Mi köze a csillagok születésének a gasztronómiához? Miben hasonlít az ember a hangyákra vagy a celebeszi koboldmakikra? Miért kívánjuk a sót és miért kerüljük a keserűt? A válasz mélyre nyúló gyökereit mutatja be a tudományos dokumentumfilmek egyik legismertebb alkotója, Tálas Annamária látványos új sorozata, Az élet íze, amelyet premierként láthatnak november első két vasárnapján a Dunán.

Az ízlelés nemcsak érzékszervi élmény, hanem evolúciós kód, amely meghatározza, mit eszünk. A régi mondás, ‘az vagy amit eszel’, valójában fordítva igaz: azt eszel, ami vagy, hiszen testünk alkotóelemeit újra és újra fel kell építenünk a környezetben található tápanyagokból. A kétrészes, 2024-ben készült Az élet íze című dokumentumfilm-sorozat lenyűgöző tudományos és gasztronómiai kalandok során tárja fel, hogyan formálta az evolúció az élőlények ízérzékelését, miként segíti azok túlélési stratégiáit, és rávilágít a gasztronómia állatvilágból eredő kezdeteire.

A sorozat írója és rendezője, Tálas Annamária a Magyar Televíziónál kezdte karrierjét és mára a tudományos dokumentumfilmek egyik legismertebb alkotójává vált. Munkáiban ötvözi a tudományt, a művészetet és a filozófiát, mindezt egyedi képi világgal. Filmjeit a BBC, az ARTE és a Curiosity Stream is műsorra tűzte, alkotásai több mint ötven nemzetközi díjat nyertek világszerte.

Legújabb sorozata, Az élet íze rendkívül széles időskálát ölel fel - az ősrobbanástól a szupermarketek polcáig. A gasztronómia fejlődését – a természet „séfjeitől”, vagyis a virágoktól és gyümölcsöktől a Michelin-csillagos séfek világáig. A világegyetem születésétől induló és az élővilág fejlődését egészen napjainkig kísérő sorozat nyitójelenetének zenéje Stanley Kubrick legendás filmjét, a 2001: Űrodüsszeiát idézi, ezzel is utalva az univerzum és az élet összekapcsolódó útjára. A film visszatérő motívumként használja a „jutalom” és „büntetés” fogalmát, hogy bemutassa, miért alakultak ki édes és a keserű érzetű molekulák a növényekben, és hogyan váltottak ki vonzó, illetve taszító reakciókat az állatokból és az emberből. Kiderül, az ízek érzékelése nem ‘ízlés’ kérdése, hanem biológiai, túlélési eszköz.

A film azt is megmutatja, hogy más fajokhoz hasonlóan minket is a velünk született ösztön hajt bizonyos ízekhez. A hangyák vagy csimpánzok viselkedésében is kimutatható, hogy a szervezetük szükségleteinek kielégítése diktálja a só iránti vágyat. A só után az umami – az ötödik alapíz – részletes bemutatása következik, amit ‘rejtőzködő’ természete miatt mindössze egy évszázada fedeztek fel. Az umami íz a nátrium-glutamátnak köszönhető, s a fehérjék alapanyagát, az aminosavak jelenlétét jelzi. Mára már ismerté vált a pontos hatásmechanizmusa is, például az is, hogy miért fokozza a többi ízt. Ahogy a film megfogalmazza: „Az umami olyan, mint a nagybőgő a zenekarban – kiemeli a többi hangszer hangját.”

A dokumentumfilm látványos példákban és tanulságos történetekben gazdag. Két kutató például az Amazóniai esőerdőben tapasztalta meg, hogy a hangyákat nem csak az édes ízek vonzzák – az izzadság sótartalma is mágnesként hatott rájuk, mivel lakóhelyükön a só rendkívül ritka. Egy másik, eset a „részeg majom hipotézis” feltárja, hogy amennyiben lehetőségük van rá, miért keresik a majmok a túlérett, alkoholos gyümölcsöket, ami aztán az emberi részegséghez hasonló viselkedéshez vezet. Az is érdekes, ahogyan a kizárólag eukaliptuszleveleken elő ausztrál koalák a megnövekedett számú keserűíz-receptoraik segítségével azokat a leveleket választják, amelyekben kevesebb méreg van.

A film emberi vonatkozásai különösen izgalmasak. Az umami bemutatása során például megtudjuk, hogy ez az íz megtalálható nemcsak húsban vagy sajtban, hanem épphogy csak kimutatható mennyiségben a pezsgőben is – főleg a régi évjáratokban. A legjobb módja az élvezetnek, ahogy egy dán molekuláris gasztronómus is elmondja, ha osztrigával fogyasztjuk, mert egy abban levő ízmolekula képes felerősíteni a pezsgő umami érzetet. Ez a különleges párosítás például Karen Blixen kedvence is volt – anélkül persze, hogy tudta volna, milyen tudományos alapja van ennek az ízharmóniának.

A több rangos fesztiválon elismert alkotást Rob Dunn és Monica Sanchez Delicious című könyve inspirálta. A Curiosity Stream és a Smith&Nasht közös produkciójaként készült tudományos dokumentumfilm-sorozat premierként a Dunán látható, november 2-án és 9-én 16:30-tól.

Az élet íze – premier a Dunán: november 2-án és 9-én. A sorozat adás után 7 napig megtekinthető a Médiaklikken.