Megemlékezésekkel és a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése. Magyar Péter azt mondta: Magyarország újjáépítésének költségvetése lesz a jövő évi büdzsé. A Mi Hazánk a költségvetés ára után érdeklődött, a KDNP pedig középosztály-, munkaadó-, és dolgozóellenesnek minősítette a büdzsét.

Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában kiemelte: az igazságosság és a fejlődés költségvetése, Magyarország újjáépítésének a költségvetése lesz a 2027-es büdzsé.

A kormányfő kiemelte: a Tisza-kormány az elmúlt hetekben, hónapokban elkészítette a 2027-es büdzsét, amelyet még ezen a héten megküldenek a Költségvetési Tanácsnak, és a hónap végén benyújtják a tervezetet az Országgyűlésnek.

Hangsúlyozta: ez "a rendszerváltás utáni első költségvetés" lesz, amely teljes rendszereket alakít át azzal a céllal, hogy "a Mészáros-frakció kivételezettjeire" szabott ország helyén egy igazságos, fejlődő, működő és emberséges hazát építsenek.

A kormányfő folytatta a bejelentéseket: „Egy lépésben megduplázzuk a családi pótlékot 2027-től. Több mint egymillió család kap kétszer akkora támogatást minden hónapban, mint eddig. Erre 300 milliárd forinttal többet fordítunk a jövő évi költségvetésben. Egy egygyermekes család évente 146 ezer forinttal kap többet. Egy kétgyermekes családnak havi 26 ezer forint helyett 53 ezer forint jár majd, ami évente 319 ezer forint többletet jelent. Egy háromgyermekes család évente 576 ezer forinttal kap többet. Egy négygyermekes családnak évente több mint 700 ezer forinttal jut több.”

Megőrzik a fiatalok szja-mentességét is az átlagkeresetig.
Megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a 3, 4 vagy többgyermekes édesanyák adómentessége is havi bruttó egymillió forint keresetig. A családi adókedvezményt is megtartják. "Az édesanyák adómentességénél havi egymillió forintos jövedelemhatárt vezetünk be, az efölötti résznél személyi jövedelemadót kell fizetni" – közölte Magyar Péter, aki szerint az eddigi rendszer visszaélésekhez vezetett és demográfiai ösztönzőként sem működött. A három változás 500 milliárd forinttal javítja a családok és a munkából élők helyzetét az ideihez képest.

A kormányfő bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől a jelenlegi 28.500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat, emellett sávosan növelik az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is. Az intézkedés összesen 455 ezer nyugdíjasnak jelent majd magasabb ellátást.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelik, az érintettek ellátása pedig legalább havi 120 ezer forint lesz. Az árvaellátás minimumát 20 százalékkal, az otthonápolási díjakat pedig 50 százalékkal növelik 2027-től.

A miniszterelnök bejelentette, megtartják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is az alacsony nyugdíjak emelése mellett, és Emellett 2030-ig fokozatosan bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát, ami 2,2 millió embert érint majd.

Közölte: „A személyi jövedelemadó csökkentésének és a béremeléseknek köszönhetően az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emeljük. Ez 123 ezer dolgozó megélhetését és családjának biztonságát érinti. Az 550-600 ezer forintot kereső beteghordó két oldalról kap segítséget: legalább 15 százalékkal emeljük a fizetését és csökkentjük a személyi jövedelemadóját. 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal emeljük a szociális ágazatban, ideértve a gyermekvédelemben dolgozók bérét. Ez 101 ezer embert és a családját érinti.”

Magyar Péter azzal folytatta, hogy a rendvédelemben dolgozók bérét 2027-től átlagosan 15 százalékkal emelik, de az adókedvezmények miatt a nettó bér jelentősebben emelkedik, ami 84 ezer embert érint. Átlagosan 21,5 százalékkal növelik a nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bérét 2027-től, ami 76 ezer embert érint.

A miniszterelnök összesítése szerint jövőre legalább 603 ezer állami alkalmazott fizetése emelkedik, összesen 677 milliárd forintból. A béremelések az egészségügyet, a szociális és gyermekvédelmi ágazatot, a rendvédelmet, az oktatást segítő munkatársakat, a közművelődést, a felsőoktatást, a pedagógusokat és az igazságügyi dolgozókat érintik.

Mi Hazánk: mi az ára a költségvetésnek?

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a miniszterelnök nem mondta el a több mint kétórás beszédében, hogy a költségvetésnek mi az ára.

