Január 1-jétől 120 ezer forintra nő az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege - ismertette Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a kormány előző napi döntését a Facebook-oldalán.

Magyar Péter a videóban rámutatott, ezzel több százezer idős embernek jelentősen, sokaknak a duplájára nő a nyugdíja.

Emlékeztetett: az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege 2008 óta változatlanul 28 ezer 500 forint volt.

Vannak tartozások, amelyeket nem lehet lehet forintban megfizetni, ilyen a haza tartozása azok felé, akik évtizedeken át dolgoztak, gyermeket neveltek, gondoskodtak a szüleikről, átsegítették Magyarországot a legnehezebb korszakain - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, ezt a tartozást soha nem tudjuk teljesen megfizetni, azt viszont minden kormány megmutathatja a döntéseivel, hogy mennyire becsüli az időseket.

Az Orbán-kormány "másfél évtizede alatt oda jutottunk, hogy majd egymillió idős honfitársunk súlyos nélkülözésben él" - jelentette ki Magyar Péter.

Felidézte, a Tisza Párt már a választás előtt azt ígérte, hogy 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot, célzottan emeli a legalacsonyabb nyugdíjakat. Hozzáfűzte, hogy a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tétele és a tűzifa áfájának 27-ről öt százalékra csökkentése is hozzásegíti a "leginkább elfelejtett idős honfitársaink százezreit az emberhez méltó élethez".

Az idősek és a nyugdíjak kapcsán a Tisza más vállalásokat is tett, azok teljesítésének előkészítése is elkezdődött - közölte a kormányfő.

Az Orbán-kormány "tragikus gazdasági és pénzügyi helyzetben hagyta Magyarországot, óriási hiányt és tönkretett, kivéreztetett költségvetést örökültünk". Ilyen helyzetben egy emberséges ország a segítséget ott kezdi, ahol a legnagyobb szükség van rá - mondta Magyar Péter.

Hangsúlyozta: a nyugdíj nem ajándék, és nem kegy, "idős honfitársainknak jár a biztonság, a megbecsülés és a méltóság egy végigdolgozott élet után".

A miniszterelnök felszólalásával kezdődik a parlament ülése

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése csütörtökön. A képviselők tárgyalják a szakképzési törvény, az Alkotmánybíróság (Ab) működését érintő egyes törvények módosítását, valamint az áfatörvényt.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a 13 órakor kezdődő ülésen a kormányfő felszólalását követően a frakciók napirend előtti felszólalásai hangzanak el.

A képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A testület feladata lesz a Médiatanács elnöki tisztségére benyújtott pályázatok és a tanács tagjaira tett jelölések, valamint az összeférhetetlenségek és kizáró okok vizsgálata. A bizottság meghallgatja a Médiatanács elnöki tisztségére pályázókat.

A tanács elnöki tisztségének betöltésére a parlament művelődési bizottsága július végén írt ki pályázatot, a benyújtási határidő augusztus 31.

Egy órán keresztül interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, fél órán át pedig kérdéseket tehetnek fel a képviselők.

Négy előterjesztés általános vitáját is lefolytatja a parlament.

A szakképzésről szóló törvény módosításával jövő év január 1-jétől megszűnik a szakképzési centrumokban a kancellári munkakör, ezeket a feladatokat a főigazgató veszi át.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos európai uniós szabályozás átültetését kezdeményezi.

Napirenden szerepel az alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosítása, amely egyebek mellett visszaállítaná azt a 2025-ben hatályon kívül helyezett szabályt, hogy alkotmánybíró az lehet, aki a húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlatot olyan munkakörben töltötte be, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség volt.

Az indoklás szerint ennek a szabálynak a hatályon kívül helyezése indokolatlanul tág körre nyitotta az alkotmánybíróvá válás feltételeit.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint az Ab elnökét a jövőben a testület tagjai választják meg, ezért a törvényjavaslat meghatározza az elnök megválasztására vonatkozó szabályokat.

Utolsó napirendi pont az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény módosítása, amely a tűzifa áfáját 27 százalékról 5 százalékra javasolja csökkenteni szeptember 15-től. (MTI)