"Uniós pénzek nélkül is meglennénk"

Aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök szombati kaposvári háborúellenes gyűlésén, kijelentve, "uniós pénz nélkül is meglennénk".

Hangsúlyozta: Magyarország uniós be- és kifizetéseinek szaldója, "amit mi a tagságon pénzügyi juttatásként nyerünk", a hazai GDP három százalékát jelenti. Azért harcolunk ezért a forrásért, "mert jár", és aki nem akarja azt odaadni, attól el kell venni, mégpedig úgy, hogy "úgy látszódjon, mintha odaadta volna" - mondta.

Orbán Viktor kiemelte: a Magyarországnak a hétéves uniós költségvetésből járó 22 milliárd euróból 12 milliárd már a számlánkon van, "van még hátra 10 milliárd, amit nekik oda kell adni nekünk, úgy, hogy közben jól érezzék magukat".

Európa már háborúban van; a kérdés csak az, hogy ennek hatásai milyen gyorsasággal érkeznek meg a mi életünkbe - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes rendezvényén szombaton Kaposváron.

A legnagyobb veszélynek azt nevezte, hogy a magyar fiatalokat Ukrajnába viszik katonának, hangsúlyozva, nem szeretnék, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely nem a háborúból való kimaradást szorgalmazza, "hanem egyszerre akar lépni a nyugatiakkal".

Az Európai Unió vezetői eldöntötték, hogy Oroszországot le fogják győzni a háborúban, az ukrán fronton - jelentette ki.

Megemlítette, eddig 195 milliárd eurót adott az unió Ukrajnának, és döntöttek újabb 90 milliárdról. Az Európai Bizottság terve szerint összesen mintegy 800 milliárd dollárnyi tőkejuttatás lenne összhangban az elképzelésekkel, és ehhez jönnének még az ukránok szerint 700 milliárd dollárra rúgó katonai költségek - sorolta.

A miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kontinens 2-3-4 generáción át nyögheti a háború következményeit, majd arról beszélt, a terv része hogy Ukrajna 2027-ig csatlakozzon az Európai Unióhoz, ez pedig "tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot", és az "összes pénzünket elviszi".

"Ha brüsszeli kormány jön, akkor a rezsicsökkentésnek befellegzett"

Ha marad a nemzeti kormány, akkor lesz rezsicsökkentés, ha brüsszeli kormány jön, akkor a rezsicsökkentésnek befellegzett - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton Kaposváron.

A kormányfő kérdésre közölte: a rezsicsökkentést nagyon nehéz fenntartani, de úgy kell tekinteni rá, mint egy szolgáltatásra, amelyet a magyar államnak nyújtania kell, "és amíg nemzeti kormány van, ez így is lesz". Megjegyezte: a rezsicsökkentés "természetszerűleg nem fönntartható, de mi képesek vagyunk fönntartani."

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a rezsicsökkentést a kormányoldal ellenfelei el akarják törölni. A kormány Brüsszelből rendszeresen kap írásos felszólításokat, hogy törölje el a rezsicsökkentést, és a Brüsszelből támogatott magyar politikusok is ezt teszik, a Tisza azt is mondja, hogy a rezsicsökkentés egy humbug - tette hozzá Orbán Viktor.

Jelezte: amikor a kormány bevezette a rezsicsökkentést, akkor a természetes piaci folyamatoktól elszakította a lakossági energia árát, azaz a magyarok kevesebbet fizetnek az energiáért, mintha azt állami szabályozás nélkül, a piacról kellene megvenni. Emlékeztetett: Nyugat-Európában, ahol nincs rezsicsökkentés, a családok kétszer-háromszor többet fizetnek a rezsijükért, mint a magyarok.

Arra figyelmeztetett: minél szegényebb valaki, annál inkább leteperné a földre a magas energiaár. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a rezsit egy olyan kérdésnek tekinti, amelyet országos méretben, közösen kell szabályozni, és azoktól, akik az energiaiparban sok pénzt keresnek, a profitjuk egy részét elveszik, és azt rezsitámogatásként szétterítik az emberek között - fejtette ki.

"Brüsszel a gazdák ellenfele"

Brüsszel a gazdák ellenfele - értékelte az uniós Mercosur-megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén Kaposváron szombaton, hangsúlyozva: a magyar szuverenitásnak is kulcskérdése, hogy legyen magyar vidék, legyen magyar mezőgazdaság.

Orbán Viktor a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva elmondta, Magyarország olyan ország, amelynek mezőgazdasága 20 millió ember élelmezésére elegendő.

A mezőgazdaság nagyon fontos támpillére a magyar gazdaságnak nemcsak civilizációs okok, hanem a pénz miatt is. Van ugyanis egy harc a kereskedők és a termelők között az egész világban. Amikor arról beszélünk, hogy a Mercosur Dél-Amerikából behozza az olcsó élelmiszert, Ukrajna behozza az olcsó élelmiszert, az arról szól, hogy a 10 millió magyar importot fogyasszon - mutatott rá.

