Presser Gábort köszönti közelgő születésnapja alkalmából következő tematikus hétvégéjén a Dankó Rádió. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zenész-zeneszerző számos ikonikus dalával várja hallgatóit a magyar zene rádiója a Jó pihenést! a Szív küldi szívnek szívesen és a Családunk nótái című műsorokban szombaton és vasárnap

A tematikus hétvégén a Dankó Rádió felidézi Presser Gábor sokrétű és rendkívül sikeres pályafutását legjelentősebb műveivel, archív felvételekkel és interjúrészletekkel. A pop- és rockzenészek, színházrendezők és filmesek körében is népszerű és elismert alkotó mindössze négyéves volt, amikor elkezdett zongorázni, tízévesen pedig már határozott érdeklődést mutatott a komponálás iránt. Első „mentorának” tekinthető Seress Rezső zeneszerző-zongorista, akinek szakmai véleménye meghatározó volt gyermekkori szerzeményeinél. A középiskola után Presser Gábor teljesen a könnyűzene felé fordult, és 1967-ben neki köszönhetően születtek meg az Omega első saját dalai. Egy évvel később a zenekar tagja lett, annak első számú szerzőjévé lépett elő, olyan slágereket írt, mint a Trombitás Frédi, a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Régi csibészek vagy a mind között leghíresebb Gyöngyhajú lány. 1971-ben Laux Józseffel kiváltak az Omegából, Frenreisz Károly a Hungáriából, Barta Tamás pedig a Metró együttesből, és saját zenekart alapítottak Locomotiv GT néven.

Az LGT-vel nagy sikereket elérő Presser Gábort 1972-ben megkeresték egy tervezett musical, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról zenéjének megírásával. A kultúrtörténeti klasszikussá vált darab előadásain kezdetben az LGT zenekar játszott élőben. A Képzelt riportot újabb musicalek követték, mint a Harmincéves vagyok vagy a Jó estét nyár, jó estét szerelem. Mindeközben dübörgött a „Loksi” belföldön és a határokon túl egyaránt: a környező országok után londoni fellépések és egy amerikai turné kecsegtetett világhírnévvel.

Presser Gábor rockzenei karrierjével mindvégig párhuzamosan haladt színházi tevékenysége. 1982-ben A próba című balett zenéjének megírására kapott felkérést az Operaháztól. A darab legismertebb részlete, a La Baletta No. 2. a BBC televízió híradójának szignáljaként vált híressé. A szerző londoni tartózkodása során meglepetten fedezte fel saját dallamait a televízióban, kiadója csak ezután tájékoztatta, hogy zenéjét eladták a tévétársaságnak. 1988-ban sikerszéria vette kezdetét A padlás című musical bemutatásával. A darab időtálló népszerűségét mutatja, hogy az ősbemutató óta máig műsoron tartja a Vígszínház.

Pályája során többek közt olyan neves művészek számára szerzett örökzöld slágereket, mint Zalatnay Sarolta, Demjén Ferenc, Kovács Kati, Zorán, Oláh Ibolya vagy Rúzsa Magdolna.

„Szeretet és alázat kell ahhoz, hogy a bőrébe bújhass annak a művésznek, aki megbízott téged azzal, hogy zenét írjál neki. Talán ez kissé közhelyesen hathat, de így van. Meg kell próbálnod mindent magadban átélni, érezni, hogyan énekli majd el, hogyan állna neki jól a dal” – vallott alkotói folyamatairól a szerző a közmédiának adott korábbi interjúban. További részletek a Dankó Rádió Jó pihenést! című műsorában.

Saját albumain, mint például a Csak dalokon vagy az Angyalok és embereken, neves külföldi művészek közreműködésével énekelte dalait. Emellett olyan emlékezetes filmzenék is fűződnek nevéhez, mint az ikonikus Nagy utazás.

Presser Gábor tematikus hétvége – május 27-én és 28-án a Dankó Rádióban.