Vasárnap, november 4-én az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor két lista közül választhatunk. Mindkét listavezetőnek lehetőséget adtunk, hogy bemutassa a jelöltlistát és választási programot. Mindkettőjüknek hasonló kérdéseket tettük fel.

A szavazócédulán a 2-es szám alatt a Magyar Mozgalom listája szerepel majd, amelyet Zsoldos Ferenc vezet.

Zsoldos Ferenc történelemtanár, okleveles jogász, politikai szakértő. 1973-ban született, Zentán él. Történelemtanárként dolgozik a tiszaszentmiklósi Dr. Tihomir Ostojić Általános Iskolában és a szajáni Móra Károly Általános Iskolában, emellett pedig a szegedi Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnázium jog és közgazdaságtan tanára.

1999 óta aktívan vesz részt civil szervezetek munkájában. A Nyári Ifjúsági Játékok, a Mosolytenger és a Tour de Délvidék kerékpáros honismereti túra megálmodója és szervezője. 2010 és 2014 között az MNT alelnöke volt.

- A Magyar Mozgalom az MNT előző összetételében is jelen volt. Hogyan értékelné munkájukat, mit tart a legfontosabb eredményüknek?

- A Magyar Mozgalom 2015. augusztusában jött létre, de ez csak következménye volt a 2012 óta egyre erősödő, s Pásztor István 2015-ös pártelnökké való újraválasztásakor csúcsra szökő hatalmi központosításnak. Az egyik fontos eredményünk még a mozgalom hivatalos megszületése előtt, a 2014-ben felálló új MNT struktúrájának felállításában a demokratikus jegyek megőrzése – például a bizottsági rendszer megmaradása -, illetve Lovas Ildikó lemondatása volt. Az MNT-ben végig ellenzéki szerepet töltöttünk be, s harcoltunk a 2010 – 2014-es MNT-ben lefektetett eredmények megőrzéséért és szakmai továbbviteléért. Ezt több-kevesebb sikerrel tudtuk elérni, mivel az oktatás területén nem történt visszalépés, de a hivatalos nyelvhasználat terén egyértelmű volt a visszaszorulás, míg a kultúrában és a tájékoztatásban még teljesebbé vált a párt egyeduralma. Ugyanakkor eltűntek olyan területek is, amellyel a korábbi MNT foglalkozott, mint például a civil ügyek, népesedés, felsőoktatás, a magyar egyetem kérdését pedig véglegesen lesöpörték az asztalról.

- Mik a terveik az elkövetkező négy évre? Mit tart a programjuk legfontosabb elemeinek?

- Az elkövetkező négy évben az MNT korábbi stratégiáinak folytatása fontos elem, de a legfontosabb a társadalom minden területét behálózó, s lassan megfojtó pártdiktatúra lebontása lesz. A rendszert jelentő megfélemlítés és fenyegetés ugyanis félelemben tartja a közösségünket, megbénítja a szabad, alulról jövő kezdeményezéseket. Az MNT-ne keresztül egy széles társadalmi párbeszédet kívánunk megindítani a még itthon maradottak és elvándoroltak lehető legszélesebb bevonásával, hogy egy közösségi tervezés során demokratikusan újraépítsük megfogyatkozó közösségünket.

- Hogyan látja művelődési életünk állapotát? Milyen fejlesztéseket terveznek ezen a területen?

- A pártdiktatúra minden területen, így a művelődés területén is drasztikus torzulásokat okozott. Természetesen a közművelődési egyesületeink továbbra is szolgálják a magyar identitás fennmaradását, közben azonban a párt szolgálólányaivá váltak. Mindennapos gyakorlat, hogy a művelődési rendezvényeken a díszvendégek a pártfunkcionáriusok, akik kampányidőszakokban még beszédjeikkel is fűszerezik a kulturális élményt. E tekintetben félelmetes a hasonlóság a korábbi kommunista rendszerhez. A kulturális intézményeket és rendezvényeket nem szakmai alapon, hanem egyértelműen a pártnak való megfelelőség alapján emelik ki, vagy ellenzéki hangok esetében a lassú elsorvadásra ítélik. Tradicionális nagyrendezvényeket próbáltak szisztematikusan ellehetetleníteni, például az Interetno vagy a Mosolytenger Gyermekfesztivált, amelyeknek főszervezői a Magyar Mozgalomhoz kötődnek. Összességében a kultúra területén is minden kulturális intézményt, egyesületet és rendezvényt munkájával arányosan, a tagjaik politikai hozzáállásától függetlenül, elsősorban szakmai alapon kívánjuk támogatni.

