November 4-én tartják a nemzeti tanácsi választásokat. Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács megválasztásakor két lista közül választhatunk. Mindkét listavezetőt felkértük a bemutatkozásra, a programuk ismertetésére. Mindkettőjüknek hasonló a kérdéseket tettük fel.

A szavazócédulán az 1-es szám alatt a Magyar Összefogás listája szerepel majd, amit Hajnal Jenő vezet.

Hajnal Jenő 1954-ben született Bácsgyulafalván. 1977-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett magyartanári, 2008-ban pedig a budapesti ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán kulturális mediátori oklevelet. 1981-ben tanári, 1991-ben könyvtárosi szakvizsgát tett. A nyelvtudományok magisztere, tudományos kutató (1991). 1977 és 1983 között Zentán középiskolai magyartanár, a következő három évben az Újvidéki Rádió zentai tudósítója, majd 1986-tól 1988-ig a zentai községi szakszervezeti tanács szakmunkatársa. 1988-tól 2006-ig a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2006-tól 2014-ig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának (1999–2002), 2002-től pedig a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Kulturális Bizottság elnöke (2002–2010), illetve alelnöke (2010-2014). 2014-től a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja (2004–).

Közvetítőkészségének és mediálási kompetenciájának köszönhetően kiemelkedő a közösségépítés terén kifejtett teljesítménye. Emellett nagy tapasztalattal rendelkezik rendezvény- és konferenciaszervezés, intézményépítés, közösségfejlesztés terén. Folytatott film-, nyelvi és internetkulturális, anyanyelvápolási, kisebbségekkel és interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó, valamint olvasásszociológiai vizsgálatokat, kutatásokat.

- Hogyan értékelné a Magyar Összefogás munkáját az előző összetételben, mit tart a legfontosabb eredményüknek?

- A Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négy évben bebizonyította, hogy rendszerszintű gondolkodással, a párhuzamosságok kiszűrésével, egységes, egymást követő stratégiai lépésekkel képes segíteni és erősíteni a vajdasági magyarság szülőföldön való boldogulását. A Magyar Összefogás 2014-es programjában megfogalmazott tervek mára valósággá váltak. A vajdasági magyar nemzeti közösség a változó világ kihívásainak ugyanis nem követője, hanem felkészült és elszánt cselekvője volt.

Rendszerszintű oktatási fejlesztésekkel felújítottunk, korszerűsítettünk, bővítettünk, felszereltünk, berendeztünk: magyar óvodát, általános és középiskolát, tangazdaságot és tankonyhát, képzőközpontot; folytattuk a vajdasági felsőoktatás anyanyelvűsítését; ingyenes tanszercsomaggal, osztálykirándulások szervezésével, felkészítő- és szakképzésekkel, ösztöndíjjal, kollégiumi ellátással támogattunk szülőt, diákot és pedagógust.

Templomot, zsinagógát, művelődési és közösségi házat, könyvtárat és kamaratermet újítottunk fel, az ellopott Kossuth-szobor helyére újat állíttattunk, magyar könyveket, számítógépeket vásároltunk könyvtáraink és múzeumaink részére, raktári polcokat levéltárainknak; a legnépesebb és legrangosabb nagyfesztiválokról, de a legszerényebb falunapokról sem feledkeztünk meg; értéktárba gyűjtöttük félteni való kincseinket – nemzeti örökségünket.

A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb csodálatára rekordidő alatt felépült a Pannon Médiaház, megújult a Magyar Szó székháza és nyomdája, miközben a helyi médiára is odafigyeltünk.

Ott voltunk, amikor Belgrádban, Újvidéken vagy egy kisfaluban magyar érdeket kellett képviselni, megvédeni, érvényesíteni vagy épp erősíteni, Budiszavát Tiszakálmánfalvára átnevezni, település- és utcanévtáblákat magyarosítani.

Büszkék vagyunk arra, hogy szoros együttműködést tudtunk kialakítani a többi nemzeti tanáccsal, de Európa és az Egyesült Államok legjelentősebb szerbiai képviseleteivel is.

- Mik a terveik az elkövetkező négy évre? Mit tart a programjuk legfontosabb elemeinek?

