Kiállta a hópróbát az ország, hálás vagyok mindenkinek, aki ebben segítségünkre volt, mondta Orbán Viktor, aki az év első interjúját adta péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A miniszterelnök megnyugtatott mindenkit: egyrészt Magyarország nagyobb gáztartalékkal rendelkezik, mint a nyugat-európai országok, másrészt egy rászoruló sem marad tűzifa nélkül a hidegben. A kormányfő felhívta a figyelmet a nemzeti petícióra, amellyel nemet mondhatunk az Ukrajna támogatásáról szóló brüsszeli követelésekre. Azt mondta, az április 12-i választásoknak az a tétje, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Hozzátette: ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy a Tisza Párt és a DK engedne annak a nyomásnak, hogy pénzt és magyar fiatalokat katonaként küldjenek Ukrajnába.

A fűtéssel kapcsolatban elmondta, a hazai tározók, a gáz- és energiatartalék szempontjából az éves fogyasztás 40 százaléknál magasabb tartalékkal kezdték meg a telet, nem akadt el az ország gázellátása, így nem vagyunk bajban. Ráadásul a tűzifa-programban a támogatást megduplázták, és hatékonyabb rendszerben jut el a fa a rászorulókhoz. Az operatív törzs kormányzati felhatalmazást kapott, hogy a kellő faanyagot állítsa elő, és erre a pénz is félre van téve. Emlékeztetett, hogy vörös kód van érvényben, ami az jelenti, hogy az összes szociális intézmény befogad fedél nélkül élőket. A kapacitás adott, az év folyamán végig be tudnak fogadni rászorulókat.

„Ember legyen a talpán, aki a tíz, meg százmilliárdok között kiigazodik, eddig Brüsszel saját nyilvántartása szerint 193 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására. Az amerikaiak viszont időben kiszálltak, elkezdték időben visszaszedni a pénzeket.

A brüsszeli vezetők pedig szinte feltétel nélkül nyújtanak pénzügyi támogatást, az ukránok pedig miért ne fogadnák ezt el? Sőt, szinte már nem kérnek, hanem követelnek” – mondta a miniszterelnök az Ukrajnának feltételek nélküli, uniós hitelből biztosítandó támogatásról. Hozzátette, mindenki tudja, hogy nincs pénzügyi fedezete az EU-nak. „A 90 milliárd eurót nem az oroszok pénzéből fedeznék, hanem az unió a tagállamaiból akarja ezt megkapni.

Végül is Magyarország, Csehország és Szlovákia ebben nem vesz részt. Világossá tettük azt is, hogy később sem fogunk ebben részt venni” – szögezte le a brüsszeli sarc kapcsán.

Arról, hogy mi lesz ezután, a miniszterelnök azt mondta, összeállítottak már az ukránok egy számlát, egy tíz évre vonatkozó pénzügyi igényt 800 milliárd euró összegben. Emlékeztetett, ez az összeg 40 évig fedezné a magyar nyugdíjakat, vagy családtámogatásokat.

„A bizottság elnöke azt állítja, hogy a fronton megnyerik ezt a háborút, vagyis arra teszik fel a lapjaikat, hogy Ukrajna nyer. Ehhez a győztes ukrán háborúhoz ad pénzügyi támogatást, és azt remélik, hogy az oroszok jóvátételéből visszakapják majd a pénzüket” – mondta, és úgy fogalmazott, hogy a gyermekmesék határán is túl van az az elképzelés, hogy az oroszokat a fronton le lehet győzni, ráadásul az ukránok a büdös életben nem fizetik vissza az uniótól kapott hitelt. Megjegyezte, egy olyan gazdasági helyzetben teszik mindezt Brüsszelben, amikor erre a pénzre szüksége lenne az európaiaknak is.

Annak kapcsán, hogy a brüsszeli sarc mekkora terhet róna Magyarországra, elmondta, Brüsszel komoly megszorításokat vár el hazánktól. Közölte, az uniós terv szerint a tagállamok elsőként több pénzt juttatnak Brüsszelbe, és ha kell, hitelt vesznek fel. Jelezte, az uniós országokban többszörös pénzt fizetnek a gázért, kitapossák a pénzt az emberekből. „Mi erre nem vagyunk hajlandóak, ezért leírták, mit várnak el tőlünk. Ilyen a családi adókedvezmény, szja-mentesség, rezsicsökkentés, nyugdíjak, otthontámogatási program eltörlése. Én ebben mindig ellenálltam, nem engedjük, hogy minket pumpoljon Brüsszel. Mi ebben nem veszünk rész” – hangsúlyozta. Hozzátette, a dokumentumokat nyilvánosságra hozták, így ma bárki megnézheti, milyen pénzügyi követelései vannak Brüsszelnek hazánkkal szemben.

