpilótaként került az űrprogramba, amelyre 240 vadászpilóta közül 95-en jelentkeztek önkétesen. Több forduló után végül négyen mehettek a Csillagvárosba.

Az idei Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa, Kapu Tibor elmondta, hogy szinte azonnal megszületett benne a döntés, hogy jelentkezik a HUNOR program felhívására, mint ahogy Cserényi Gyula kutatóűrhajós, Kapu Tibor tartalalékja is habozás nélkül adta be a jelentkezését.

Charles Simonyi (Simonyi Károly) magyar születésű amerikai szoftverfejlesztő, üzletember 2007-ben és 2009-ben űrturistaként járta meg a Nemzetközi Űrállomást. Mint mondta, az űrturisták ugyanabban a kiképzésben részesültek, mint az űrhajósok. Kiemelte, hogy a második alkalommal sokkal érdekesebb volt az űrutazás, mivel már felkészültebb volt és több ismerettel rendelkezett.

Kapu Tibor elmondta: 1980-ban az asztronauták kézi vezérléssel irányították az űrhajókat, ma már a fel-és leszállás is automatikusan zajlik, de ha szükség van rá, manuálisan is be tudnak avatkozni. A kutatóűrhajós szerint az emberiség egyre jobban készül a hosszú távú tartózkodásra az űrben és ez teljesen más kihívásokkal állítja szembe a mai kor emberét, mint 1980-ban. Azóta az asztronauták kiválasztása és a felkészülése is megváltozott, elsősorban a technológia fejlődése és az űrküldetés megváltozott céljai miatt.

Cserényi Gyula szerint korábban azért választottak vadászpilótákat űrutazásra, mert manuálisan kellett irányítani az űrhajót. Ma már az a cél, hogy olyan űrhajósokat válasszanak ki, akik az űrállomás fedélzetén széles tudománykörben alkalmasak a munkavégzésre és a kísérleteket sokfajta kutatási területen tudják hatékonyan elvégezni. Kapu Tibor is biológiai, alap fizikai, valamint anyagfizikai kísérleteket hajtott végre az Ax-4 küldetésben – mutatott rá.

Farkas Bertalan felidézte, hogy annak idején a világűrben sok gyártástechnológiai, fizikai és távérzékeléssel kapcsolatos kísérletet végzett, egy berendezés segítségével különféle fajsúlyú fémeket olvasztott fel és visszahozta azokat a Földre.

Felhívta a figyelmet KFKI által kifejlesztett Pille dózismérő műszerre, amelynek segítségével az űrállomáson meg tudták mérni a sugármennyiséget. Ennek különböző változatai már többször jártak a világűrben.

Kapu Tibor hozzátette, hogy a mai dózismérőműszer sokkal kisebb, mint a korábbi Pille volt. Ez a gyufásdoboz nagyságú készülék pontosan méri a sugárzásokat és vákuum körülmények között, egy űrséta során is alkalmazható.

Charles Simonyi elmondta: a súlytalanságban az alvás nagyon kellemes, a hátfájás pedig előbb utóbb mindenkit utolér. Az üzletember főként alanyként vett részt biológiai kísérletekben. Szívproblémái vannak és azt vizsgálták, hogy miként viselkedik egy nem tökéletes szív a világűrben. Charles Simonyi szerint a technológia fejlődésével exponenciálisan nőni fog az asztronauták száma is.

Kapu Tibor az Ax-4 küldetésben a Nemzetközi Űrállomáson 25 kísérletet végzett el. A kutatóűrhajós kiemelte, hogy a HUNOR programban rengeteg olyan kísérletgazda vett részt, akik előzetesen kifejlesztették az űrállomáson elvégzendő feladatokat. Az, hogy sikerült végrehajtani az összes kísérletet, az kollégáink előzetes tervezésének köszönhető – hangsúlyozta.

Cserényi Gyula a Földről segítette a Kapu Tibor által végzett kísérletek sikeres végrehajtását. A kutatóűrhajós elmondta: Houstonban a folyamatos és hatékony kapcsolattartással támogatni vagy módosítani tudták a kísérlet végrehajtását vagy az ütemtervet. Kapu Tibornak segítettek abban, hogy a lehető leghatékonyabban legyen beosztva az ideje a Nemzetközi Űrállomáson – tette hozzá.

A panelbeszélgetés előtt Charles Simonyi előadást tartott élete meghatározó pillanatiról és űrsétáiról. (MTI)

Kezdetben tesztüzemmódban, de csütörtöktől újraindulhat a kőolajszállítás Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül, amelynek oroszországi szakaszát az előző héten ukrán légicsapások érték – tájékoztatott közösségi oldalán szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági...
2025. AUGUSZTUS 27.
[ 18:58 ]
Magyarország döntő jelentőségű jogi csatába kezd Brüsszellel: a kormány szerint az Európai Tanács jogsértéssel játszotta ki a magyar vétót, amikor közel 5000 milliárd forintnyi orosz vagyonból származó hozamot fordítottak Ukrajna katonai támogatására. A luxembourgi Törvényszék előtt induló per akár precedenst is...
2025. AUGUSZTUS 27.
[ 17:39 ]
Alexander Van der Bellen osztrák elnök alaptalan vádakkal illette Magyarországot a demokrácia érvényesülése tekintetében, miközben ő külföldi szereplőkkel összejátszva ütötte el a választáson győztes pártot a kormányzás lehetőségétől – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a...
2025. AUGUSZTUS 27.
[ 15:20 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó