Washingtonból adott interjút a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök, aki Donald Trump amerikai elnökkel találkozik az amerikai fővárosban. Az interjúban a magyar-amerikai csúcstalálkozó mellett a háború lezárásának a lehetőségei és a Tisza adatszivárgási botránya is szóba kerültek.

A beszélgetés elején felidézték, Orbán Viktor legutóbb hivatalos látogatáson szinte napra pontosan 6 és fél évvel ezelőtt járt szintén Donald Trumpnál és számos fontos területen megerősítették a szövetségesi kapcsolatokat. Aztán 2021-től hivatalba lépett a Biden-adminisztráció és jött négy demokrata év. Orbán Viktor az ezzel kapcsolatos felvetésre azt mondta, „egy szövetségnek az igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

„Minél több közösen megvívott küzdelem van mögötte, annál erősebb és értékesebb az a szövetség, és a mai amerikai magyar szövetség ilyen” – szögezte le Orbán Viktor. Visszamehetünk Bidenig is, de talán még annál is hátrább kell lépnünk az időben – mondta, arra utalva ezzel, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokat egy nagyobb távlatban is érdemes szemlélni. Kifejtette: 2010-ben az történt, hogy volt egy ország Európában, a nyugati világban, ez volt Magyarország, amelyik azt mondta, hogy az az irány, amely felé a nyugat halad, amely felé a nyugati kormányok vezetik a nyugati népek lépéseit, az zsákutca falnak megy, abból nagy baj lesz.

Orbán Viktor szerint „kimerítette a tartalékait az úgynevezett liberális globalista kormányzás és nem tud választ adni az emberek számára a legfontosabb kérdésekre”.

Szerinte – utalva a 2008-as pénzügyi világválság utóhatásaira – munkanélküliség, a versenyképtelenség, megélhetési költségek, pénzügyi válság volt akkor éppen. Aztán rá néhány évre bejött a migráció, ez a családellenes gender elszabadult, tehát látni lehetett ott a 2010-es évektől kezdődően, hogy valami másra volna szüksége az embereknek ahhoz, hogy békés, biztonságos, kiegyensúlyozott, boldog életük lehessen – fejtette ki.

„És ezt a kérdést, ezt a magyarok tették fel először, és válaszolták meg úgy, hogy nem liberális globalista kormányzásra, hanem egy konzervatív keresztény nemzeti kormányzásra van szükség” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Elmondása szerint ekkor az „egyetlenek voltunk a nyugati világban, akik erre az ösvényre léptünk”, ezért is jelentett egy „nagy megerősítést” szerinte Donald Trump első, 2016-os győzelme, mivel Trump pontosan ugyanazt gondolta, mint mi, hogy meg kellene változtatni a nyugati világ haladási irányát.

„Ha az egészet nem lehet, akkor legalább egyes nemzeteknek meg kell tenniük, hogy kimaradnak ebből a rossz irányból, mint ahogy a magyarok tették kicsibe, az amerikaiak is nagyba” – mondta Orbán Viktor. Elmondása szerint el is jutott vele valameddig, de a 2020-as választási vereség miatt visszajöttek a globalista liberális demokraták itt Amerikában, és abban a pillanatban az addig egyébként remekül működő amerikai-magyar kapcsolat hirtelen elromlott. Aztán négy évvel később, ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „Trump tornádóval tért vissza a világpolitika színpadára”.

Kifejtette, Magyarországon működik 1400 olyan vállalat, amelyik amerikai tulajdonban van. Ezek a cégek összességükben mintegy 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak, „vagyis 100 ezer magyar család kenyerét keresik meg Magyarországon olyan cég alkalmazásában emberek, amely cégeket amerikaiak tulajdonolnak”.

Hozzátette: ezek a cégek javarészben modern technológiával rendelkező cégek, tehát nem a múlthoz, hanem inkább a jövőhöz tartoznak, és nemcsak munkahelyeket, hanem technológiát is hoznak Magyarországra. „Ebben az évben is már hét nagy beruházás jött létre, százmillió dollárt meghaladó értékben, százmilliárd forintot meghaladó értékben, és arra számítunk, hogy az év hátralévő részében még három-négy jelentős amerikai beruházás érkezik Magyarországra” – fejtette ki. Szerinte ez nem független magyar-amerikai kapcsolatok állapotával, amelyet az aranykor szóval írta le a miniszterelnök.

„Ha valaha volt aranykora az amerikai-magyar kapcsolatoknak, akkor az most van” – szögezte le Orbán Viktor.

Szerinte az egyetemek közötti együttműködés kiváló, kutatóintézetek közötti együttműködés kiváló, és a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokban is a béke ügyében vagy a háború ügyében, bevándorlás, migráció ügyében és a családi értékek védelmének ügyében teljes összhang van a két kormányzat között.

„Ez egy bajtársias viszony ebben a pillanatban úgy, hogy természetesen az amerikai elnök az amerikai nép érdekeit, én meg a magyar nép érdekeit képviselem” – hangsúlyozta. Az energetikai kérdésekkel kapcsolatos felvetésre Orbán Viktor arról beszélt, hogy erről csak délután tudna többet mondani, valamint arról is beszélt, vannak olyan kérdések – az energetikai kérdéseket ide sorolta –, amelyekben nem üzleti alapon, hanem „a józan ész és a belátása alapján” akar megállapodni Trumppal. A háború és béke kérdését érintően arról beszélt a miniszterelnök: „a legfontosabb, amit érdemes tudni nekünk, magyaroknak is, hogy az amerikai elnök a béke embere”.

Elmondása szerint, Donald Trump egy kedves ember, akinek „szívbéli meggyőződése, hogy a rossz dolgokat ki kell iktatni”.

„És a legrosszabb dolgok között is a legrosszabb az a háború” – emelte ki. Emlékeztetett, Trump elnök nyolc hónap alatt nyolc „kisebb-nagyobb konfliktust” tudott lezárni, „de a legnagyobb feladat még itt van előtte, ez az orosz-ukrán háborúnak a lezárása, amely egy amerikai elnök számára is nagy kihívás ”– tette hozzá. A budapesti békecsúccsal kapcsolatban kijelentette: „megtörténik majd, hiszen bejelentették”.

„Hogy az utolsó, már megoldást is hozó békecsúcs lesz, vagy egy békéhez vezető fontos állomás, ezt most még nem tudjuk” – tette hozzá. Arra a felvetésre, miszerint Brüsszelben továbbra is Ukrajna támogatásában látják a konfliktus megoldásának a lehetőségét. A héten megjelent egy elemzés, amely szerint Ukrajnának 140 ezermilliárd forintnyi dollárra lenne szüksége a következő négy évben ahhoz, hogy folytassa a háborút. Ez viszonyításképpen majdnem duplája a teljes éves magyar gazdasági teljesítménynek. Arra a felvetésre, miszerint hogyan tudja Európa ezt finanszírozni majd, a miniszterelnök arról beszélt, „olyan megoldást kell találnunk, hogy az ukránok is talpon maradjanak, de ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „hogyan kerüljük el, hogy a háború kiterjedjen, és beszippantsa, magával rántsa az európaiakat, és valamilyen rossz döntés miatt vagy balesetszerűen bekövetkezzen egy olyan állapot, amikor hirtelen Európa már közvetlenül is részt vesz ebben a háborúban”.

Szerinte „ma még csak közvetve vesz részt, fegyvert ad, pénzt ad, de ez a kockázattűrő képesség határán egyensúlyoz ez a politika”, innen pedig elég egy rossz lépés a harmadik világháborús veszély felé. Azonban a miniszterelnök szerint Európa „még abban hisz, hogy meg tudja nyerni a háborút”. Szerinte „az európai gondolat” – miszerint az ukránok legyőzik az oroszokat a harctéren, majd utána velük fizettetik meg a a háború költségét, meg az ukrán újjáépítést, meg az ukrán állam működését – egy „olyan illúzió, amiben komoly ember nem ringathatja magát”. Szerinte nincs válasz arra a kérdésre, mi történne akkor, ha az ukránok végül mégsem tudják legyőzni az oroszokat, akkor ki fog fizetni és mennyit.

„Mert a számla már készen van, azt valakinek ki kell fizetnie” – emelte ki. Elmondta, Elment 150-185 milliárd euró, és most küldeni kellene megint 40-et.

„Magyarország ezt éppen akadályozni próbálja, mert a magyarok pénzét is vinnék Ukrajnába, ezt mindenképpen meg akarom akadályozni” – szögezte le, hozzátette: ezek kis összegek ahhoz képest, amekkora összegekről beszélnek az elemzők a következő éveket illetően.

„És nincs Európának pénze, hogy ezt kifizesse” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki szerint ugyanakkor ez a dilemma amivel a Nyugatnak szembe kell néznie „nem a mi problémánk”, mivel Magyarország nem vesz részt a háborúban.

„Mi segítjük az ukránokat humanitárius szempontból, de nekünk semmilyen kötelezettségünk nincs arra, hogy akár katonát, akár fegyvert, akár pénzt adjunk nekik, az elejétől fogva megmondtuk, hogy ezt nem fogjuk tenni” – jelentette ki.

„Tehát én joggal harcolok azért, hogy a magyarok pénze ne menjen Ukrajnába” – folytatta, azonban arra is felhívta a figyelmet: az európai politika következő fél évének nagy kérdése az lesz, hogy azok, akik eddig támogatták a háborút, „hogy fognak visszafordulni ebből a zsákutcából”.