A Tisza-kormány határozott álláspontot képvisel a migráció tekintetében: a következő hétéves költségvetés tárgyalásain azon fog dolgozni, hogy Magyarország külön uniós forrásokat kapjon a határkerítés és a határvédelem megerősítéséhez - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben szerdán.

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő találkozóját megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva Magyar Péter hangsúlyozta: a Tisza-kormány az európai külső határokat és egyben Magyarország határainak védelmét tovább fogja erősíteni, és nem fog előfordulni az, ami az Orbán-kormány alatt, hogy több ezer jogerősen elítélt embercsempészt kiengednek a magyar börtönökből.

Elmondta, kormánya tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal és az EU-tagállamokkal arról, hogy mielőbb lezárható legyen az Orbán-kormány alatt indított, napi egymillió eurós migrációs bírsággal járó eljárás.

"Nagyjából egymilliárd eurót veszített eddig Magyarország az Orbán-kormány miatt azért, mert nem volt képes az uniós jognak is megfelelő szabályozást létrehozni, illetőleg ezzel együtt megvédeni Európa külső határait és a magyar határt" - fogalmazott.

A csúcstalálkozó Ukrajnával foglalkozó vitájával kapcsolatban Magyar Péter mindenekelőtt kijelentette: a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló ukrán törvény hétfői elfogadása történelmi áttörést jelent, és lehetőséget ad talán arra, hogy "új alapokra helyezzük" az ukrán-magyar viszonyrendszert.

Elmondta, a brüsszeli csúcsértekezlet keretében megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: "hosszú-hosszú évek semmittevése és a befagyott viszonyok után" a Tisza-kormány tárgyalásainak eredményeképpen áttörést sikerült elérni, és a Kárpátalján élő magyar kisebbség végre visszakaphatja az oktatási jogait, de a jövőben a nyelvhasználati jogait, a hatóságok előtti jogait és a politikai jogait is. Közölte azt is, hogy a brüsszeli tanácskozás eredményeképpen újabb találkozóra kerülhet sor az ukrán elnökkel Beregszászon még az ősz folyamán.

A Zelenszkijjel péntekre tervezett találkozójáról elmondta: a magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi helyzetének áttekintése és a további együttműködés lehetőségeinek megvitatása lesz a cél. Hozzátette: várhatóan rövid, négyszemközti megbeszélést folytatnak az ukrán államfővel.

Emlékeztetett arra, hogy szakértői és alacsonyabb politikai szinten már sikerült a tízpontos politikai megállapodást megkötni, amelyet a legmagasabb politikai szinten is szeretne megerősíteni.

Közölte: azt várja az ukrán elnöktől, hogy erősítse meg a megállapodásban vállalt kötelezettségek határidőre történő teljesítését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és hatósági ügyintézéshez kapcsolódó jogaira.

Hangsúlyozta: amennyiben a kárpátaljai magyar politikai, kulturális vagy egyházi szervezetek problémákat jeleznek, elvárja, hogy az ukrán hatóságok készek legyenek azok rendezésére.

A miniszterelnök szerint ez különösen fontos egy olyan ország esetében, amely az Európai Unió tagjává kíván válni, hiszen a nemzeti kisebbségek jogait európai színvonalon kell biztosítani.

Magyar Péter kiemelte: a megállapodás nemcsak a magyar, hanem az Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségek, köztük a románok és a lengyelek számára is kedvező, mivel hozzájárul jogaik helyreállításához.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megállapodást valamennyi kárpátaljai magyar politikai szervezet, egyház, kulturális szervezet és az egyetem is támogatta. Mint mondta, a közösség képviselői hosszú ideje szorgalmazták a magyar-ukrán kapcsolatok javítását, mivel az elsősorban a Kárpátalján élő magyarok biztonságát és békés életét szolgálja. "Ezt nem hallotta meg Orbán Viktor, nem akarta meghallani" - tette hozzá.

Felidézte, hogy 2024-ben Kijevben felkereste a lebombázott gyermekkórházat, majd Kárpátaljára is ellátogatott, ahol számos helyi magyarral találkozott. Hozzátette: azóta is folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a kárpátaljai magyar szervezetekkel, amelyek részt vettek a mostani megállapodás előkészítésében.

Az unió következő hétéves, 2027 utáni költségvetésével kapcsolatban Magyar Péter jó hírnek nevezte, hogy az Európai Unió Tanácsának soros - ír - elnöksége által készített javaslatban a Magyarország számára ajánlott összeg nem csökkent, a tagállami befizetés kötelezettsége nem nő.