Orbán Viktor azt mondta, ideje annak is, hogy megkérdezzék az embereket ebben a kérdésben is, mint a fontos kérdésekben. Ezt nemzeti petícióként juttatjuk el az emberekhez. Mert mindez a választás egyik tétje.

„Az ukránokat a Tisza és a DK is teljes mellszélességgel támogatják, Brüsszelben is ezt képviselik, az európai szocialisták és európai néppárt folyamatosan támogatják az ukránokat, a Tisza még egy nyilvános szavazást is készített arra vonatkozóan, hogy csatlakozzon-e Ukrajna az unióhoz. A magyar politikai élet baloldalán tehát egy Brüsszel és ukránpárti politika valósul meg, míg a Fidesz–KDNP egy magyar érdekeket szem előtt tartó párt” – emelte ki a miniszterelnök, aki szerint egyre inkább belesodródunk a háborúba.

„Látjuk, miképp nyilatkoznak az európai országok: katonákat akarnak küldeni a frontra, bevezetik a sorkötelezettséget – emlékeztetett. Szerinte jogos az a félelem, hogy a baloldalon engedni fognak annak, hogy a fiatalokat a frontra küldjék.

A magyarság jövője szempontjából a legélesebb kérdés, hogy kimaradunk-e a háborúból, és oda adjuk-e a magyarok pénzét az ukránoknak. Ukrajna pénzelésével valójában 800 ezer ember halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzuk. Pedig volna lehetőség arra, hogy áttérjünk a béke útjára, és lezárjuk béketárgyalások nyomán a háborút. Kulcskérdés, hogy sikerül-e beletolnia az európai vezetőket a háborúba. Azt az ismert dilemmát kell megválaszolni, hogy ha Európa háborúba megy, sikerül-e kimaradnia hazánknak a háborúból, lesz-e egy olyan nemzeti egysége, ami segít a háborútól távol maradnunk” – fogalmazott, és kérdésre válaszolva elmondta: nem most változott meg hirtelen a világ, ő maga 2012 óta hirdeti, hogy új világ jön, és olyan jelek vannak, hogy a liberális világrendnek vége, és a nemzetek korszaka jön.

„Recseg-ropog az egész, ezt éreztük, ezért elkezdtünk olyan nagyhatalmakkal is kétoldalú megállapodásokat kötni a nemzetközi egyezményeken kívül, mint Törökország, Kína, Oroszország” – emlékeztetett.

Végezetül rátért arra, hogy a 2026-os év egyszerre lesz a veszélyek és a lehetőségek éve, előbbit el kell kerülni, a másodikra esélyt kell adni. A választás tétje, hogy a veszélyt elhárítsuk. Ha a brüsszeli útra lépünk, az hadigazdaságot jelent. A magyar úton lehetőségek lesznek, minimálbér-emelés, szja-mentesség, 14. havi nyugdíj, sőt – emelte ki –, 900 ezer felett lesz a pedagógusok átlagkeresete az év végére.

„Van egy út, amin haladunk, és ennek az útnak a folytatása a kormány ajánlata. Ha ezen a döntésen túl vagyunk áprilisban, és jó döntés születik, akkor 2026-ban ki tudjuk használni a lehetőségeket” – zárta az interjút a miniszterelnök.

Az ország kiállta a hópróbát

Az ország kiállta a hópróbát – értékelte a miniszterelnök az elmúlt hetek időjárása miatti helyzetet, a lakosság hozzáállását és a hatóságok tevékenységét pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt mondta, a rendkívüli időjárás próbatétel mindenkinek, de összességében „ezt a hópróbát kiállta az ország”.

Kifejtette, az ország békeidőben is működik, de nemcsak a normális időszakokban képes megszervezni az életet, hanem rendkívüli körülmények között is.

A kormányfő háláját fejezte ki azoknak, akiknek el kellett hárítaniuk a veszélyt, a közlekedést biztosítóknak, a vasutasoknak, rendőröknek, katasztrófavédelmiseknek, a hadseregnek.

Hozzátette, az emberek ilyenkor türelmetlenek szoktak lenni, mert kibillen az életük a normális menetből, és ahhoz képest, milyen mértékű volt a kibillenés, az emberek türelmesen és fegyelmezetten lettek úrrá a helyzeten; az ország biztató, jó képet mutatott.

Orbán Viktor elmondta, még nincs vége, hidegek lesznek, ónos eső bármikor jöhet, arra számít, hogy komoly hidegek jönnek és még nagy hó is érkezhet.

Vigyázzunk egymásra, különösen a gyerekekre és az idősekre – javasolta a miniszterelnök, azt is kérve, mindenki körültekintéssel intézze az ügyeit.