Az Ukrajna számára fontolgatott uniós csatlakozási különeljárás nemcsak igazságtalan és méltánytalan a csatlakozásra több mint 20 éve váró délkelet-európai országokkal szemben, hanem egyben életveszélyes az Európai Unió mint szervezet számára - jelentette ki Kövér László házelnök a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján pénteken az Országházban.

A magyar Országgyűlés elnöke úgy értékelt: az Európai Unió 2004-ben, a magyarok és a többi visegrádi ország csatlakozása idején egy egyenlő jogokon alapuló államközi együttműködés volt, amely a béke, a demokrácia és a jólét megerősítésének ígéretét hordozta, mára azonban a tagállami egyenjogúságot felszámolni igyekvő, a háború, a diktatúra és az elszegényedés veszélyét hordozó föderációs törekvés lett.

Hangsúlyozta: a fordított integráció és az egyhangúságot igénylő döntéshozatali eljárás eltörlése az a két "brüsszeli munkaeszköz", amellyel az uniós csatlakozásra érdemes és felkészült délkelet-európai országokat a csatlakozásra alkalmatlan és felkészületlen Ukrajna háta mögé akarják kényszeríteni, illetve minden újonnan csatlakozó ország számára másodosztályú tagságot akarnak adni.

Hanem azért javasolja ezt - folytatta - mert hisz abban, hogy új tagokkal kiegészülve az EU új esélyt kap arra, hogy azzá váljon, aminek teremtették az alapítói: a második világháború utáni világpolitika legeredményesebb államközi együttműködése.

Hangsúlyozta: a fordított integráció és az egyhangúságot igénylő döntéshozatali eljárás eltörlése az a két "brüsszeli munkaeszköz", amellyel az uniós csatlakozásra érdemes és felkészült délkelet-európai országokat a csatlakozásra alkalmatlan és felkészületlen Ukrajna háta mögé akarják kényszeríteni, illetve minden újonnan csatlakozó ország számára másodosztályú tagságot akarnak adni.

Kijelentette: az Ukrajna számára fontolgatott fordított integrációnak nevezett csatlakozási különeljárás - azaz előbb a teljes jogú tagság biztosítása, majd utóbb a csatlakozási feltételek teljesítése - nem csak igazságtalan és méltánytalan a délkelet-európai országokkal szemben, hanem egyben életveszélyes az Európai Unió mint szervezet számára.

Úgy értékelt: az EU dezintegrációs útra lépne Ukrajna idő előtti, nem érdemalapú csatlakoztatásával. "Egy szervezet, amely két lábbal rúgja fel saját szabályait, összeomlásra van ítélve. Ezt kockáztatja az Európai Bizottság a gyors ukrán bővítéssel." - összegzett.

Úgy vélte: Ukrajna népe megérdemel egy európai perspektívát, ezért stratégiai egyezményt kellene kötnie az Európai Uniónak, amely biztosítja ezt számukra. A délkelet-európai országok népei pedig nem érdemlik meg a megalázó brüsszeli kettős mércét, és az Európa Unió jövőjében még bízó európai emberek sem érdemlik meg az unió szétzilálását, amire az ukrán csatlakoztatással jelenleg az Európai Bizottság készül - tette hozzá.

Kijelentette: a magyar Országgyűlés kizárólag objektív kritériumok szerinti, érdemalapú bővítést támogat, elutasít bármiféle másodosztályú tagság ráerőltetését a csatlakozni akaró országokra, és ezen keretek között feltétel nélkül támogatja a délkeleti-európai országok mielőbbi európai integrációját.

Arról is beszélt: Magyarország és az EU vezetése között több ügyben - a migráció, az orosz-ukrán háború kezelése, és az unió bővítése ügyében - is súlyos véleménykülönbség áll fenn, és ezek miatt Magyarországot "fekete báránnyá" tette az Európai Unió jelenlegi vezetése. Felhívta a figyelmet a migráció ügyében Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságra, és az Európai Bizottságot azzal vádolta, hogy pénzügyileg "szégyentelenül zsarol" az országnak járó uniós források többségének befagyasztásával, valamint "ukrán segédlettel energetikailag is gátlástalanul zsarolja Magyarországot".

"Mindezt azért, hogy politikai és gazdasági értelemben megfojtsák a demokratikusan megválasztott jelenlegi magyar kormányt, és elérjék a magyar politika megváltozását" - fogalmazott a házelnök, aki ezt "uniós brüsszeli diktatúrának" nevezte.

Megjegyezte ugyanakkor: a modern pszichológiában a fekete bárányt a család gyógyítójának nevezik, aki sokszor az egyetlen, aki hajlandó szembesülni a család sötét titkaival, kimondja az igazságot, és ezzel megtöri a családi diszfunkciók láncolatát.

Kövér László beszédében felidézett egy, a nyolcvanas évek végéről származó viccet, ami szerint a kommunista pártvezetés tagtoborzó versenyt hirdet érzékelve, hogy egyre kevesebben hajlandóak belépni a pártba, és azt ígéri, hogy dicséretet és jutalmat kap, aki beszervez egy embert, aki pedig két új tagot, az szabadon kiléphet.

A házelnök erre utalva úgy fogalmazott: Magyarország sem brüsszeli kitüntetést nem akar kapni, sem kilépni nem akar az Európai Unióból, hanem a délkelet-európai országokkal, mint az Európai Unió új tagjaival és a többi tagállam képviselőivel együtt azzá akarja tenni az EU-t, amivé alapítóinak szellemében lehetne: "független és egyenlő államoknak a polgáraik békéje, szabadsága és jóléte érdekében működő, alulról építkező demokratikus szövetségévé".

