A 16 halálos áldozatot követelő újvidéki tragédia első évfordulója alkalmából tartott nagyszabású tüntetések után továbbra is bizonytalan a szerbiai diákmozgalom jövője, ám elemzők és az AFP hírügynökség által megkérdezett fiatalok egyetértenek abban, hogy a mozgalom „nagyon is él”.

A mozgalom azután született, hogy 2024. november 1-jén leomlott a beton előtető az újvidéki vasútállomás bejáratánál, és 16 ember – köztük két 6 és egy 10 éves kisgyermek – életét vesztette. A diákok gyorsan átvették a kezdeményezést, tiltakozva a szerintük tétlen, populista kormánynak a tragédiához való hozzáállása ellen, amelyet sokan a mélyen gyökerező korrupció következményének tartanak.

„Egy év alatt a hallgatók a két legbefolyásosabb politikai erő egyikévé váltak, a kormánypárt mellett” – mondta Bojan Klačar, a CeSID választásfigyelő szervezet igazgatója.

Klačar szerint a diákok jelenleg az egyetlen csoport, amely képes – az ellenzékkel ellentétben – a polgárok elégedetlenségét a kormány és az elnök politikája felé irányítani.

A politikai elemző kiemelte, hogy a mozgalom különösen a Z generációt tudta megszólítani, amely korábban kevéssé vett részt a közéletben.

Nikola Bošković, a Belgrádi Művészeti Akadémia hallgatója úgy fogalmazott: „Láthatóvá, szervezetté és eltökéltté váltunk, hogy jobb jövőért küzdjünk.”

A rendőrség becslése szerint a vasárnapi megemlékezésen 39 ezer, független számítások szerint pedig 110 ezer ember vett részt, idézi az AFP-t Beta hírügynökség.

A diákok továbbra is a rendkívüli parlamenti választások kiírását sürgetik, amely követelésük még nem teljesült, mert a hatalom egyre jobban ódzkodik ettől.

Maja Kovačević, a belgrádi Politikatudományi Kar rektora szerint a mozgalom legnagyobb eredménye az, hogy sikerült felráznia a társadalmat: „A hallgatók elérték, hogy a régóta depolitizált polgárok ismét küldetést érezzenek”, fogalmaz.

A mozgalom kezdetétől fogva nyílt plenáris gyűléseken hozza meg döntéseit, a tüntetések időpontjától a médiamegszólalókig minden kérdésben vita és szavazás után határoznak.

A diákok kilátásba helyezték, hogy saját listával indulnak, ha kiírják az előrehozott választásokat – de a jelöltek nevét továbbra sem hozzák nyilvánosságra.

„A fiatalok azt mondják, így akarják elkerülni a kormánypárti médiatámadásokat, de politikában nem lehet befolyásosnak lenni úgy, hogy nem tudni, kik állnak mögötted” – jegyezte meg Kovačević.

Közben találgatások indultak ismert, időnként nacionalista hangvételű személyek esetleges csatlakozásáról, valamint az ellenzékkel való kapcsolatról – amely egy évig távol maradt a diáktüntetésektől.

Aleksandar Vučić államfő a hétvégén ismét azt hangsúlyozta, hogy sort kerít majd az előrehozott választásokra, de továbbra sem jelölt meg dátumot, mondván, a döntés az “illetékes intézmények” kezében van.

Klačar ugyanakkor úgy véli, hogy ez az időszak lehetőséget ad a kormányzó Szerb Haladó Pártnak (SNS), hogy „konszolidálja pozícióját”, és hozzátette, hogy egyre több kérdés merül fel a hallgatói lista programjával kapcsolatban, „különösen az energetika és a geopolitika terén”.

Ám, mint megjegyzi, a SNS igyekezete visszafelé is elsülhet.

„Az SNS nem lehet biztos abban, hogy az idő neki dolgozik, ha nem sikerül megoldania a gazdasági és energetikai problémákat. Ezért a választások kiírása előtt a felhalmozódott problémák megoldására és egy stabilabb környezet megteremtésére kell összpontosítania, mint amilyen jelenleg létezik” – tette hozzá Klačar.

Nikola Bošković, a tiltakozó egyetemisták képviselője az AFP-nek magyarázva kortársai kiállását, elmondta, hogy ő maga korábban soha nem érdeklődött különösebben a politika iránt.

„Amit azonban teljes bizonyossággal mondhatok, az az, hogy a mai fiatalok Szerbiában egy rendezett, igazságos és szabad társadalomban szeretnének élni – itthon, a saját hazájukban. És ez az, ami vezet minket” – tette hozzá.