Az európai integrációs folyamatban tapasztalt többéves stagnálás után úgy tűnik, hogy a szerbiai hatalom elhatározta: behozza a lemaradást.

Az elmúlt hónapokban a szerb parlament napirendjén sorra szerepeltek olyan jogszabályok, amelyek elfogadásával a Reformagenda egyes kötelezettségeit pipálhatja ki az ország. Ugyanakkor az Európai Unió által meghatározott értékelési határidők közeledtével felmerül a kérdés: vajon tömeges törvényalkotással át lehet-e ugrani az uniós csatlakozás lépcsőfokait, és ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy felszabaduljanak a Nyugat-Balkán növekedési tervéből származó források, illetve megnyíljon a 3-as klaszter, amelynek megnyitására már négy és fél éve várnak.

A parlament rendkívüli ülésszakának 18 napirendi pontja között szerepel a politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény módosítása, a büntető törvénykönyv módosítása, valamint az elektronikus médiáról szóló törvény egyik rendelkezésének hiteles értelmezésére vonatkozó javaslat. Első pillantásra ezek a témák nem kapcsolódnak egymáshoz, valójában azonban mindegyik szerepel a Reformagendában, vagyis azon reformlépések listáján, amelyeket Szerbia vállalt a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv keretében biztosított uniós támogatások megszerzésének feltételeként – írja az Insajder.

Ezekkel a lépésekkel a szerbiai vezetés folytatta a hónapok óta tartó felgyorsított törvényalkotási folyamatot, hogy teljesítse kötelezettségeinek egy részét, és legalább a támogatások egy részéhez hozzájusson. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy Szerbia nem késett-e már el.

A „türelmi idő” lejárta

A növekedési terv szempontjából két dátum bír kiemelt jelentőséggel. Az értékelési időszak június 30-án zárult, vagyis az Európai Bizottság az addig elvégzett reformokat veszi figyelembe. Ugyanezen a napon járt le az a „türelmi idő” is, amelyet Szerbia az Európai Bizottságtól kért azoknak a reformoknak a teljesítésére, amelyeket eredetileg már tavaly év közepére végre kellett volna hajtani.

Dragana Đurica, a Szerbiai Európai Mozgalom főtitkára szerint a Reformagenda teljesítésében már jelentős a késés. Hozzátette: a türelmi idő lejártával fennáll annak a lehetősége, hogy az elmaradt reformokra elkülönített pénzeszközök egy részét végleg elveszíti az ország, és azokat más államoknak utalják át.

„2025 eleje óta az első három értékelési időszakban hivatalosan mindössze három reformlépést hajtottunk végre. A Reformagenda elfogadásakor Szerbia 111 millió euró előfinanszírozást kapott, ezt követően pedig az első részletből további 56 millió eurót. Azóta nem történt újabb kifizetés” – mondta Đurica.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervet az Európai Bizottság azért dolgozta ki, mert egyre több bírálat érte az uniós bővítési folyamatot amiatt, hogy az túlságosan elvonttá vált, és a tagjelölt országok polgárai nem érzik a tárgyalási fejezetek teljesítésének közvetlen előnyeit. A terv értelmében három év alatt mintegy hatmilliárd eurót – részben vissza nem térítendő támogatás, részben kedvezményes hitel formájában – osztanak szét a nyugat-balkáni tagjelölt országok között. Első lépésként minden ország összeállította a Reformagenda reformlistáját, a kifizetések pedig az elért eredmények függvényében történnek.

A program indulása óta eltelt csaknem két év alatt világosan kirajzolódott a nyugat-balkáni országok közötti különbség. Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia a sikeresebbek közé tartozik mind a teljesített reformok számát, mind a lehívott támogatások arányát tekintve. A másik oldalon Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina áll.

Felgyorsított reformok

Az elmúlt hónapok alapján úgy tűnik, hogy a szerbiai vezetés felgyorsította a törvények elfogadását, hogy javítson a mérlegen. Többek között gyakorlatilag hatályon kívül helyezték az úgynevezett Mrdić-féle igazságügyi törvényeket, elfogadtak több választási törvényt, amelyek teljesítik az ODIHR ajánlásainak egy részét, az elektronikus médiáról szóló törvény hiteles értelmezése pedig akár az első lépés lehet a REM Tanácsának végleges felállítása felé.

