Orbán Viktor délután fél 1-kor állt színpadra a Győrben megrendezett háborúellenes gyűlésen, amelyet a Digitális Polgári Körök berkei közt szerveztek. A kormányfő egy nagyjából 40 perces beszélgetésen vesz részt.

Mint arról a hirado.hu beszámolt, a gyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött meg, azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy a kormányfő is fellép az eseményen.

A beszélgetés előtt – amelyen Váczi Gergely, a TV2 műsorvezetője kérdezte a kormányfőt ľ többen is felléptek már az eseményen. Orbán Viktor az elhangzottakra is reagálva arról beszélt először, hogy a külföldről fizetett újságírók nem szuverének, de örül annak, hogy ezeknek a szerkesztőségeknek a munkatársai is eljöttek a gyűlésre, hogy megírják azt, „ami nem történt meg”.

A kérdésre, hogy a mostani gyűlés résztvevői, a Fidesz mellett más is akar-e békét, Orbán Viktor azt mondta: „biztosan sokan vannak” a baloldalon is, akikkel ebben a kérdésben „nincs vitánk.” „Az lenne jó, ha most ők is a Fidesszel tartanának” – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy most háborús veszély van.

„Jelentem Tisztelt Győriek, Európában háborús veszély van. Nem azért állunk ki a béke mellett, mert rendes emberek vagyunk – remélem ez is igaz –, hanem azért, mert ki kell állni” – fűzte hozzá.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kormány kritikusai szerinte az ukrajnai fegyverszállítással kapcsolatosan egybeesik a magyar kormány álláspontja az agresszor Oroszországéval, Orbán Viktor azt mondta: „Kellő tisztelettel és udvariassággal, nem érdekel az oroszok elnöke ebből a szempontból. Az az ő dolga”.

Mint mondta, a kormány a magyar érdekek figyelembevételével alkotja meg az álláspontját, és nem másokhoz igazodik ezekben a kérdésekben.

A kérdés az, hogy mi lesz Magyarországgal, ha Európa háborúba megy

Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök belebukhat-e a mostani korrupciós botrányba, vagy változhat-e az EU Ukrajna-politikája emiatt, Orbán Viktor azt mondta: ez egy részletkérdés, a fő kérdés az, hogy az orosz-ukrán háború jelenthet-e veszélyt Magyarországra. Orbán Viktor szerint erre a kérdésre igen a válasz. A másik fő kérdés szerinte az, hogy Magyarország teremthet-e békét: a kormányfő erre válaszolva azt mondta, hogy erre nincs esély, de Magyarország ettől függetlenül hozzájárulhat a béke létrejöttéhez.

A harmadik kérdés pedig az, hogy ha ez így áll, és az európaiak „mégsem térnek józan észre”, akkor a magyarok ki tudnak-e maradni a háborúból. E ponton felidézte, hogy Magyarország korábban a két világháborúból is ki akart maradni, de nem sikerült.

„Ha arra fordulnak a dolgok, hogy Európa sajnos háborúba megy […] mi ne menjünk. Ez a kérdés” – mondta a kormányfő, majd hozzátette: a kormány korábbi döntései azt a célt is szolgálták, hogy „Magyarország elég szuverén és erős ország legyen ahhoz, hogy ki tudjon maradni a háborúból”.

„Azt állítom, hogy a 2010 óta elvégzett munka esélyt ad a magyaroknak arra, hogy ki tudjunk maradni a háborúból” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Egyik háborúzó fél sem akar békét – mondta

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tudni a békére irányuló eddig megállapodásokról, Orbán Viktor azt mondta: e tekintetben először arról kell beszélni, hogy a háborúzó felek akarnak-e ma békét.

„A válasz az, hogy nem. Ha akarnának, béke lenne” – fogalmazott a miniszterelnök, majd felidézte: a Volodimir Zelenszkijjel tartott tavalyi személyes, két órán át tartó találkozóján arról győzködte az ukrán elnököt, hogy az idő ellenük dolgozik, és felajánlotta, hogy segít közvetíteni. Az ukrán elnök azonban azt mondta, „hogy nem, az idő az ő oldalukon van, ők az erősebbek és győzni fognak” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: a béke érdekében a háborúzó feleket kell rávenni a békekötésre. Ez Ukrajna vonatkozásában könnyebb feladat, mert „Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, Ukrajna azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen.”

„Azt gondolom, hogy itt vannak eszközök a nyugatiak kezében”, viszont az oroszoknál nincs ugyanilyen eszköz – mondta.

Felidézte ezzel kapcsolatban a 2022 tavaszi orosz-ukrán béketárgyalásokat is, amelyeket ő maga is látott. Akkor végül az ukránok „angolszász nyomásra” mondtak nemet erre az ajánlatra – fűzte hozzá Orbán Viktor, aki szerint az oroszok erre reagálva csak fokozták a követeléseiket, és onnantól kezdve két ukrajnai régiót helyett már négyet követeltek teljes terjedelemben. Szerinte a nyugati országok most nem találnak eszközt arra, hogy rávegyék az oroszokat arra, hogy mondjanak le az ukrán kézen maradt területek elfoglalásáról.

„Itt van megrekedve az egész nemzetközi gépezet, itt próbálunk valamilyen megoldást, segítséget nyújtani. Az idő szerintem az oroszok oldalán van […] jó lenne békét kötni, mielőtt valóban, iszonyatos vérveszteségek árán elfoglalják a területeket” – fogalmazott a kormányfő.

„A legszörnyűbb katasztrófa elhárításán dolgozunk […] Ez egy szörnyű háború” – tette hozzá Orbán Viktor, arról is beszélve, hogy itt Magyarországon nehezen lehet átérezni azt a keleti fronton harcolók szenvedéseit.