Hozzátette: az uniós szerződéseket ugyan minden ország nemzeti parlamentjének meg kell szavaznia, de Brüsszelben kitalálták, hogy az Európai Bizottság addig ideiglenesen hatályba léptethesse a megállapodást.

Összeurópai összefogás kell, és akkor a magyar gazdákat meg lehet menteni - emelte ki Orbán Viktor.

Figyelmeztetett: Brüsszel a gazdák ellenfele; a bizottsági elnök Ursula von der Leyen, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök - aki ide akarja hozni a gyenge minőségű ukrán élelmiszert - és a Tisza Párt vezetője is ebben a "csomagban" van. "Ha a Tiszát kapod, akkor kapsz mellé egy von der Leyent, egy Webert meg még egy Zelenszkijt is" - fogalmazott a kormányfő.

"Magyarországot semmilyen kalandorságba nem visszük bele, mert mi vagyunk a biztos választás"

A magyar kormánynak nincs egyetlen olyan konfliktusa sem az Európai Unióval, aminek ne ismerné a lefolyását, ne tudná, hogy a végén hogyan nyerünk, vagy ha nem tudunk nyerni, akkor hogyan faroljunk ki belőle; Magyarországot nem visszük semmilyen kalandorságba, semmilyen vagabund akciót nem hajtunk végre, mert mi vagyunk maga a biztonság, mi vagyunk a biztos választás - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén szombaton, Kaposváron.

A kormányfő a Brüsszellel kapcsolatos konfliktusokról azt mondta: ezekbe nem bele kell sodródni vagy bele kell ugrani, mert abból baj lesz, hanem mindig jól fel kell mérni a terepet, meg kell érteni a helyzetet.

Arra figyelmeztetett: semmilyen illúziót nem szabad táplálni, csak olyan konfliktust kell vállalni, amit meg lehet nyerni, és sosem szabad azt hinni, hogy nagyobb konfliktust lehet megnyerni, mint amire valóságban képes valaki. Tehát stratégiai nyugalom, majd utána meg kell nézni, hogy kikkel lehet szövetkezni, kiket lehet kivásárolni vagy kivonni az ellenfelek köréből - fejtette ki, példaként hozva, hogy legutóbb Magyarország így ki tudott maradni a 90 milliárd eurós, Ukrajnának adandó európai uniós hitelből. Megjegyezte: a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kijárat, hátha nem jön be a terv.

Értékelése szerint "mindig próbálkozni kell, mert törpejárásban nem lehet boldogulni". Ha törpejárásban maradsz, akkor osztozni fogsz néhány más ország sorsával, "akiket ha fölhívnak Brüsszelből, csak annyit mondanak a telefonban: Jawohl! Ezt mi nem akarjuk. Ezek nem mi vagyunk." - fogalmazott.

A béke fontosságát hangoztatták a DPK gyűlésén Kaposváron

A béke, az identitás, az elmúlt másfél évtized kormányzati eredményei és azok megőrzésének fontosságát hangoztatták, valamint egy esetleges háború következményeire hívták fel a figyelmet a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésének szónokai Kaposváron szombaton, írja az MTI.

Az esemény az István a király rockopera Szállj fel, szabad madár! című dalával kezdődött, amelyet a Megasztár-győztes Gudics Máté adott elő. Rákay Philip producer, DPK-nagykövet felidézte: az egy héttel ezelőtti miskolci DPK-gyűlés óta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke barátként invitálta a Béketanácsba Orbán Viktort, "ehhez képest Tisza Peti kapott néhány parasztlengőt a magyar gazdáktól Strasbourgban".

Kapitány Istvánról, a Tisza Párt gazdasági szakértőjéről azt mondta, a magát a magyar Jockey Ewingként bemutató egykori globális nagyvállalati vezető egy "Impexes komcsi" volt, akit ki lehet tüntetni, de "kormányrúdhoz engedni mégsem kellene", mert miután az elmúlt 16 évben az Orbán-kormányok visszavásárolták az elkótyavetyélt stratégiai állami vagyon jelentős részét, "nem engedjük vissza a hatalomba a globalista bábkormányokat, a nemzetközi nagytőkések ügynökeit, a Bajnai-rajongókat".

"Hetvennyolc nap van hátra a választásokig, ha április 12-én ti, somogyiak, kaposváriak velünk lesztek, ígérem, hetvennyolc nap múlva elsüllyesztjük a Tiszanikot Kapitányostól, Magyar Péterestől együtt" - fogalmazott Rákay Philip.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt mondta, "a jövő nem alakul magától, a jövőt alakítani kell". Emlékszik, milyen az, amikor az ország letér a magyar útról, és a baloldal kezei közé kerül a szekere - fogalmazott.