- A Magyar Összefogás programja a 2014-ben megkezdett útnak a folytatása – így köszönve meg a választók eddigi bizalmát, de így hálálva meg és egyben segítve is Magyarország Kormányának és a világ magyarságának hitbeli, nemzeti, nemzetegyesítési és szülőföldön való otthonteremtési törekvéseit is. A Magyar Összefogás programjának valójában csak egyetlen irányelve lehet: a közös értékeket tovább építeni, fejleszteni és mindenki számára elérhetővé tenni.

Ezen az úton pedig nem ígérhetünk mást, mint a megosztottság helyett együttműködést, önös magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, közös kisebbségi és nemzeti ügyeink erős és hatékony képviseletét. Olyan együttműködést, amelynek egyetlen célja lehet csak: közösségünk, nemzetünk és annak minden egyes tagjának felemelkedése. Olyan együttműködést, amelyben az egyén és a közösség érdeke nem szemben áll egymással, hanem kiegészíti egymást.

Kiemelt célunk, hogy a vajdasági magyar közösség jólétéhez úgy járuljunk hozzá, hogy minden tagjához személyesen is eljussanak azok a lehetőségek, amelyeket kínálunk. A Vajdaság egyedi erőforrásait, értékeit, szolgáltatásait egy helyen láttatva, a közösség tagjaival együttműködve mutassuk meg a vajdasági magyar közösség egyediségét, különlegességét, értékét, amely egyedülálló, értékálló, értékmegtartó és értékteremtő minőséget képvisel mind Szerbiában, mind a Kárpát-medencében, mind Európában, mind pedig a nagyvilágban.

- Hogyan látja művelődési életünk állapotát? Milyen fejlesztéseket terveznek ezen a területen?

- A már korábban kiépült kulturális háló az elmúlt négy évben bebizonyította életképességét és működésének hatékonyságát, újabb építkezéssel pedig megerősítette a vajdasági magyarság szellemi és kulturális örökségének értékállóságát.

A vajdasági magyar kulturális intézmények fejlesztése és hálózatba szervezésének folytatása igazán a magyar művelődési házak, közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, képtárak, tájházak stb.) és egyéb kulturális intézmények felújítását és műszaki felszerelésének korszerűsítését jelenti. Elsőbbséget élvez természetesen a megkezdett felújítások és építkezések befejezése. A nemzeti jelentőségű programok és intézmények rendszerszintű finanszírozását folytatjuk. Megoldásra vár a vajdasági magyar folyóiratkiadás finanszírozásának rendszerszintű megoldása is. A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában 2016 júniusában megjelent szerb–magyar középszótár magyar–szerb változatának kidolgozása és kiadása 2021 tavaszáig esedékes. A szabadkai Szent Teréz-székesegyház megkezdett felújításának befejezése. Egyéb sürgős templomfelújítási és egyházfejlesztési tervek megvalósítása is várható. Mindenekelőtt a vajdasági magyarság jelképének számító aracsi pusztatemplom komplex védelme és konzerválása archeológiai környezetével együtt, valamint a magyar golgota sajkásvidéki emlékközpontjának kialakítása a zsablyai Havas Boldogasszony-templom teljes körű felújításával.

- Az oktatással kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak?

Az elmúlt négy évben megvalósult a vajdasági magyar oktatás infrastrukturális és szakmai minőségének fejlesztése, amelyben alapelvünk volt, de marad is, hogy minden vajdasági magyarnak lehetősége legyen anyanyelvén versenyképes tudást szerezni. Az infrastrukturális fejlesztéseken és a felkészült szakemberek képzésén kívül kiterjesztettük beavatkozásainkat a fejlesztőpedagógia, a logopédia területére. A Pető Intézettel, amelynek módszere a világon egyedülálló hungarikum, hosszú távú terveink megvalósítása megkezdődött. Az elkövetkező időszakban is megkülönböztetett figyelmet szentelünk azoknak a tartalmi elemeknek, amelyek kiemelten jelen lesznek az anyanyelvű oktatás minden szintjén, és amelyek megvalósításában legfontosabb partnereink és segítőink küldetéses magyar pedagógusaink.