"Make Europe Great Again!" - zárta beszédét a házelnök.

Orbán Viktor: Olcsó energia kell, másodlagos, hogy az orosz, vagy sem

Az európai és a magyar gazdaság érdekében az olcsó energia szükségességéről beszélt a miniszterelnök pénteken Budapesten, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban. Orbán Viktor úgy fogalmazott: "olcsó energia kell. Az, hogy az energia orosz-e vagy sem, az magyar agy szempontjából másodlagos".

Orbán Viktor értékelése szerint nagyon súlyos gazdasági válság fenyegeti Európát, ami az energia felől érkezik.

Hozzátette, az európai gazdaság háromszor-négyszer magasabb energiaárakkal működik, mint a riválisok, Kína és az Egyesült Államok gazdasága, így a termelés költsége is magasabb.

A Draghi-jelentés megállapításával egyetértve azt mondta, ha Európa nagyon rövid időn belül nem tesz gyors energiaár-csökkentést eredményező lépéseket, akkor az európai gazdaság a legsúlyosabb válsággal néz majd szembe.

A miniszterelnök elmondta, Magyarország még jól tartja magát, "de mi sem tudjuk tartani magunkat a végtelenségig ilyen energiaárak mellett".

"Olcsó energia kell. Az, hogy az energia orosz-e vagy sem, az a magyar agy szempontjából másodlagos" - fogalmazott, hozzátéve, olyan energiaárak kellenek, amelyek megmentik a magyar és az európai gazdaságot, és nem engedik, hogy az energiaintenzív ipari ágazatok tönkremenjenek.

Nyilatkozatot fogadtak el a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján

A délkelet-európai integrációról fogadtak el nyilatkozatot a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján, Budapesten - közölték a szervezők az MTI-vel pénteken.

Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban Délkelet-Európa és a Visegrádi Csoport parlamentjeinek elnökei, illetve delegációvezetői kifejezik támogatásukat az Európai Unió bővítése, illetve Délkelet-Európa európai integrációjának felgyorsítása iránt.

Azt írták, a magyar Országgyűlés szervezésében megvalósult budapesti találkozón egyetértettek abban, hogy üdvözlik a délkelet-európai partnerek közelmúltbeli előrehaladását az európai uniós csatlakozási folyamatban, amely sikeres erőfeszítéseik és elismerésre méltó eredményeik nyomán valósult meg.

"Elismerjük, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a biztonságunkat és értékrendünket destabilizálni kívánó fenyegetésekkel szemben egységesnek kell maradnunk és támogatnunk kell az EU bővítését előmozdító törekvéseket nemcsak politikai célként, hanem a béke, a stabilitás és a prosperitás stratégiai szempontból elengedhetetlen követelményeként egész kontinensünkön. E tekintetben az EU védelmi képességeinek és versenyképességének megerősítését kulcsfontosságúnak tartjuk" - emelték ki.

Hozzátették, kiemelten fontosnak tartják a délkelet-európai partner országok parlamentjeinek szerepét az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában.

Rámutattak arra, a parlamentek aktív részvétele és a demokratikus intézmények megerősítése kulcsfontosságú a reformok végrehajtásának hitelessége, illetve a csatlakozás sikeres előrehaladása szempontjából, ebben pedig jelentős szerepet tulajdonítanak a parlamenti együttműködésnek és az európai uniós finanszírozású parlamenti kapacitásfejlesztési programoknak is.

Hangsúlyozták "az Európai Unió csatlakozási tárgyalások iránti nyitottságának, valamint a hiteles csatlakozási kilátások fenntartásának kiemelt jelentőségét Délkelet-Európa irányába", és felszólították valamennyi európai uniós tagországot, hogy törekedjenek az EU délkelet-európai bővítésének felgyorsítására.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a folyamat lassulása a régióban súlyos geopolitikai, biztonsági és gazdasági következményekkel jár az Európai Unió számára, illetve annak globális szerepére nézve.

Kiemelték, hisznek abban, hogy a csatlakozni kívánó partnerek előrehaladása kizárólag érdemalapú lehet.

"Azok a partnerek, amelyek sikeresen végrehajtották a szükséges reformokat, meg kell, hogy kapják a lehetőséget az európai integráció útján való továbblépésre, hiszen a bővítés hajtóerőt képez az európai polgárok gazdasági és szociális körülményeinek javításához, valamint az egyenlőtlenségek csökkentéséhez a régióban"- írták.

A nyilatkozat aláírói azt is rögzítették, hogy a bővítési folyamatban - a bővítéspolitikai módszertannak megfelelően - minden, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó partnert azonos elbírálás kell, hogy megillessen.

"Fontosnak tartjuk a bővítési folyamat hitelességének megőrzése érdekében a legelőrehaladottabb délkelet-európai partnerek számára csatlakozási menetrend kidolgozását, valamint a támogatás megjelenítését az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretében" - tették hozzá.

Emellett kiemelték "Délkelet-Európa polgárai EU iránti elkötelezettsége fenntartásának a fontosságát", és felhívták valamennyi térségbeli kormányzat figyelmét "az uniós útjukból fakadó előnyöknek és kötelezettségeknek a polgárok számára való világos és rendszeres kommunikációja kiemelt fontosságára".

A nyilatkozatot megküldik az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek és az európai uniós intézmények vezetőinek.

Európa bajban van és sürgős változásokra van szükség, e téren egyetértés mutatkozott a visegrádi országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének összegzése szerint.

_{Kapcsolódó tartalom}

Vajdasági magyar politikusok is részt vettek a budapesti házelnöki konferencián