Magyarország továbbra sem tervezi, hogy Brüsszel nyomásának engedve változtasson eddigi, következetesen képviselt migrációs politikáján – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.

Bakondi úgy fogalmazott: „A magunk részéről ragaszkodunk elképzeléseinkhez, függetlenül attól, hogy ezért bírságolnak-e bennünket, és továbbra sem tervezzük végrehajtani azt a magyar emberek számára hátrányos brüsszeli döntést, amely szerint Magyarországnak évente harmincezer migránst kellene befogadnia.” Hangsúlyozta: ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, a kormány pedig a magyar emberek érdekeiből indul ki, írja az MTI.

A főtanácsadó szerint az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy Európa 2015-ös helyzetértékelése a migrációról és annak hatásairól alapvetően téves volt. „Az unió humanitárius kérdésként tekintett az érkező, hatalmas számú illegális bevándorlóra, akik többségében fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiak voltak” – idézte fel. Hozzátette: akkoriban a biztonsági kockázatokat nem vették figyelembe, sőt, akik felvetették ezeket, azokat kritizálták és támadták.

Bakondi emlékeztetett arra, hogy a tömeges illegális beáramlás már akkor is veszélyt jelentett a belső biztonságra, a szuverenitásra és a magyar emberek mindennapi életére, ezért a kormány – a lakosság megkérdezése után – a határ lezárása mellett döntött.

A belbiztonsági főtanácsadó felidézte: Európa több országában ezután terrortámadások történtek, „no-go zónák” alakultak ki, mindennapossá vált a nők elleni erőszak, a szociális rendszer pedig forráshiány miatt válságba került. Ehhez vallási intolerancia és az antiszemitizmus újbóli megjelenése is társult. Mindez – mondta – arra késztette az embereket, hogy nyomást gyakoroljanak a politikusokra, és változást követeljenek.

Bakondi szerint a schengeni térség több országában újra bevezették a belső határellenőrzést, gyorsították a kitoloncolásokat, csökkentették a szociális juttatásokat, és korlátozták a családegyesítést. Több tagállam – például Olaszország, Szlovénia és Horvátország – összehangolta határvédelmét, míg Magyarország, Ausztria és Románia Bulgária schengeni csatlakozása után rendőri egységeket küldött a bolgár–török határra, hogy megelőzzék az illegális migránsok továbbutazását.

„Egyedül az Európai Unió nem változtatott a migrációs politikáján” – fogalmazott Bakondi, hozzátéve: az unió legújabb migrációs paktuma továbbra is a menedékkérők tagállamok közötti elosztását tartja legfontosabb céljának.

Véleménye szerint egyre több európai nemzetállam lép fel azért, hogy Brüsszel változtasson irányvonalán. A magyar példa eredményessége miatt – mondta – nő az esély arra, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők testületében megváltozik az illegális migrációval kapcsolatos „téves álláspont”.

Arra a felvetésre, hogy ismét nő a migrációs nyomás Magyarország déli határán, Bakondi elmondta: tavaly ilyenkor 9 ezer, idén már 11 400 határsértőt fogtak el. Ennek oka szerinte az, hogy a korábban kiszorított embercsempész-csoportok – főként afgánok – a szerb határőrizet gyengülése miatt visszatértek.

„A továbbiak alakulása nagymértékben attól függ, milyen lépéseket tesz az unió a migrációs politikában” – figyelmeztetett. Hozzátette: „Fontos lenne, hogy az EU megállapodjon a kibocsátó országokkal – például Líbiával, Tunéziával, Marokkóval vagy Mauritániával – a visszafogadásról és a határőrizetük megerősítéséről, hogy onnan ne indulhassanak el újabb migránshullámok.”