Jogerőssé vált szerdán a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a Tea Párt Közösség országos listájának nyilvántartásba vételét visszautasító határozata is, így minden, az országos listák nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogorvoslat lezárult.

Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listáját, valamint a Demokratikus Koalíció önálló listáját.

A bizottság szombaton vette nyilvántartásba a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) listáját, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, valamint A Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt közös pártlistáját, és utasította vissza a Tea Párt Közösség listájának nyilvántartásba vételét, mert a párt nem teljesítette a lista nyilvántartásba vételének feltételeit, egyetlen egyéni választókerületben sem állított jelöltet.

A döntések ellen három napon belül lehetett bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához. A nyilvántartásba vett listák esetében nem érkezett jogorvoslat, így azok kedden jogerőre emelkedtek, a Tea Párt Közösség listájának visszautasítása miatt azonban a párt elnöke a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria a szerdai határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, mert azt ügyvédi képviselet nélkül nyújtották be. Ezzel valamennyi, az országos listákkal kapcsolatos NVB-döntés jogerőre emelkedett.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szavazólapon hat pártlista fog szerepelni. Az NVB-nek az országos listák nyilvántartásba vételekor a jelölőszervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjeinek a számát kellett figyelembe vennie, kivéve azokat a jelölteket, akiknek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok elutasították.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Irodának (NVI) törölnie kell a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölőszervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

Az országgyűlési választáson a nemzetiségi választóként regisztráltak saját nemzetiségük országos nemzetiségi listáját és az egyéni képviselőjelöltek szavazólapját kapják kézhez, miután valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán – is állított listát.

Ezek a határozatok is jogerőre emelkedtek már korábban, az NVB pedig kedden jóvá is hagyta a nemzetiségi listás szavazólapok mintáit. Ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a nemzetiség országos listájára, a nemzetiség – szavazati joggal nem rendelkező – szószólót küldhet az új Országgyűlésbe, de ha a megfelelő számú szavazatot is megkapja a lista, kedvezményes mandátummal akár szavazati joggal rendelkező képviselőt is küldhet az adott nemzetiség a parlamentbe.