Első olvasatban megtárgyalta a kormány a vidékfejlesztést és a vidéken élők helyben maradását támogató Szent István-programot, amelyet várhatóan augusztus 20. előtt bemutatnak - közölte Magyar Péter miniszterelnök a kormány előző napi ülésén hozott döntéseket ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Kiemelte: legfontosabb vállalásaik egyike volt egy vidékfejlesztési program elindítása, akárcsak az, hogy tíz településenként egymilliárd forintot rendelnek a megvalósításra.

Élő, működő magyar vidék nélkül nem lehetséges élő, működő és emberséges Magyarország, enélkül nem lehet megállítani az elnéptelenedést - jelentette ki, hangsúlyozva, elő kell segíteni a vidéken élők helyben maradását, munkavállalását, ugyanakkor a mobilitást és a működő közszolgálatatások helybe vitelét.

A kormányfő azt hangsúlyozta: az előző kormányzat vidékfejlesztési programjai jelentős részben nem pluszforrásokat jelentettek, hanem az államok és az önkormányzatok eleve meglévő feladataira rendelt összegek átcsoportosítását.

Szót arról is: átfogó egyeztetést kezdeményeznek minden érintett település polgármesterével és bevonják a lakosságot is a közös gondolkodásba, hiszen az ország különböző pontjain valószínűleg teljesen eltérő programokra lesz szükség.

Megemlítette: ezzel párhuzamosan kísérleti projekteket indítanak, különböző adottságokkal, problémákkal bíró 10-10 települést kiválasztva az ország egyes részein, és azok tanulságait beépítik a tervezéskor.

Ez megmutatja azt is, hogy milyen országot is szeretnénk, és hogy milyen országra szavaztak a magyar emberek elsöprő többséggel: egy együttműködő, fejlődő, transzparens, a közösségeknek a valós beleszólást a saját sorsukba megengedő országra - jelentette ki a kormányfő.

Magyar Péter beszámolt arról is, több ezer milliárdos, jelentős részben uniós forrásból finanszírozott vasútfejlesztési programról hozott előzetes döntést a kabinet.

Elmondta: a jövő hét elején bemutatandó program része sokhelyütt pályarekonstrukció, villamosítás lesz, emellett jelentős gördülőállomány-beszerzést terveznek, benne mozdonyok és kocsik, valamint HÉV-szerelvények beszerzésével, tram-train hálózatok kiépítésével.

Magyar Péter úgy nyilatkozott: a következő két-hat évben zajló program első eredményei két-három esztendő múlva válnak szemmel láthatóvá; addig is elkövet mindent a kormányzat, hogy gyorsabb, kiszámíthatóbb, kényelmesebb és követhetőbb legyen a mostaninál a vasúti közlekedés.

Nagyon régen volt ilyen nehéz helyzetben a magyar vasút - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy Vitézy Dávid személyében a területnek olyan gazdája van, "amilyet már nagyon régen megérdemelt volna".

A miniszterelnök jelezte: a program finanszírozását jelentős részben a kormányváltás óta feloldott uniós forrásókból és a következő hétéves uniós költségvetésben rendelkezésre álló keretek terhére kívánják megoldani.

Emlékeztetett: az Európai Unióban abszolút prioritás a kötöttpályás közlekedés fejlesztése. Szólt arról is: még nem végleges a fejlesztések listája, és a témában társadalmi párbeszédet indított a kormány.

Magyar Péter közölte: társadalmi párbeszédet kezd a kormány a közlekedésbiztonságról a balesetek számának csökkentése érdekében.

Kiemelte: a kormany.hu oldalon elérhető, több hétig tartó egyeztetés célja, hogy még ez év második felében olyan intézkedések léphessenek életbe, amelyek érdemben csökkentik a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek számát.

Több száz ember hal meg Magyarországon évente balesetekben, és ezek jelentős része megelőzhető lenne - mondta, példaként említve a gyorshajtást, az utcai versenyzést és a felelőtlen rolleres közlekedést.

Magyar Péter jelezte: a kormány célja nem a büntetések növelése, hanem az emberi élet és egészség védelme.

