A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az Európai Parlament magyarellenes jelentése jogilag nevetséges, politikailag veszélyes – közölte a hivatal szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az EP által elfogadott Strik-jelentés újabb állomása annak a 2016 óta zajló, Magyarországot célzó politikai nyomásgyakorlásnak, amelynek valódi célja nem a jogállamiság védelme, hanem a nemzeti szuverenitás korlátozása és az uniós intézményekhez való politikai–ideológiai igazodás kikényszerítése.

Az elmúlt években Brüsszel olyan eljárási és pénzügyi eszközöket alkalmazott Magyarországgal szemben – kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági jelentések, az Erasmus és a Horizont program forrásainak befagyasztása, valamint a kohéziós pénzek visszatartása –, amelyek egy irányba mutatnak: a tagállami döntéshozatal feletti külső ellenőrzés kiterjesztésére.

A hivatal szerint ezzel párhuzamosan az Európai Unió jelentős összegekkel támogat olyan médiaprojekteket és politikai befolyásoló szervezeteket, amelyek a brüsszeli elvárásokat közvetítik, miközben a nemzeti intézményeket szigorú ellenőrzések és eljárások alá vonják.

A Strik-jelentés a médiapluralizmus csökkenésére hivatkozik, miközben – a közlemény szerint – épp azok a médiumok részesülnek uniós támogatásban, amelyek a brüsszeli narratívákat erősítik, és az ezekkel ellentétes véleményeket gyakran „dezinformációnak” minősítik. Ez a gyakorlat – áll a közleményben – nem a függetlenséget, hanem az információs tér politikai irányítását szolgálja.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közölte: maga is a jelentés célpontjává vált, mivel feltárja azokat a külföldi befolyásoló csatornákat, amelyek szerintük szerepet játszanak a hazai politikai és médiaviszonyok alakításában. A jelentést előkészítő politikai szervezetek – állítják – ugyanazon hálózat részei, amelyeket a hivatal elemzései már korábban beazonosítottak.

A hivatal szerint a parlamenti jogállamisági delegáció budapesti látogatása során a nyilvánosság kizárása, a hang- és képfelvételek tiltása, valamint az egységes narratíva hangoztatása azt mutatta, hogy nem a tényfeltárás volt a cél. Hozzátették: több delegációs tag nyílt politikai állásfoglalása tovább erősítette az elfogultság gyanúját.

A közlemény szerint Tineke Strik jelentéstevő az EP plenáris vitáján a Magyarországnak járó uniós források akár teljes befagyasztását és az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását sürgette, amit a hivatal nyílt politikai nyomásgyakorlásként értékelt.

„A Strik-jelentés nem jogi dokumentum, hanem politikai vádirat. Az Európai Parlament többsége egy olyan ideológiai irányzatot képvisel, amely a nemzeti szuverenitást akadálynak tekinti, és európai normáknak álcázva érvényesíti politikai célkitűzéseit” – áll a közleményben.