Csantavér, Csóka, Szabadka – ezt a három települést az köti össze, hogy egyikben sem engedték be a polgárokat azokba a középületekbe, amelyeket az adófizetők pénzéből tart fenn a mindenkori hatalom. – Tőke János vezércikke

Magyarittabé mindenkit szeretettel vár

A begaszentgyörgyi községhez tartozó Magyarittabé lesz a 48. Durindó és a 61. Gyöngyösbokréta házigazdája június 14-én és 15-én. A falu először ad otthont a vajdasági magyarság legnagyobb néptánc- és népzenei fesztiváljának. Ágyásokat rendeznek, virágot locsolnak, füvet nyírnak, és mindenki rám köszön ismeretlenül is: Magyarittabé egy szép és kedves falu – ez az első benyomásom, miután megérkezem a településre. Ez a falu mindig ilyen rendezett vagy a rendezvényre csinosítják? – ez volt az első kérdésem Patai Attilához, a magyarittabéi helyi közösség tanácsának elnökhelyetteséhez.

Ötvenhat színes oldal, tizennyolc oldallal több olvasnivaló, kétszer annyi keresztrejtvény, olcsóbb előfizetés, ingyenes apróhirdetések – ezt kínálja a június 5-én megjelenő, jelentős megújuláson átesett Családi Kör!

Hamis aranykor

„A farkas túlélte a telet, de jól megjegyezte, ki akarja megdönteni Szerbiát.” Ezt is üzente az állam elnöke abban a niši beszédben, amelyet a jó Isten tudja, milyen alkalomból tartott. Túlélni valamit, átélni egy életveszéllyel járó eseményt vagy folyamatot, és életben maradni – ez nem akármilyen teljesítmény. Tehát ez a tél, amely nyilván a tiltakozások korát fedi, életveszélyes volt. De vége a télnek, tehát az életet veszélyeztető korszaknak. A farkas túlélte a telet, de nyalogatja a sebeit. A mondat második fele viszont fenyegetés – csak félig kimondott, de határozott fenyegetés. – Öreg Dezső kommentárja

Jobb, mint tavaly

Az idei év első negyedévében a nyugdíjjárulékok beszedése jobb volt a tervezettnél: január 1. és május 9. között 19,6 milliárd dinárt jött be nyugdíj- és rokkantsági biztosításra, ami 6,2 százalékkal több, mint amennyi a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzügyi tervében szerepel, az előző év azonos időszakához képest pedig a befizetésekből származó bevétel 49 milliárd dinárral, azaz 16,88 százalékkal magasabb. – Takács Magda írása a Hintaszék rovatban

Termesszünk és fogyasszunk spárgát!

Kiváló vitaminforrás, amit Vajdaságban szinte alig ismerünk. Ásotthalmon, a Gyömbér-tanyán harminc éve foglalkoznak spárgatermesztéssel. A spárga kora tavasszal jelenik meg a piacokon és a boltok polcain, az átlagvásárló pedig drágának találja, hiszen csomójáért, ami 300–500 gramm, akár 400 dinárt is elkérnek.

A Volkswagen Kínában

A Volkswagen részvénytársaság (VWAG) nagy múltra tekint vissza. Még 1937-ben alapították a német nemzetiszocialista korszakban. Hitler akkor arra utasította a mérnököket, hogy olyan „népautót” tervezzenek, amely olcsó, egyszerű, de jó minőségű. Így aztán az első Volkswagen ára mindössze ezer márka volt. (Ez persze nem tartott sokáig.) A népautó ötlete azonban jóval korábban, már 1904-ben felmerült Németországban. Messmann István naplója a piaci áttörésről (1. rész)

Az oromparti lósuttogó

Kadó Júlia állatorvos kutyákat, macskákat gyógyít, de gyerekkori álmát a lovakkal valósította meg. Az oromparti Gulyás-tanyán a térségünkre nem jellemző módon, erőszakmentesen, úgynevezett Parelli-módszerrel végez lókiképzést egy fiatal állatorvos. Azokat, akik így foglalkoznak a lovakkal, a köznyelvben suttogóknak hívják.

Kemping a parlamentnél

Több évtizedes sátortáboros tapasztalataim sorában elsőként talán az újvidéki diákok Zablaće melletti, Šibeniktől néhány kilométerre fekvő táborozása jut eszembe, akik 1990 nyarán arról számoltak be az arra tévedt vajdasági magyar újságíróknak, hogy őket előző éjjel megtámadták: köveket dobtak a sátraikra. A tüzetesebb vizsgálat aztán kiderítette, hogy csupán fenyőtobozok hullottak a sátrakra az erős szélben, ami arrafelé természetes. Az általános politikai hangulat azonban még a felnőtt nevelőkből és tanárokból is előhozta az akkor jellemző túlzásokat, az általában alaptalan aggodalmat. – Németh János jegyzete

Ha van tehetség és kreativitás, a korhatár nem szab gátat az emberi tevékenységnek

Beszélgetés dr. Cvetićanin Pintér Líviával, akit májusban külső tagjává választott a Magyar Tudományi Akadémia

Lehetőség vagy kizsákmányolás? (2.)

Külföldi cégeknek dolgozó gyári munkásokkal beszélgettünk – Seregély Orsolya riportjának második része