Elmondta: öt fő témában várják a lakosság véleményét: illegális utcai versenyzés, kirívó gyorshajtás, a szankciórendszer szigorítása, az automatikus ellenőrzési rendszerek alkalmazása és az elektromos rollerek szabályozása.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a néhány hete elkezdett, 3 milliárd forintos kórházi klímafejlesztés keretében 11 helyszínen már befejeződtek a munkálatok és az átadás-átvétel is megtörtént. Másik 11 helyszínen jelenleg is folyamatban van a klímaberendezések cseréje, fejlesztése, átalakítása. Nyolc helyszínen műszaki tartalombővülés miatt a kórházakkal egyeztetett időpontokban tudják majd lezárni a fejlesztéseket. Újabb 25 új helyszínt is be kellett emelni a projektbe meghibásodások miatt, ezek közül három helyszínen rövidesen átadják a fejlesztéseket, 22 helyszínen pedig megkezdődött vagy a kivitelezés, vagy a tervezés.

Közölte: a belügyminiszter harmincnapos fokozott közbiztonsági akció végrehajtását rendeli el a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a polgárőrség bevonásával, válaszul arra, hogy a lakosság és több polgármester romló közbiztonságról számolt be az elmúlt időszakban.

Hozzátette: az akció elsődleges területei a belvárosi kiemelt forgalmú szórakozóhelyek környezete, valamint Rákosrendező térsége, figyelemmel az elmúlt időszakban tapasztalt közbiztonsági problémákra és lakossági jelzésekre.

Az intézkedés célja a rendőri jelenlét látható növelése, a jogsértő cselekmények megelőzése, a visszatérő elkövetői magatartások visszaszorítása és a közterületi rend fenntartása - mondta.

Magyar Péter hozzátette: az érintett területeken a közbiztonsági problémák jelentős része nem kizárólag rendészeti eredetű, hanem hajléktalansággal, szenvedélybetegséggel, pszichiátriai ellátatlansággal és egyéb szociális problémákkal áll összefüggésben. Ezért az akcióba a szociális és egészségügyi ellátórendszer szereplőit is bevonják.

A miniszterelnök kitért arra: a rendőrséget 20,2 százalékos, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot pedig 38,3 százalékos létszámhiánnyal vették át az Orbán-kormánytól.

A közterületi rendőri jelenlét rövid távú növelése érdekében a létszámhiány miatt indokolt a túlszolgálat célzott alkalmazása, ezért a Drogmentes Magyarország program rendelkezésére álló forrásból 750 millió forint fordítható a túlórák elszámolására.

Magyar Péter hozzátette: a rövidtávú intézkedések mellett szükség van közép- és hosszútávú intézkedésekre is. A rendőrség létszámának növelése csak komplex intézkedésekkel érhető el, ennek érdekében a Belügyminisztérium párhuzamosan hajt végre személyügyi, munkáltatói, szabályozói intézkedéseket, amelyek a meglévő állomány megtartását, valamint a korábban nagy számban leszerelt rendőrök visszatérését és új jelentkezők pályára vonzását egyaránt szolgálják.

A rendőrség végrehajtó állományának megerősítése érdekében megindult egy új foglalkoztatási forma kidolgozása is. Az úgynevezett közösségi rendőrök szerződéses jogviszony keretében kisebb intézkedések esetén léphetnek majd fel. Folyik az adminisztratív terhek mérséklése és a közterületi állomány jelenlétének növelése. Továbbá új rendészeti kommunikációs szemléletet alakítanak ki, amely gyors, hiteles és tényszerű tájékoztatásra épül majd - tette hozzá Magyar Péter.

A szombathelyi azbesztmentesítésről szólva kiemelte, hogy jelenleg a magyar állam megelőlegezi a kármentesítés költségeit, de a szennyező fizet elv itt is érvényesül. A felelősség a vállalkozóé, ha kiderül róla, hogy tudatában volt annak, hogy szennyező követ adott el és szállított Magyarországra, valamint felmerül - a jogi szakvélemény alapján - az osztrák bánya, Burgenland tartomány és végső soron az Osztrák Köztársaság felelőssége is. A miniszterelnök jelezte, hogy erről tájékoztatni fogja az osztrák kancellárt, és a kormány birtokában lévő jogi véleményre hivatkozva újabb egyeztetést fog vele kezdeményezni. Emlékeztetett, az első személyes találkozójukon Bécsben egy vegyes munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, de ebben nem jutottak túl messzire.

