A 2026-os országgyűlési választások után önkritikus írással jelentkezett Német László belgrádi metropolita érsek, aki szerint a magyar katolikus egyház az elmúlt másfél évtizedben sokszor elmulasztotta betölteni társadalmi, prófétai szerepét. A bíboros úgy látja: az egyház hallgatása társadalmi kérdésekben súlyos mulasztás volt, ezért most szembenézésre, megtérésre és intézményi megújulásra van szükség.

Német László a Szemlélek.net-en közzétett írása elején arra is kitér, miért érzi magát illetékesnek megszólalni a magyarországi folyamatokról. Emlékeztetett rá, hogy korábban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkáraként dolgozott (2006 és 2008 között), és (2010 óta) magyar állampolgárként figyelemmel követi az ország sorsát, valamint szerzetesi és egyházi kapcsolatai révén ma is szoros viszonyban áll a magyar katolikus közeggel. Délvidéki püspökként szerzett tapasztalatai alapján bírálta, hogy a határon túli egyházi támogatások jelentős része szerinte politikai csatornákon keresztül vált hozzáférhetővé.

A bíboros szerint problematikus, hogy egyes egyházi szereplők ma úgy beszélnek az elmúlt 16 évről, mintha nem történtek volna olyan társadalmi és politikai folyamatok, amelyek világos egyházi állásfoglalást igényeltek volna.

Úgy véli, az egyház vezetői sok esetben a rendszer kedvezményezettjei voltak, miközben nem reagáltak kellő erővel a társadalomban zajló negatív folyamatokra.

Különösen élesen fogalmaz az egyház hallgatásáról. Német László szerint az elmúlt másfél évtizedben nem születtek kellően határozott megszólalások a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltésről, a korrupcióról vagy bizonyos csoportok rendszerszintű megbélyegzéséről.

Álláspontja szerint a hallgatás lehet olykor bölcs döntés, de ha rendszerszintűvé válik, akkor már nem erény, hanem mulasztás.

A bíboros saját tapasztalatait is megosztotta arról, hogy a reformokat és nyitottabb egyházi működést támogató kezdeményezések gyakran ellenállásba ütköznek. A szinodális folyamat és a Megújul.hu támogatása miatt szerinte több alkalommal mellőzéssel, bizalmatlansággal és informális nyomásgyakorlással találkozott, miközben munkatársait is próbálták háttérbe szorítani. Véleménye szerint az egyházi pluralitás visszaszorítása hosszú távon gyengíti az egyház hitelességét.

Német László úgy látja, a magyar egyház bizonyos részei túl közel kerültek a politikai hatalomhoz, miközben eltávolodtak a katolikus világegyház által képviselt szinodális szemlélettől.

Szerinte az egyháznak elsősorban nem politikai érdekekhez, hanem az evangéliumhoz és a pápai tanításhoz kellene igazodnia.

Kiemelte Ferenc pápa és XIV. Leó pápa társadalmi igazságosságról, korrupcióellenességről, a menekültek iránti felelősségről és a teremtett világ védelméről szóló tanításait.

Több pozitívumot is kiemelt az elmúlt 16 évből

A bíboros ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elmúlt 16 évben számos pozitív fejlemény is történt az állam és egyház kapcsolatában.

Elismerően szólt az egyházi iskolák, szociális intézmények támogatásáról, a vallásszabadság helyzetéről és a templomfelújításokról is.

Utóbbiakkal kapcsolatban azonban figyelmeztetett: nem elegendő pusztán épületek felújítására koncentrálni, ha közben fogy a hívek száma és egyre kevesebb pap jut egy-egy térségre. Szerinte a beruházásokat a hosszú távú lelkipásztori stratégiához kellene igazítani.

Írásában Német László egy új állam–egyház kapcsolat szükségességét is hangsúlyozza.

Olyan együttműködést tart kívánatosnak, amelyben az állam nem vár politikai lojalitást az egyházaktól, az egyházak pedig nem politikai befolyást keresnek, hanem megőrzik prófétai szabadságukat és társadalmi lelkiismeretként működnek.

A 2026 utáni időszakot a bíboros egyfajta kegyelmi pillanatnak nevezi, amely lehetőséget adhat az egyházi önvizsgálatra és megújulásra. Ennek részeként saját hallgatásáért is bocsánatot kér, amikor emberek kirekesztést vagy gyűlöletet tapasztaltak. Úgy véli, a magyar egyház csak akkor találhat vissza hitelességéhez, ha a püspökök mellett papok, szerzetesek, világi hívek és fiatalok bevonásával őszinte párbeszéd indul az egyház jövőjéről, írja a hirado.hu.