A Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) egyes csatornáján elhangzott bocsánatkérés kapcsán Kovács Magdaléna, az Újvidéki Rádió szerkesztője, újságírója és műsorvezetője fordult szerkesztőségünkhöz. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgálati médium korábbi tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatos önkritikus megállapításokat nem lehet valamennyi szerkesztőség munkájára általánosítani, különösen nem a kisebbségi nyelvű műsorokat készítő újságírókéra.

A Vajdaság Ma október 26-án Bocsánatot kért a nézőktől a Vajdasági Rádió és Televízió egyes csatornája címmel számolt be arról, hogy az RTV első televíziós csatornájának délutáni híradójában elnézést kértek a nézőktől az elmúlt évek egyoldalú és szakszerűtlen tájékoztatásáért.

A híradóban elhangzott nyilatkozat szerint a közszolgálati médium hosszú éveken át nem teljesítette megfelelően feladatát: bizonyos eseményeket elhallgatott, egyoldalúan tájékoztatott, és nem tette fel a szükséges kérdéseket.

Az RTV honlapján megjelent közlemény ugyanakkor jelezte, hogy az önkritikus állásfoglalás az intézmény dolgozóinak egy részétől származik.

A kisebbségi szerkesztőségek másként dolgoztak

Kovács Magdaléna levelében hangsúlyozza, hogy a szerb nyelvű csatornák tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatos bírálatokat nem szabad automatikusan az egész intézményre kiterjeszteni.

Mint írja, a televízió kettes, valamint a rádió kettes és hármas csatornájának kisebbségi nyelvű szerkesztőségei a kezdetektől figyelemmel kísérték a tüntetéseket és a különböző társadalmi megmozdulásokat.

„Munkatársaink a helyszíneken is jelen voltak, és a történtekről objektíven, kiegyensúlyozottan, a közszolgálati tájékoztatás szakmai elveit szem előtt tartva számoltak be” – fogalmaz.

Kovács Magdaléna szerint a kisebbségi szerkesztőségek tudósításai nem egyoldalúan mutatták be az eseményeket, hanem hiteles és sokoldalú tájékoztatásra törekedtek.

Éppen ezért sérelmezi, hogy az első csatornán elhangzott bocsánatkérés általános megfogalmazásai olyan szerkesztőségekre is vonatkoztathatók, amelyek álláspontja szerint mindvégig a szakmai követelményeknek megfelelően végezték munkájukat.

„Az ilyen megfogalmazások nemcsak pontatlan képet festenek az RTV működéséről, hanem azokat az újságírókat és szerkesztőségeket is hátrányosan érintik, amelyek a szakmai és közszolgálati elvárásoknak megfelelően végezték a munkájukat” – írja levelében.

Miről szólt a Vajdaság Ma tudósítása?

Kovács Magdaléna észrevétele kapcsán fontos egyértelművé tenni, hogy a Vajdaság Ma október 26-i hírének már a címe is kifejezetten az RTV egyes csatornájára utalt. A tudósítás bevezetőjében ugyancsak pontosan megjelöltük, hogy a bocsánatkérés az első televíziós csatorna 17 órakor kezdődő híradójában hangzott el.

Lapunk nem állította, hogy az RTV valamennyi szerkesztősége bocsánatot kért volna, és nem fogalmazott meg bírálatot a kisebbségi nyelvű szerkesztőségek munkájával kapcsolatban.

Kovács Magdaléna felvetése így az elhangzott bocsánatkérés értelmezésére és az abban szereplő általános megállapításokra vonatkozik, nem pedig tudósításunk tényszerűségére.

A különbségtétel azért is fontos, mert egy közszolgálati médium különböző szerkesztőségeinek munkája, szakmai mozgástere és tájékoztatási gyakorlata nem feltétlenül azonos.

A szakmai teljesítményt is külön kell megítélni

Kovács Magdaléna észrevétele egy lényeges kérdésre irányítja rá a figyelmet: a közszolgálati média működésével kapcsolatos jogos önkritika sem vezethet ahhoz, hogy az intézmény valamennyi munkatársának teljesítményét azonos módon ítéljék meg.

Az RTV első csatornáján elhangzott bocsánatkérés és a kisebbségi szerkesztőségek munkájáról megfogalmazott álláspont nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Lehetséges, hogy ugyanazon intézményen belül eltérő szerkesztési gyakorlatok érvényesültek.

A Vajdaság Ma fontosnak tartja, hogy az érintett újságírók szakmai álláspontja is nyilvánosságot kapjon. Ezért ismertettük Kovács Magdaléna levelét, amely alkalmat ad arra, hogy az RTV működéséről kialakult képet az olvasók további szempontok alapján is megítélhessék.

A közszolgálati újságírás hitelességéhez az önkritika éppúgy hozzátartozik, mint azok munkájának elismerése, akik a nehéz körülmények között is igyekeztek megfelelni hivatásuk követelményeinek.