A magyarok 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálatot a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint – hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton.

Az intézet a sorkatonaság esetleges visszaállításának magyarországi társadalmi megítélését vizsgálta meg, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban már nemcsak elméleti kérdésként merült fel az Európai Unió és több tagállam vezetőiben, hogy felkészítsék az európaiakat egy közvetlen katonai konfrontációra Oroszországgal.

A háborúra készülés legegyértelműbb intézkedése a sorkatonaság visszaállítása, amelyről Lettország már 2023-ban döntött, a horvát kormány 2026 első napjaiban küldte ki katonai behívóit, Németország pedig úgynevezett „szükségalapú sorkatonaságot” vezetett be – sorolták a kutatásról szóló összegzésben.

Kitértek arra: Magyarországon a kormánypártok egyértelműen a háború és a sorkatonaság ellen foglalnak állást. Magyar Péter és párttársai viszont tagjai a „háborúpárti Európai Néppárt” frakciójának, leendő országgyűlési képviselőjelöltjük, Ruszin-Szendi Romulusz pedig kifejezetten hangsúlyozta, hogy a sorkatonaság csak felfüggesztett intézmény. Ezért szerintük „a kérdés leginkább a Tisza Párt fiatal szavazóit bizonytalaníthatja el”.

A Nézőpont Intézet kutatása szerint Magyarországon a teljes választókorú népesség 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, sőt nem találtak olyan társadalmi csoportot, ahol ne lenne legalább kétharmados elutasítottsága ennek az intézkedésnek. Ezzel szemben a választók egynegyede egyetértene a sorkatonaság visszaállításával, és mindössze két százaléknyian nem tudnak vagy nem akarnak állást foglalni a kérdésben.

Berzétei Ákos, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 műsorában elmondta: a sorkatonaság elutasításának lehetnek elvi okai, emellett a fiatalabb generációk már egyáltalán nem militáns szellemben nőttek fel, szemben az idősebbekkel. A szocializmus időszakában a hidegháborús fenyegetettség miatt a háborús felkészülés a mindennapok része volt, ezzel szemben a későbbi generációknak nincsenek ilyen tapasztalataik.

A fiataloknak nincsenek első kézből tapasztalataik arról sem, mit jelentett a sorkatonaság. Az idősebbek beszámolhatnak arról, hogy „a sorkatonai szolgálat finoman szólva sem a rózsás üdülőévekről szólt” – közölte az elemző.

Az Európai Unió vezetői a háborús veszéllyel indokolják a hitelfelvételt és azt a rettenetes mennyiségű pénzt, amit a hadsereg fejlesztésére fognak elkölteni, elsősorban Németországban – mutatott rá a szakember, hozzátéve: a hadieszközök üzemeltetésére „emberanyagra” is szükség van.

Berzétei Ákos szerint azonban a modern kor háborúiban megkérdőjelezhető, hogy a sorkatonaság keretén belül gyorsan kiképzettek mennyire képesek a korszerű technika üzemeltetéséhez szükséges képességeket elsajátítani. A szakértők azt mondják: a drónok, informatikai megoldások, a mesterséges intelligenciát felhasználó felderítési eszközök alkalmazásához hosszú évek gyakorlására van szükség ahhoz, hogy azokat maximális hatékonysággal lehessen alkalmazni – emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz–ukrán konfliktus azt mutatja: a párhetes felkészüléssel, „ágyútöltelékként” kivezényelt katonáknak sajnos nagyon rövid a várható élettartamuk.

Berzétei Ákos közölte: annak, hogy Nyugat-Európa háborúra készül Oroszországgal szemben, elsősorban ideológiai okai vannak. Oroszországról mint diktatórikus berendezkedésű országról beszélnek, amelynek vezetője, Vlagyimir Putyin, egy autokrata diktátor. Így álláspontjuk szerint Európa nem lehet biztos abban, hogy Oroszország szándékai mindig békések maradnak. Minden korábbi kereskedelmi kapcsolatot igyekeznek megszüntetni Oroszországgal, annak ellenére, hogy korábban éppen az olcsó orosz nyersanyag és energia volt az európai gazdaság egyik mozgatórugója – mondta.

Az elemző arra is reagált, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt szakértője hangsúlyozta: a kötelező sorkatonaságot csak felfüggesztették, ezért „ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal”. Berzétei szerint a honvédség számára a minél nagyobb bevethető létszám fontos szempont.

Úgy fogalmazott: a Tisza Párt politikusa katonaként bárkit szívesen besorozna és a frontra küldene, ha a katonai szempontok ezt kívánják. A Tiszának itthon is azt az álláspontot kell átvennie, amelyet európai pártcsaládja Brüsszelben megfogalmazott – közölte az elemző, megjegyezve: ki más tudná ezt hitelesebben kommunikálni, mint a korábbi vezérkari főnök.

A kormánynak ugyanakkor nemcsak azokat a szempontokat kell mérlegelnie, amelyek kényelmesek a hadsereg számára, hanem a demokratikus, a társadalmi igényekkel inkább találkozó elvárásokat is – mondta.

Berzétei Ákos rámutatott: azok, akik elhivatottak a haza szolgálatára, önkéntes programokon keresztül vagy a hivatásos állomány tagjaiként részt vehetnek a honvédség munkájában; ez a pálya senki elől nincs elzárva.

A Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása az MTVA-val együttműködésben január 26–27-én, ezer ember telefonos megkérdezésével készült. (MTI)