Csökkenhet ugyanakkor a uniós költségvetés főösszege, de nem azon területekből, melyek Magyarország számára kiemelten fontosak, ilyen a kohéziós politika, valamint a közös agrárpolitika, hanem más területekről - magyarázta.

Az unió versenyképességéről tervezett tanácsi vitával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: "eddig egyenesen arányosan csökkent" Európa versenyképessége. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy ez a trend megfordul, szavai szerint ugyanis az energiaválságra, az Európa-szerte elszálló energiaárakra való tekintettel a tagállamok konkrétumokat szeretnének látni az Európai Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy "megfogják az áremelkedést", hogy segítséget nyújtanak a vállalatoknak és a lakosságnak.

Az uniós bővítéssel kapcsolatban a Nyugat-Balkán országait említve közölte: várhatóan lezárulnak a tárgyalások Montenegróval, de más tagjelölt államok, köztük Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia estében is "látszik a fény az alagút végén". Ez, mint megjegyezte, nem azt jelenti, hogy például Szerbia nagyon közel lenne a csatlakozáshoz, de előrelépésre lehet számítani, ami - szavai szerint - kiemelt magyar érdek a Szerbiában élő magyar kisebbség miatt.

Magyar Péter üdvözölte a Magyarország ellen 2022-ben indított kondicionalitási eljárást lezáró uniós tanácsi határozatot, az erről szóló dokumentum - mint fogalmazott - "4,2 milliárd eurót ér a magyar embereknek, a magyar vállalatoknak". Kijelentette, hogy az Orbán-kormány alatti jogállamisági problémák miatt, korrupció miatt befagyasztott pénzek újabb része kerülhet Magyarországhoz és a magyar emberekhez.

"Mind a korábban felszabadított összegek, mind ez az összeg és a jövőben még felszabadításra kerülő összegek óriási segítséget fognak nyújtani a következő években a magyar gazdaság beindításához, Magyarország versenyképességének növeléséhez és végső soron a magyar emberek életszínvonalának jelentős emelkedéséhez" - tette hozzá.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy az előző kormány mulasztásai miatt Magyarország kétszer egymilliárd eurónyi uniós forrást veszített el. Mint mondta, a magyar emberek és vállalkozások nem tehetnek arról, hogy az Orbán-kormány nem teljesítette a szükséges feltételeket, inkább "asztalt borított" és gyűlölködő plakátokra költött el közpénzeket. A miniszterelnök kijelentette: továbbra is azt képviseli, hogy Magyarországot kompenzálni kell az elveszített támogatásokért.

Kiemelte: a hétéves uniós költségvetés tárgyalásai során arra kell törekedni, és van is rá lehetőség, hogy Magyarország a korábban elveszített összeggel megegyező vagy ahhoz közeli értékű többletforráshoz jusson. Ez megvalósulhat különböző projektek finanszírozásával vagy a Magyarországnak előirányzott uniós támogatások növelésével is.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy korábban a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós támogatás felszabadítását is sokan lehetetlennek tartották, végül azonban egy egész nyáron át tartó tárgyalássorozattal és felkészüléssel sikerült elérni a források hozzáférhetővé tételét.

Hozzátette: hasonló erőfeszítéseket vár el a magyar kormánytól, az állam képviselőitől és a diplomatáktól a korábban elveszített kétmilliárd euró kompenzálása érdekében.

Tájékoztatása szerint a tárgyalásokon már történt előrelépés, mivel az előző soros - ciprusi - EU-elnökség javaslatához képest mintegy egymilliárd euróval megemelkedett a Magyarországnak szánt források összege. Ezt a tárgyalások jelenlegi, kezdeti szakaszában jelentős eredménynek nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség.

A magyar költségvetéssel kapcsolatban Magyar Péter elmondta: a kormány korábban világossá tette gazdaságpolitikai céljait. Ezek között a stabil és fenntartható költségvetést, a költségvetési hiány csökkentését, lehetőség szerint az államadósság mérséklését, valamint a gazdasági növekedés beindítását említette. "Az Orbán-kormány utolsó négy évében ugyanis nem volt gazdasági növekedés, volt viszont elszálló költségvetési hiány, rosszul megtervezett költségvetés és növekvő államadósság. Mi most éppen fordítva fogjuk csinálni" - szögezte le. (MTI)