A cél, hogy Magyarország ne csak gyártóbázis, hanem egyben innovációs központ is legyen Európában, ezért jó hír, hogy mára sikerült megalapozni a gazdaság dimenzióváltását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a Siemens Mobility egy kutatás-fejlesztési projekt keretében, több mint hatmilliárd forint értékben, új generációs informatikai megoldásokat fejleszt a magyar fővárosban a kötöttpályás közlekedés automatizációjához kapcsolódóan. Ehhez a kormány mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, ezzel segítve negyven új, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét, írja az MTI.

Beszédében kifejtette, hogy a német vállalat hazai kutatóközpontjában mára több mint négyszázan dolgoznak hetven, csúcstechnológiás megoldásokat alkalmazó projekten. Hozzátette: a további bővítési törekvéseket a magyar kormány is támogatni fogja, mivel hazánk a legmagasabb szintű együttműködésben érdekelt.

Aláhúzta, hogy a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, körülbelül 300 ezer embernek adva munkát, és évente három–négymilliárd euró értékű fejlesztést hajtva végre.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban megduplázódott az ipari termelés és az ország közel került a teljes foglalkoztatottsághoz, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy Magyarország a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon.

Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növelésére, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés szerepének bővítésére van szükség.

„Magyarország tehát kontinentális gyártóbázis lett, és a cél egyértelmű: hogy Magyarország innovációs központ is legyen Európában” – szögezte le.

Óriási eredménynek nevezte, hogy az itt termelő vállalatok egy jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését.

Üdvözölte, hogy tavaly először ezermilliárd forint fölé emelkedett a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke, és a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a 90 ezret.

Elmondta továbbá, hogy a kormány az elmúlt tíz évben hetvenegy kutatás-fejlesztési beruházást támogatott, amelyek összesen 374 milliárd forint értéket képviseltek.

Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért több változtatást is bevezettek a beruházásösztönzési rendszerben, hogy Magyarország még vonzóbb környezetet kínáljon a befektetőknek, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben.

A miniszter ezután kitért a közelmúlt legsúlyosabb kihívásaira is, és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére meg tudta őrizni stabilitását, mivel az elmúlt tizenöt évben jelentősen megerősödött.

Példaként említette, hogy tíz év alatt megduplázódott az ipari termelés: értéke 2014-ben 25 ezer milliárd forint volt, 2024-re pedig elérte az 53 ezer milliárdot.

„Ennek egyrészt következménye, másrészt előfeltétele is volt, hogy az ország munkába álljon. Tíz év alatt egymillió új munkahely jött létre, ami azt jelenti, hogy ma 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt, hogy teljesen más adórendszerrel működjünk, mint korábban. A munkát támogató, a munkáról terheket levevő adórendszer előfeltétele volt annak, hogy Magyarországon gyakorlatilag a teljes foglalkoztatást elérjük” – összegzett.