Mindezek a lépések szerepelni fognak abban a jelentésben, amelyet Szerbiának július 15-éig kell benyújtania az elvégzett reformokról. Ezt követően – mondta Đurica – az Európai Bizottság megkezdi annak vizsgálatát, hogy a vállalt kötelezettségek közül melyek teljesültek.

„Ezért lendült be most a parlament, mert a hatalom valamilyen papíralapú bizonyítékot szeretne felmutatni arra, hogy történt előrelépés. Az Európai Bizottság azonban nemcsak azt vizsgálja majd, hogy elfogadtak-e egy törvényt, hanem azt is, hogy az valódi intézményi változást eredményezett-e. Egy jogszabály elfogadása önmagában még nem jelent végrehajtott reformot” – hangsúlyozta Đurica.

Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Szerbia részleges kifizetést kap azokért a reformokért, amelyeket a Bizottság elfogad, a fennmaradó összeget azonban visszatartják azzal az egyértelmű üzenettel, hogy jogállamiság nélkül nincs pénz.

Starović: A reformok lendülete pozitív értékelést hozhat

Nemanja Starović európai integrációs miniszter jóval optimistábban látja a Nyugat-Balkán növekedési tervéből származó támogatások kifizetésének esélyeit.

„Az elmúlt hónapok jelentős reformlendülete, amely számos úgynevezett Európa-párti törvény elfogadásában is megmutatkozott a szerb parlamentben, mindenképpen hozzá kell hogy járuljon az Európai Bizottság pozitív értékeléséhez. A Bizottság a meghatározott szabályok és eljárások alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós növekedési terv feltételeinek teljesülését” – mondta Starović az Insajdernek.

Kiemelte, hogy Szerbia eddig összesen 168 millió euró támogatást hagyatott jóvá a növekedési tervből.

„Időközben 2025 júliusában benyújtottuk a második, mintegy 105 millió eurós részlet kifizetésére vonatkozó kérelmet, majd idén januárban a harmadik, 95 millió eurós részletre is. A szabályokkal és a Reformagenda végrehajtásával összhangban július 15-éig a negyedik részlet kifizetését is kérelmezni fogjuk” – mondta.

Tájékoztatása szerint az első három részlet kifizetésére benyújtott kérelmekben Szerbia a Reformagenda összesen 98 vállalásából 18 teljesítését jelentette be. Július 15-éig a június 30-áig megvalósított intézkedések alapján a negyedik részletre is benyújtják az igényt.

Akadály az európai integráció útján

A növekedési tervből érkező támogatások mellett a szerbiai vezetés abban is bízik, hogy a törvények elfogadása új lendületet adhat az európai integrációnak. Az utolsó tárgyalási klasztert még 2021 végén nyitották meg. Az Európai Bizottság azóta többször is javasolta a 3-as klaszter megnyitását, az Európai Tanács tagállamai azonban nem jutottak konszenzusra.

Đurica szerint a jelenlegi jelzések alapján a következő tanácsülésen sem várható áttörés.

„Az Európai Bizottság technikailag készen állónak minősítette a 3-as klasztert, de a tagállamok politikai döntése eddig elmaradt. Ezért a 3-as klaszter nagyobb akadály, mint maga a növekedési terv. Szerbia reménykedhet részleges kifizetésben a növekedési terv alapján, de a klaszter megnyitását a tagállamok politikai bizalomhiánya akadályozza. Nyilvánosan elérhető információk szerint legalább öt tagállam ellenzi a klaszter megnyitását a szerbiai jogállamiság, a demokrácia állapota és az ország kül- és biztonságpolitikájának uniós összehangolatlansága miatt. Július 15-éig lehet javítani néhány papíron, de az elveszített politikai bizalmat sokkal nehezebb visszaszerezni” – mondta.

Starović ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság ezekben a napokban ismét javasolta az Európai Tanácsnak a 3-as klaszter megnyitását, szerinte „az elmúlt hónapok sikeres reformfolyamatainak egyértelmű indoklásával”.