Megjegyezte: azóta Ausztriában is "kulminálódnak az események", Bécsben és másutt is nagy területen felszedik ezt a fajta követ, tehát "ezt most már nem lehet a szőnyeg alá söpörni" - fogalmazott.

Hozzátette: a kármentesítés folyamatát és költségeit dokumentálni fogják, és utána megnézik a jogi szakvélemények alapján, hogy "milyen sorrendben, kiket kell felszólítani és szükség esetén perelni, hogy ezt a sok milliárd forintos költséget utána a magyar állam és ezzel a magyar adófizetők visszakapják".

Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette: a kormány a leginkább szennyezett területen, a szombathelyi Oladi plató városrészben elrendelte az érintett útszakaszokon az azbeszttel szennyezett zúzott kő eltávolítását.

Kifejtette: a legutóbbi információk szerint a szennyezés mértéke jelenleg itt is az egészségügyi határértékek alatt van, de a probléma ezen a részen olyan nagy kiterjedésű, összefüggő területet érint, ami indokolja a beavatkozást. Összesen mintegy 12 kilométernyi közút érintett, és körülbelül 1500-an élnek ezen a területen - közölte. Hozzátette: a mérések ugyanakkor más területen nem indokolják az azonnali beavatkozást, a szennyezés mértéke sehol nem haladja meg az egészségügyi határértéket. Kitért arra: a végrehajtás és a finanszírozás részleteiről jelenleg is folynak az egyeztetések, Szombathely polgármesterével pedig a héten még egyeztet a kormány.

Szondi Vanda arról is beszélt, hogy az előző kormány kettős vezetési rendszert vezetett be a szakképzési centrumoknál, vagyis ezeket az intézményeket egy főigazgató és egy kancellár közösen vezeti. Az eredeti cél ezzel az volt, hogy a szakképzési centrumok irányításában menedzserszemléletű, gazdasági területen jártas szakemberek is részt vegyenek, de az eddigi tapasztalatok alapján kevésbé hierarchikus döntéshozatali modellre van szükség, amely gyorsabb kommunikációt és döntéshozatalt eredményezhet és megszünteti a felesleges párhuzamosságokat - mutatott rá.

Kiemelte: ezért a kormány törvénymódosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a szakképzési rendszerek megújítására, és ez alapján megszűnik a kettős vezetés, helyette egy integrált főigazgatói munkakör jön létre 2027. január 1-jével. Vagyis megszűnnek a kancellári és igazgatói megbízatások, az oktatási tárca pedig 2026. szeptember 30-ig kiírja az új főigazgatói posztra a pályázatokat - tette hozzá.

Megjegyezte: a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása a törvény erejénél fogva 2026. december 31-én megszűnik.

Azt mondta: a pályázatokon a szakképzési centrumok jelenlegi vezetői is indulhatnak, amennyiben megfelelnek a kiírásban szereplő feltételeknek.

A kormányszóvivő kitért arra, hogy az oktatási tárca áttekintette az uniós helyreállítási alapból származó forrásokra támaszkodó 21. századi szakképző intézményfejlesztési program helyzetét; 18 szakképzési centrum összesen 34 helyszínen végez épületfelújításokat és eszközbeszerzéseket, a beruházások egy része már be is fejeződött, több helyen azonban jelentős késések alakultak ki.

Elmondta: a tárca azt javasolta, hogy a program fizikai befejezésének határidejét tolják ki 2027. december 31-ig, így a folyamatban lévő felújítások befejeződhetnek, és nem maradnak félkész iskolaépületek az országban. A határidő meghosszabbítása ugyanakkor senkit nem mentesít a késések miatti felelősség alól - fűzte hozzá. (MTI)