Történelminek nevezte az első cseh-magyar kormányülést, méltatta a visegrádi négyek együttműködését és beszélt a V4 országok közötti gyorsvasút terveiről is Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Prágában, az Andrej Babiš cseh kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök történelmi eseménynek nevezte a kormányülés megvalósulását, jelezve, hogy tavasszal Budapesten lesz a második ilyen kormányközi konzultáció.

Örömét fejezte ki amiatt, hogy a V4 együttműködésnek sikerült új lendületet adni, hozzátéve, hogy "ha így megy tovább", akkor Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése erősebb lehet, mint valaha.

Az Európai Tanács üléseivel kapcsolatban kiemelte: nagyon hasznos, ha közösen tudnak fellépni olyan fontos kérdésekben, mint az illegális migráció elleni küzdelem, az energiaárak csökkentése vagy a következő 7 éves uniós költségvetésben a közép-európai érdekek megjelenítése, mert így sokkal könnyebben lehetnek sikeresek, mint külön-külön.

A magyar kormányfő - akit nyolc miniszter kísért el Prágába - arról is beszélt: a cseh-magyar együttműködést konkrét projektekben szeretnék megjeleníteni a versenyképesség, az energetikai, a közlekedés, a védelmi ipar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, valamint a kultúra területén.

A V4-es gyorsvasút lehetőségéről szólva azt mondta: Közép-Európának szüksége van szimbolikus, de egyben kézzelfogható közös projektekre. Hangsúlyozta: itt az ideje, hogy észak-déli irányban is összekössék fővárosaikat, nagyvárosaikat és ezzel mintegy 60 millió embert.

Hozzátette: Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak együtt kell dolgoznia azon, hogy megpróbáljanak már most a következő 7 éves uniós költségvetésben jelentős támogatást szerezni a gyorsvasút több mint 10 milliárd eurós projektjéhez. Arra hívta fel a figyelmet: a balti országok hasonló projektre kaptak uniós támogatást. Jelezte: 10-12 év lehet, amíg a beruházás a tervektől eljut a megvalósításig.

Magyar Péter hangsúlyozta: Csehország és Magyarország azon kíván dolgozni, hogy minél többet kihozzon közös lehetőségeiből. A kormányfő jelezte: tovább kívánják segíteni a gazdasági kapcsolatok amúgy is dinamikus növekedését, az exportösztönző szervezeteken keresztül támogatva az egymás országaiban, illetve harmadik piacokon végzendő beruházásokat.

Az együttműködés lehetséges területei között az energetika mellett a védelmi ipart és a kutatás-fejlesztést említette Magyar Péter, a jó gyakorlatok cseréje mellett közös projektek végrehajtását vetve fel.

A miniszterelnök az információtechnológia és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználása terén meglévő lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Örömét fejezte ki, hogy aktív a két kormány közötti együttműködés, élénk a tapasztalatcsere.

Európa középpontja már most is, de egyre inkább itt van - mondta Közép-Európa jelentőségét kiemelve a miniszterelnök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az előző kormányhoz képest történt-e ideológiai váltás, és ez befolyásolja-e a cseh-magyar kapcsolatokat, Magyar Péter azt felelte: nem szeret ideológiai kérdésekről beszélni, ő a magyar emberek érdekeit nézi.

A Magyar Televízió kérdésére, hogy a jövő évi költségvetési tervben számol-e a kormány a migrációs szabályok be nem tartása miatt az Európai Bíróság által kiszabott büntetésel, Magyar Péter kijelentette: egyetlen eurocent sem szerepel a 2027-es költségvetésben erre. Magyarország meg fog állapodni az európai intézményekkel, "remélhetőleg minél gyorsabban, de még ebben az évben" - szögezte le.

A magyar miniszterelnököt kérték, reagáljon a hírre, miszerint az Egyesült Államok Orbán Viktort ajánlhatja az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) következő főtitkárának. Azt mondta: senkinek nem az a célja, hogy megszüntessék az ENSZ-t, de ha valaki tönkre akarja tenni, ahhoz jó indítás lenne, hogy "végy egy Orbánt!".

Azt is mondta: nem gondolja, hogy az ENSZ - minden hibájával együtt - egy bűnszervezet lenne, és azt sem, hogy egy maffiózónak kellene vezetnie, akinek volt miniszterei közül már hárman letartóztatásban vannak.

Az MTI kérdésére válaszolva a visegrádi négyek közös gyorsvasúttervéről azt mondta: nagyon gyorsan kell lépni, hogy a bármi esélye legyen a négy országnak arra, hogy a projekt finanszírozása megvalósuljon.

Hozzátette: tudomása szerint Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és Magyarországon is közel vannak ahhoz, hogy az elkészüljön. Közlése szerint ezek elengedhetetlen feltételek ahhoz, hogy sikeresen tudjanak tárgyalni Brüsszelben a projekt akár 30-60 százalékos vagy magasabb társfinanszírozásáról.

Kitért arra is: a közös kormányülésen a két ország miniszterei több területen is konkrétumokban állapodtak meg, például a kutatás-fejlesztés, az egészségügy és a mezőgazdaság területén. Megjegyezte: nem biztos, hogy ezekben az ügyekben mindig ünnepélyes aláírásokra kerül sor, hanem ma már néha Whatsapp- vagy Signal-csoportokban egyeztetnek egymással a miniszterek.

"Aláírt papírt, pénzügyi védőernyőt, vagy mentőcsomagot már annyit láttunk az utóbbi 16-20 évben Magyarországon. Valódi cselekedetet, megépült vasútvonalakat vagy más dolgot, annál kevesebbet. (…) Mi az utóbbiakra helyeznénk a hangsúlyt" - fogalmazott Magyar Péter. (MTI)