„Érdekesség, hogy ez az első alkalom, amikor az Európai Bizottság az éves országjelentésen kívül ismétli meg ezt az ajánlását a tagállamok felé. Ez óvatos optimizmusra ad okot, ugyanakkor a végső döntést – mint mindig – az uniós tagállamok hozzák meg teljes konszenzussal, ezért nem a mi feladatunk előre bejelenteni bármit is az ő nevükben” – fogalmazott.

Az EU számára Szerbia olyan, mint egy kavics a cipőben

Srđan Cvijić, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ nemzetközi tanácsadó testületének elnöke az Insajdernek azt mondta: az Európai Bizottság esetleges ajánlása a 3-as klaszter megnyitására nem meglepő, de a döntés nem a Bizottság, hanem mind a 27 uniós tagállam kezében van. Mint mondta, a végleges álláspontot az Általános Ügyek Tanácsának kell kialakítania, miközben már most ismert, hogy Hollandia ellenzi a klaszter megnyitását. Véleménye szerint a szerbiai hatalom valójában nem akar belépni az Európai Unióba, csupán „bankautomatának” tekinti azt.

Szavai szerint Hollandia álláspontja egyértelmű, mert úgy ítéli meg, hogy Szerbia nem teljesítette a jogállamiság és a demokrácia területén előírt feltételeket. Emlékeztetett arra is, hogy Hollandia hagyományosan „szigorú, de tisztességes” politikát folytat, ezért nem várható könnyen álláspontváltás.

„Azért ellenzik a 3-as klaszter megnyitását, mert a jogállamiság és a demokrácia feltételei egyáltalán nem teljesültek. Emellett úgy tudni, hogy további mintegy öt tagállam is ellenzi a megnyitást ugyanebből az okból, illetve azért, mert Szerbia kül- és biztonságpolitikája nincs összhangban az Európai Unióéval” – mondta Cvijić.

Szerinte az Európai Bizottság álláspontját nem szabad a szerbiai rendszer támogatásaként értelmezni, hanem a jelenlegi geopolitikai helyzet következményeként, amelyben egyes európai szereplők úgy vélik, hogy nem szabad elszalasztani a bővítés lehetőségét. Ebben az összefüggésben Szerbiára úgy tekintenek, mint egy problémára, amelyen egyelőre túl kell lépni a nagyobb cél érdekében.

„Ők úgy tekintenek a szerbiai rezsimre, mint egy kavicsra a cipőben. Készek elbicegni a céljukig ezzel a kaviccsal a cipőjükben, és majd később foglalkozni vele. De azoknak a szemszögéből, akik ebben a cipőben élnek, és akiket ez a kavics fejbe ver, a helyzet teljesen más” – fogalmazott.

Figyelmeztetett arra is, hogy ez a politika tovább távolíthatja az Európai Uniótól a szerbiai társadalom Európa-párti részét. A belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatása szerint először fordult elő, hogy többen ellenzik Szerbia uniós tagságát, mint ahányan támogatják, miközben – tette hozzá – a rendszer ellenzői többségükben továbbra is Európa-pártiak.

A hatalom bankautomatának tekinti az EU-t

Arra a kérdésre, hogy mi Szerbia európai integrációjának alapvető problémája, Cvijić azt válaszolta: a legnagyobb gond az, hogy a jelenlegi hatalom valójában nem akarja az ország uniós tagságát. Megítélése szerint az európai integráció fenntartását elsősorban a pénzügyi források és a politikai védelem motiválja, nem pedig a csatlakozási feltételek teljesítésének szándéka.

„Ez a hatalom egyáltalán nem akarja, hogy Szerbia belépjen az Európai Unióba. Talán valamilyen formában szeretné, de az Európai Unióra bankautomataként tekint, a megszerezhető pénz miatt. Arra viszont nem hajlandó, hogy teljesítse a szükséges feltételeket” – mondta Cvijić.

Úgy véli, a szerb vezetés Brüsszelben Szerbia előrehaladásáról beszél, miközben a hazai kormánypárti médiában évek óta erősíti az Európa-ellenes retorikát. Hozzátette: ennek az ellentmondásos politikának kizárólag a jelenlegi hatalmi struktúra fennmaradása a célja.