"Jobboldali kormányok alatt építünk, a baloldaliak alatt védekezünk, és néha annak is örülünk, ha túléljük". "Baloldali kormányok alatt ha pénz kellett, elvették az emberektől, az önkormányzatoktól, a családoktól, a munkáltatóktól, eladtak mindent, amit lehet, gázt, villanyt jövőt".

Az emberek elszegényedtek, nőtt a munkanélküliség, az ország eladósodott, s közben "mi fizettük Európában a legtöbbet a gázért és az áramért" - sorolta.

Úgy folytatta: ezzel szemben a jobboldali kormányok alatt segély helyett munkát adtak, nőtt a bér, a családtámogatások összege, bevezették a rezsicsökkentést, világraszóló adómentességet kaptak az édesanyák, visszaadták a 13., 14. havi nyugdíjat. Modern városok és Modern falu program indult, Kaposváron az elmúlt 100 év legnagyobb fejlesztési programja valósult meg.

"Most ismét döntések előtt állunk. Háború lesz vagy béke, bevándorlóország vagy magyar ország, további fejlődés vagy megszorítás?" - tette fel a kérdést. Azt mondta, hogy az "európai baloldal új magyar pártja", a Tisza Párt ugyanazt kínálja, amit az elődei: adóemelést, megszorítást.

Rámutatott, ahol Brüsszelt támogató kormány van, ott elveszik a pénzt a saját polgáraiktól, megnyirbálják a támogatásokat azért, hogy az ukrajnai háborút finanszírozzák belőle. "Ez az, amit nem akarunk" - jelentette ki.

Kelei Zita, a Fidesz-KDNP dél-somogyi országgyűlési képviselőjelöltje arról beszélt, a világ ma nem békés, a szomszédban háború zajlik, Európát évtizedek óta nem tapasztalt bizonytalanság járja át, ezért nem mindegy, kik hoznak döntéseket, és milyen irányba vezetik az országot. Biztos kézre, olyan vezetésre van szükség, amely nem sodródik és nem fél nemzetközi ellenszélben sem a magyar érdeket képviselni.

Hangsúlyozta: a biztos választás a béke, a biztonság és a megmaradás útja, ez ma Magyarországon a Fidesz és Orbán Viktor.

Witzmann Mihály, a Fidesz-KDNP Somogy 4. számú, Siófok és körzetének országgyűlési képviselőjelöltje arra figyelmeztetett, hogy a béke nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is, árnyéka rombolja a turizmust, és ott is pusztít, ahol az élet alapjai megszületnek: a földeken, a vidéki gazdaságokban.

A somogyi gazdák nem háborút akarnak, hanem vetni, aratni tervezni, és ha tönkremennek, veszélybe kerül az élelmiszer-önrendelkezésünk, éppen ezért a gazdák mellett kiállni kötelesség és közös érdek is - tette hozzá.

Jelezte, vannak ugyanakkor olyanok, akik csak a választások után kívánnak a valódi terveikről beszélni, közben együtt szavaznak a háborút és a migrációt támogatókkal Brüsszelben. Ők azok, akik a baloldali megszorítások politikáját, a brüsszeli birodalmi érdekek kiszolgálását és a szuverenitásunkról való lemondást képviselik.

Ez kockára teszi Somogyot, a Balatont és minden magyar megélhetését, ezt nem engedhetjük meg - hangoztatta.

Móring József Attila, a Fidesz-KDNP Somogy 3. számú, Marcali központú körzetének képviselőjelöltje annak a véleményének adott hangot, hogy az ország békéje mellett identitásunk, keresztény értékeink is veszélyben vannak, ilyen a család tisztelete, az emberi élet védelme, az egymás iránti felelősség, és a béke keresése a háború helyett. Ma ezt az örökséget két súlyos veszély fenyegeti, a háború és a migráció - fogalmazott.

Azt mondta, ma a legnagyobb felelősség az, hogy megőrizzük a békét, megvédjük a családokat, és biztos jövőt adjunk a gyerekinknek. Ez csak akkor lehetséges, ha határozottan kiállunk keresztény értékeink mellett, a béke mellett.

"Mutassuk meg április 12-én, elegen vagyunk, és az erő velünk van" - szólított fel.

Gelencsér Attila, a Fidesz-KDNP Somogy 1. számú, Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselőjelöltje utalva arra, hogy 1458-ban ezen a napon választották királlyá Hunyadi Mátyást, arra szólított fel, "merítsünk erőt a nagy királyból, közösen tegyük mi is naggyá Magyarországot".

Kiemelte: áprilisban nem képviselőket, hanem sorsot választunk magunknak. Rendkívül fontos, hogy mindenki tudja: "ha nyerünk Kaposváron, nyerünk az országban, és ha nyerünk az országban, megvédjük Európát is" - hangoztatta.