Elengedhetetlen a pénzügyi védőpajzs Magyarországnak

A miniszterelnök később – az amerikaiakkal kötött pénzügyi védőpajzsos megállapodással kapcsolatban – beszélt arról is, hogy Magyarországnak az első világháború óta olyan helyzetben kellett túlélnie, hogy a biztonságot adó alapvető feltételek hiányoznak. Szerinte a mostani egyezség azért is fontos, mert segíthet kivédeni a spekulánsok, például Soros György támadásait.

„Magyarországnak folyamatosan pénzügyi védőpajzsra volt, van és lesz is szüksége” – tette hozzá, majd felidézte, hogy ilyen védőpajzs még a kommunizmus idején is volt, tehát rendszerfüggetlen szükségletről van szó.

Mint mondta, ezt a védőpajzs Brüsszelből is érkezhetne, de ők most ellenségesek, ezért nem fognak megvédeni. Megjegyezte továbbá azt is, hogy az amerikaiak mellett már „más irányokban” is vannak pénzügyi védőpajzsaink, ezeket az utóbbi években már sikerült kiépíteni. Hangsúlyozta azt is, hogy az újabb védőpajzs „most nem fáj semmibe”, viszont sokat segíthet akkor, ha beüt a baj.

Meddig szól a szankciók alóli mentesség?

Arra a kérdésre, hogy Magyarország akkor most egy évre vagy korlátlan időre kapott-e mentességet az Egyesült Államoktól a szankciók alól, Orbán Viktor azt mondta: ez az egész úgy történt, hogy Magyarország kérte a mentességet, és ő maga vázolta Donald Trumpnak, hogy ezzel a lépéssel „agyonvágja a magyar gazdaságot”.

„Nem ez volt a szándékod […] nyilván nem ezt akartad, segíts ki ebből a helyzetből” – idézte fel azt, hogy lényegében mit mondott Trumpnak az oroszok elleni szankciókról. Majd hozzátette, hogy az amerikai elnök erre válaszolva azt mondta: „»Jó, vigyed«. Kicsit ennél elegánsabban, de ez volt a lényege. És erre kezet fogtunk. És most ez így lesz. Meddig lesz így? Ameddig az amerikai elnök így akarja” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: a bürökraták most „okoskodhatnak”, hogy ez „egy év, fél év, három hónap”, de amíg az amerikai elnök nem változtatja meg a döntését, addig az úgy marad, ezért „időlimit nélküli” a mentesség. Szerinte mindegy is, hogy mi kerül a megállapodás papírjára, a mentesség addig lesz érvényben, amíg „Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Magyarországgal jó viszonyban van”.

„Írhat ott akárki akármit. Én ott voltam, higgyék el, az olyan ember, úgy lesz, ahogy mondja” – közölte a miniszterelnök.

A beszélgetés végén a labdarúgás és az írek elleni vasárnapi selejtező is szóba került, amin a vb-re való kijutás szólhat. Orbán Viktor azt mondta: „Szerintem holnap nem sportesemény lesz, hanem jellempróba”.

„Férfiaknak kell lenni, most kiderül, hogy milyen férfiak vagyunk” – összegezte véleményét.

Kérdések kommentben

Ezt követően a miniszterelnöknek még felolvasták a kommentben érkezett kérdéseket is.

Egy kérdező a munkájáról kérdezte Orbánt Viktort, aki elmondta, hogy „fantasztikus” munkája van, mert jó dolgokat cselekedhet nap mint nap.

„Minden esete az derül ki, hogy sokkal több jó dolgot csináltam, mint rosszat. Ez szerintem fantasztikus érzés” – mondta, majd arra biztatott mindenkit, hogy vállaljanak közéleti szerepet, hogy ezt érezhessék. Majd arról is beszélt, hogy aki önmagában békességet tud teremteni, az nagy lépést tesz a békéért, mert az ilyen emberek nem szoktak háborúkat kezdeni.

Egy másik kérdező arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy „a háborúellenes gyűléstől megijednek-e az oroszok, és befejezik-e a háborút”. Orbán Viktor erre viccelődve azt mondta: „Nem lennék most az oroszok helyében”, majd hozzáfűzte: át kell gondolni azt, hogy miért tört ki a háború – szerinte azért, mert az oroszok veszélyben érezték magukat –, és ez vezethet el a megoldáshoz is.

Szerinte a megoldás az lehet, hogy úgy kell felépíteni egy európai biztonsági rendszert, hogy az nekik is biztonságot jelentsen. De az oroszokkal csak akkor lehet megállapodni, ha mi is erősek leszünk – tette hozzá.

Arról, hogy mi adja neki a legnagyobb erőt a küzdelemhez, Orbán Viktor azt mondta: „Van hat unokám.” Végül arról, hogy mi a véleménye a Tisza Párt győri ellenrendezvényéről, azt mondta: „Nem könnyű Magyarországon ma baloldalinak lenni”, mert a jobboldali kormány már megvalósította azokat a programokat, amelyek a baloldali embereknek fontosak.

„A baloldal intellektuálisan, lelkileg kiürült, nem más, mint egy hatalomért összegyülekezett embertömeg. Ez a helyzet. És ez inkább sajnálatra méltó” – mondta végül a miniszterelnök.

Egyedül a nemzeti kormány védheti meg Magyarországot az ukrajnai háborútól, az illegális migrációtól és a genderideológiától, az ellenzék beállna a sorba és kiszolgáltatná hazánkat Brüsszelnek - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Győrben.