- Az oktatással kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak?

- A 2010 – 2014-es MNT alatt elindított, s a 2014 – 2018-as MNT alatt továbbvitt programokat természetesen mi is folytatjuk, s ahol szükséges, további fejlesztéseket hajtunk rajtuk végre.

Az oktatási intézmények igazgatóinak politikai alapú kinevezését azonban meg fogjuk szakítani, s minden vezető esetében elsősorban a helyi magyar közösség támogatását - ez alatt elsősorban a tantestületet értjük -, s a jelölt szakmai felkészültségét fogjuk figyelembe venni. A szakmai alapon megválasztott igazgatókon keresztül pedig a tanárok foglalkoztatása esetében is elsősorban a szakmai és emberi tulajdonságokat kívánjuk előtérbe hozni.

- Elégedettek-e a hivatalos nyelvhasználatunk megvalósulásával?

- Egyértelműen nem, hiszen a 2014-2018 közötti MNT esetében drasztikusan visszaszorult a nyelvhasználati jogsértések kezelése. Ez az MNT jelenlegi vezetői bevallása szerint havi egy esetre szorult vissza, miközben ez a 2010-2014-es MNT esetében szinte napi szintű volt. Az állami szervek esetében fokoznánk a hivatalos nyelvhasználat monitoringját, s újabb programokat indítanánk a közösség jogtudatos magatartásának erősítése érdekében. A már évek óta beharangozott, de még szinte egy helyben álló, a kisebbségi szempontból arányos közfoglalkoztatás témájában határozottabban lépnénk fel az állami szervek irányába.

- Milyen a tájékoztatásunk? Egyes régiók magyar nyelvű tájékoztatás nélkül maradtak. Mit kellene és mit lehetne tenni?

- Az MNT-n keresztül a párthoz kötődő tájékoztatási eszközeink politikailag irányítottak, s a párt által felvázolt hamis illúziót, egyfajta párhuzamos valóságot hazudnak a délvidéki magyar embereknek. Ez az a máz, amivel el akarják fedni a párt hatalmát jelentő embertelenséget. Ezek a tájékoztatási eszközök egyben az MNT alapításához kötődnek, s ezekben vissza fogjuk adni a szerkesztőségek autonómiáját és az újságírók szabadságát. A 2014 – 2018-as MNT alatt a törvénymódosításra hivatkozva felszámolt kistérségi rádiókat és televíziókat egy külön alapítvány létrehozásával, autonóm stúdiók hálózataként hoznánk ismételten létre.

- Milyen szempontok alapján állították össze a jelöltlistájukat?

- A jelöltlistánkat elsősorban a jelöltek korábbi években, évtizedekben betöltött közösségszervező életútja alapján állítottuk össze. Természetesen ebben a megfélemlített közösségben a jelölteket elsősorban az köti össze, hogy változást akarnak a közösségen belül, s ezért a változásért bátran ki is állnak. Olyan jelöltjeink vannak, akik már évtizedek óta szolgálják a közösségüket: korábbi MNT-elnök/alelnök/tanácsos, korábbi polgármester, egyetemi tanárok, újságok volt főszerkesztői. Vannak azonban még az életük kezdetén járó fiatalok is, s olyanok, akik már máshol kénytelenek élni. Tomek Viktor azon délvidéki magyarokat képviseli, akik a könyörtelen rendszer miatt kénytelenek voltak elhagyni a szülőföldjüket, Novák Anikó pedig azokat, akik kétlakiak, s ingáznak a szülőföldjük és Magyarország között.