A miniszterelnök vasútfejlesztésről, bérlakásépítési programról, és sok másról beszélt, amelyekhez kell a 6000 milliárd forintnyi európai uniós forrás. Ezt az összeget korábban a tiszás képviselők és a kormány tagjai is a 2027-es büdzsé sarokkövének nevezték - tette hozzá.

Utalt a miniszterelnök szeptember 14-i rádióinterjújára, amelyben Magyar Péter kimondta, hogy uniós nyomásra kellett például "a gyermekvédelminek hazudott törvénycsomagba" becsempészni olyan részleteket is, amelyek következtében az újpetrei általános iskolában az Emberség Erejével Alapítvány 7-8 éves gyermekeknek tarthatott a hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezéséről is szóló pályaorientációs előadást.

Az ellenzéki politikus szerint súlyos ára lesz a gyermekekre és a jövő nemzedékeire nézve annak, ha a miniszterelnök bármilyen uniós nyomásgyakorlásnak "lefeküdt".

Kiemelte: a miniszterelnök nem említette, hogy a helyreállítási alap forrásainak 35 százaléka hitel lesz, és nem beszélt Magyarország növekvő államadósságáról sem.

A Mi Hazánk frakcióvezetője örömmel hallgatta, amikor a kormányfő a tömeges migráció megállításának fontosságáról beszélt az uniós csúcson, de ehhez rendvédelmi dolgozókra van szükség, akik helyzetét a 15 százalékos béremelés nem oldja meg.

Nem tartja megnyugtatónak, hogy Magyar Péter támogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy az ukrán gabonát Magyarországon keresztül szállíthassák. Még ha nem is pakolják le Magyarországon, akkor is a mi piacunkra szállítanának - jegyezte meg.

Toroczkai László arról is beszélt: a Tisza-kormány alatt tízéves csúcsra került a munkanélküliség.

KDNP: Középosztály-, munkaadó- és dolgozóellenes a büdzsé

Rétvári Bence (KDNP) szerint egy középosztályellenes, munkaadóellenes és dolgozóellenes költségvetést ismertetett a miniszterelnök. A KDNP frakcióvezetője a kormányfőt a "Kárpátok Fidel Castrójának" nevezve azt mondta: a büdzsé a korábbi gazdasági rendszer azon sarokpolléreit próbálja szétzúzni, amelyek a magyar vállalkozókra, magyar munkaadókra alapuló gazdasági növekedés alapjai lehetnek.

Sérelmezte, hogy a kormány kiiktatta a Költségvetési Tanács vétójogát, pedig ők tudták volna igazán megállapítani, hogy "a nagy ígérethalmaz" nem adósítja-e el Magyarországot.

Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök egyszerre beszélt arról, hogy üres a kassza, és arról, hogy hány ezer milliárdot oszt szét.

Hozzátette: számos elem visszaköszön az IMF ajánlásaiból, mint a társasági adófizetési kötelezettség növelése, a kiskereskedelmi adó multiknak kedvező módosítása, valamint az árrésstop kivezetése.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: a kormány szétveri az Otthon Start Programot és a sport tao rendszerét, a szocialista időkre emlékeztetőnek nevezte a minimálbér személyi jövedelemadójának csökkentését, azt pedig, hogy nem minden 40 év feletti édesanyának lesz adómentessége, "arculcsapásnak" minősítette.

Fidesz: a tervezet ismeretében kellene vitázni a 2027-es költségvetésről

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a tervezet ismeretében kellene lefolytatni a 2027-es költségvetés vitáját.

A képviselő kifogásolta, hogy Magyar Péter több mint két órát beszélt egy olyan költségvetésről, amely még be sincs nyújtva. Ráadásul a kormányfő nem említett olyan fontos paramétereket, mint hogy mekkora inflációval, gazdasági növekedéssel, államadóssággal számolnak a jövő évi büdzsében - fűzte hozzá. Úgy látja, a kormány egyetlen foglalkozási csoportnak sem teljesíti a választási kampányban tett ígéreteket, nem olyan mértékű béremelések lesznek, mint amilyeneket ígért a Tisza.

Közölte: míg a miniszterelnök rombolásról és kifosztásról beszélt, a Fidesz-KDNP kormányzásának 16 éve alatt egyebek mellett jelentősen nőtt a Magyar Nemzeti Bank deviza- és aranytartaléka, a nemzeti vagyon megduplázódott, egymillió új munkahelyet teremtettek, bevezették az EU legalacsonyabb lakossági rezsiárait és a 13. havi nyugdíjat.

Kifogásolta, hogy Magyar Péter nem beszélt a jövőre várható rezsiárakról és a határon túli magyarokról.