Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja beszerzési forrásait, és megőrzi a lakossági rezsicsökkentést – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt hétfőn, bizottsági meghallgatását követően.

Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága 12 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett támogatta.

Kijelentette: Magyarország két kőolajvezetékkel rendelkezik, ezért ezeket maximálisan ki kell használni. Hangsúlyozta, hogy az energiát mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni. A Tisza-kormány a meglévő kapacitásokat kívánja használni – „nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott

Arra a kérdésre, hogy fenntartható marad-e a rezsicsökkentett ár, azt válaszolta: igen, mert nem rosszabb, hanem jobb feltételekkel szeretnének energiát beszerezni. Hozzátette: „Magyarországnak – ez a jó hír – van opcionalitása.”

A 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról elmondta: megkezdődtek a tárgyalások, és folyamatosan dolgoznak a projektek előkészítésén. A kifizetéseknek szeptember végéig meg kell történniük. A teljes összegből 6,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész hitel. Hangsúlyozta: haladékra nincs lehetőség, ugyanakkor jó esélyt lát a program sikeres végrehajtására.

A miniszterjelölt szerint a kormány első száz napjának egyik legfontosabb feladata a legjelentősebb szerződések és konstrukciók átvilágítása lesz. Kiszámítható szabályozást, tisztességes versenyt, zéró toleranciát ígért a korrupcióval szemben, valamint átlátható támogatási rendszert.

A turizmus számára külön államtitkárságot hoznának létre, hogy az ágazat ismét stratégiai irányítást kapjon. Az energetikában célzott energiahatékonysági programokat sürgetett, valamint átlátható nukleáris stratégiát. Hozzátette: felül kell vizsgálni a Paks II.-beruházás szerződéseit is.

Kapitány István szerint a magyar gazdaság problémáit nem a munkavállalók teljesítménye okozza, hanem az elmúlt időszak gazdaságpolitikája, amely szerinte aláásta a bizalmat. Úgy fogalmazott: a gazdaságot a lakosság és az adófizetők érdekében kell működtetni, nem diplomáciai vagy korrupciós célokra.

A befagyasztott uniós források hazahozatalát nélkülözhetetlennek nevezte. Elmondása szerint ezeket közlekedési, lakhatási és energetikai fejlesztésekre fordítanák, míg a 2027 utáni uniós ciklusban a zöldenergia és a digitális átállás kapna hangsúlyt.

A belgazdaságról szólva kijelentette: Magyarország nem válhat pusztán összeszerelő üzemmé. Az innováció támogatására fordított forrásokat a négyszeresére emelnék, és startupbarát környezetet alakítanának ki.

A külgazdasági kapcsolatokról azt mondta: minden olyan beruházót szívesen látnak, aki tisztességes béreket fizet, technológiát hoz az országba, és tiszteletben tartja a környezetvédelmi szempontokat.

Az energiaszegénységet súlyos problémának nevezte, és közölte: becslések szerint mintegy 800 ezer háztartás fűt tűzifával Magyarországon. A szociális tűzifaprogram keretét megdupláznák, a tűzifa áfáját pedig csökkentenék

Képviselői kérdésre az árrésstopról és a különadókról azt mondta: a gazdaság akkor működik jól, ha minél kisebb az állami beavatkozás. A különadók jelenlegi formájukban egyelőre megmaradnak.

A Molról szólva hangsúlyozta: a vállalat jelentős regionális energetikai szereplő, ugyanakkor az államnak nem célja közvetlenül befolyásolni a működését. Mint fogalmazott, a cél az, hogy a cég továbbra is stabilan szolgálja Magyarország energiaellátását.

A Paks I. üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatban azt mondta: jelenleg kevés információ áll rendelkezésükre, mivel számos szerződés titkosított. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az üzemidő-hosszabbítást szakszerűen és átláthatóan kell végrehajtani. (MTI)