- Egy-egy választáson általában hasonló ígérteteket tesznek az egyes listák. Miért szavazzanak a polgárok az Önök listájára?

- A választásokon két lista indul, s ezek homlokegyenest eltérő jövőt kínálnak a délvidéki magyar közösségnek. A Magyar Összefogás továbbra is a jelenlegi, két-három ember totális uralmát kínálja, míg a Magyar Mozgalom a szabadságot, a közösségen belüli párbeszéd megindulását, a valódi magyar összefogást és a karakán magyar érdekképviseletet tűzte zászlójára.

- A vajdasági magyar-magyar ellentétek megoldására és az együttműködésre milyen lehetőségeket lát? Hajlandóak lennének-e kompromisszumokra a megbékélés érdekében?

- Az, ami már a 2016-os választásokat követően is körvonalazódott, mára teljesen kikristályosodott és egyértelművé vált. Nevezetesen, a vajdasági magyar politikai közélet kétpólusúvá vált. Ettől kezdve viszont az, hogy a két pólus között mekkora a feszültség, éppen annyira a felelőssége az egyik félnek, amennyire a másiknak. A Magyar Mozgalom megalakulása kezdetén többször is felhívta a VMSZ-t a tárgyalásokra, s a 2016-os önkormányzati választások után is partnerek lettünk volna a magyar önkormányzatok létrehozatalában, de a VMSZ-t uraló Pásztor István soha nem volt nyitott az egyeztetésre, sőt minden eszközzel a mozgalom megsemmisítésére, a mozgalom vezetőinek ellehetetlenítésére törekedett. A délvidéki magyarságnak, ebben a katasztrofális helyzetben, természetesen a megbékélés lenne az egyetlen járható útja, s épp ezért mi nyitottak vagyunk az igazi délvidéki magyar összefogás megteremtésére. Az eddigi tapasztalataink alapján azonban ez csak Pásztor Istvánnak és Lovas Ildikónak a közéletből való távozása után tud igazán sikeres lenni.

- Ez azt jelenti, hogy Pásztor Istvánnal már nem is lennének hajlandóak együttműködni?

- Az elmúlt három évben Pásztor István minden Magyar Mozgalommal kapcsolatos megnyilatkozása világos, az együttműködést mereven elutasító üzeneteket tartalmazott. Olyan kifejezéseket is használt a mozgalommal kapcsolatban, amely emberileg is sértő és becsmérlő volt. Így ezt az esetleges együttműködést az ő részéről nem tartom reális lehetőségnek.

A Magyar Mozgalom jelöltlistáján szereplő nevek:

Zsoldos Ferenc tanár, Mengyán Pletikoszity Ildikó pszichológus, Kalmár Zsuzsanna színész, Kucsera Géza nyugalmazott tanár, Novák Anikó docens, Balogi András tanár, Berze Gizella fejlesztő pedagógus, Lepes Josip tanár, Knézi Péter fordító, Kókai Péter újságíró, Miskolczi József vállalkozó, Joó Horti Lívia pszichológus, Kiss László nyugdíjas, Csízik Károly vegyészmérnök, Bence Erika egyetemi tanár, Radics Viktória író, Balla Lajos nyugdíjas, Józsa László ügyvéd, Hernyák György rendező, Kókai Zoltán nyugdíjas, Hajdú Sára egyetemi hallgató, Tomek Viktor filozófus, Halász Mónika tanár, Légvári Ágoston tanár, Kerekes Sándor nyugalmazott tanár, Burány Katalin tanár, Kajári Ferenc agrármérnök, Bende Ilona orvos, Sebők Ferenc tanár, Garai Gergely egyetemista, Híres Ede nyugdíjas, Sövény Ferenc vállalkozó, Maglai Ildikó fogszakorvos, Mák János tanár és Simon Zsolt közgazdász.

A Magyar Mozgalom listáját a 2-es szám bekarikázásával támogathatja majd november 4-én.

Németh Ernő