A Kárpát-medencei magyarság számára ma a legfontosabb kérdés, hogy háború vagy béke vár-e Európára – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXIII. plenáris ülésén.

A tanácskozás, amely a külhoni és az anyaországi magyar közösségek legfontosabb közös fóruma, a nemzetrészeket érintő aktuális ügyek, kihívások és lehetőségek megvitatására szolgál. A miniszterelnök helyzetértékelő beszédében főként az orosz–ukrán háború következményeiről, az európai politika felelősségéről és a kontinens jövőbeli szerepéről szólt.

Orbán Viktor szerint az európai vezetők hibát követnek el, amikor a béke előmozdítása helyett az amerikai politikai érdekeket követik. Úgy fogalmazott, Európának önállóan kellene tárgyalnia Oroszországgal, nem pedig az orosz–amerikai megállapodásokból kellene levezetnie saját pozícióit. A miniszterelnök szerint a kontinensnek vissza kell szereznie politikai súlyát, és saját erejére támaszkodva kell cselekednie. Mint mondta, egy új európai biztonsági rendszer kiépítése nélkül nem lehet tartós békét teremteni, és az európai országoknak közösen kell gondoskodniuk arról, hogy a háború ne sodorja veszélybe a kontinens stabilitását.

A miniszterelnök beszélt a technológiai forradalom és a mesterséges intelligencia korszakának hatásairól is, amelyek szerinte mélyreható változásokat hoznak a gazdaságban, az energetikában és a társadalomban. Úgy véli, a hatalmas adatbázisok kezelése és az ehhez szükséges technológiai infrastruktúra megteremtése a következő évek legfontosabb feladata lesz, hiszen ezek működtetése hatalmas energiát igényel, és új típusú beruházásokat tesz szükségessé. Orbán Viktor szerint a jövő sikerének kulcsa az, hogy az országok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó technológiai környezethez.

A külhoni magyar közösségek helyzetére kitérve a miniszterelnök hangsúlyozta: a szerb–magyar kapcsolatok stratégiai jelentőségűek, és a két ország együttműködésének egyik legfontosabb pillére a délvidéki magyarság. Hangsúlyozta, hogy a Belgrád és Budapest közötti partnerség csak a Vajdaságban élő magyarság közvetítő szerepe révén lehet tartós. Köszönetet mondott Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének azért, hogy folytatja édesapja munkáját, és a VMSZ továbbra is a stabilitás, a józan hang és a közösségi érdekek képviseletének politikáját követi.

A Máért ülésén több külhoni magyar vezető is részt vett, köztük Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Pásztor Bálint felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság autonómiája ma már kézzelfogható valóság, nem csupán célkitűzés. Mint mondta, a VMSZ politikájának köszönhetően a magyar intézményrendszer zavartalanul működött az elmúlt időszakban, és minden fontos törvényalkotási folyamatban figyelembe vették a párt álláspontját. A politikus kiemelte, hogy a Belgrád és Szabadka közötti vasútvonal megnyitása, valamint a Szeged–Szabadka járatok számának növelése új gazdasági és társadalmi lehetőségeket teremt a térségben. Hozzátette, a 2026 és 2033 közötti gazdaságfejlesztési terv előkészítése már zajlik, és célja, hogy a vajdasági magyar közösség fejlődését és megmaradását szolgálja.

Pásztor Bálint köszönetet mondott Magyarország kormányának és Orbán Viktornak a Délvidékre irányuló, több mint másfél évtizedes támogatásért, amely egyszerre segítette a gazdasági fejlődést és az identitás megőrzését. Elmondta, hogy az év végéig elkészül a következő gazdaságfejlesztési terv, amelyet a jövő tavaszi választásokat követően a magyar kormánnyal együtt szeretnének megvalósítani. Végezetül arra kérte a vajdasági magyarokat, hogy regisztráljanak a választói névjegyzékbe, és vegyenek részt a magyarországi választásokon, hiszen minden szavazat a közös jövőt erősíti.