A vajdasági magyar bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztése és bővítése, a vajdasági magyar közoktatási hálózat fejlesztése és optimalizálása: új középiskolai diákkollégium építése Topolyán, Adán és Magyarkanizsán, míg Zentán és Szabadkán a meglévő kollégiumépületek felújítása és befogadóképességük növelése, a Nagybecskereki Zárda felújított épületében a bánsági magyarság oktatási-kulturális célokat szolgáló közösségi tereinek, többek között leánykollégiumának kialakítása.

- Elégedettek-e a hivatalos nyelvhasználatunk megvalósulásával?

A Magyar Nemzeti Tanácson belül sohasem szabad megelégednünk azzal, amit elértünk, hiszen mindig lehet javítani, előremozdítani jogérvényesítésünket. Erről szól a Magyar Összefogás választási programja is. Több téren történt előrehaladás az elmúlt négy évben anyanyelvhasználatunkat illetően: végre elfogadásra kerültek azok a kisebbségi és nyelvhasználati kerettörvények módosításai és kiegészítései, amelyekre támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a száz évvel ezelőtt kisebbségi léthelyzetbe került vajdasági magyarság anyanyelvhasználata tovább fejlődhet és szélesedhet. Ehhez természetesen nem elegendő csupán a jogszabályi keret, ezért továbbra is még sok mindent kell tenni! De nem lehet fontosabb feladatunk, mint: a mindenkori anyanyelv fenntartása; a részarányos foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása; olyan nyelvpolitika teremtése, amely közösségünket versenyképessé teszi azáltal is, hogy tagjai anyanyelv-használati jogaikat ismerik és használják, de amely arra ösztönzi a többségi nyelven beszélőket is, hogy beszélő partnereink tudjanak és akarjanak lenni a hivatalban, az utcán, az élet minden területén úgy, hogy anyanyelvünk a nyelvek közötti versenyben sikeresen helytállhasson; regionális szinten nyelvhasználati jogérvényesítés és nyelvtervezés kiterjesztve elsősorban a jogi-közigazgatási és részben közgazdasági fogalmakra, a személy-, intézmény- és földrajzi nevekre, valamint a szerb köznyelvi rövidítésekre és betűszókra; nemzeti szinten korszerű és rugalmas nyelvstratégia kidolgozása.

- Milyen a tájékoztatásunk? Egyes régiók magyar nyelvű tájékoztatás nélkül maradtak. Mit kellene és mit lehetne tenni?

- Annak az elvnek a maradéktalan tiszteletben tartása mellet, mely szerint a kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett, a jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét egy egységes magyar médiahálózat kialakítása szavatolhatja. Ennek megvalósítását látjuk a Pannon Médiaház létrehozásában Szabadkán. 2017-ben kezdődtek el az építkezések és az átalakítások (az épület felújításával és új stúdiók építésével), az intézmény pénzügyi helyzetének további stabilizálásával, a sugárzási terület bővítésével (elsősorban a Bánságban, Újvidéken és a Szerémségben), a magyarországi és a szerbiai közszolgálati médiával kiépített kapcsolatok erősítésével, a magánosítási kényszer nyomán megszűnt kistérségi médiák újságíróinak, tudósítóinak a médiaház rendszerébe való bekapcsolásával, a tudósítók új felszereléssel való ellátásával, valamint Újvidéken televízió- és rádióstúdió kialakításával.

Azt szeretnénk elérni, hogy a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztése, korszerűsítése és működtetése folyamatos és kiszámítható legyen, és hogy ennek eredményeképp a következő négy évben kiteljesedjen a vajdasági magyar média stratégiai küldetése. Ebben a folyamatban megkülönböztetett figyelmet kap két lapkiadónk: a Magyar Szó és a Hét Nap, de nem marad el a helyi tájékoztatási eszközök és az azokat működtető civil szervezetek segítése sem.

- Milyen szempontok alapján állították össze a jelöltlistájukat?

A következő négy évben is a Magyar Nemzeti Tanács meghatározó erejét az egyházi méltóságoknak, a civileknek, az értelmiségieknek és a Vajdasági Magyar Szövetség tagjainak az összefogása jelenti. A területiség és a szakmaiság elve is meghatározza a Magyar Összefogás listáját, amelynek átlagéletkora 44 év. 10 olyan fiatal jelölt került a listára, akiknek az életkora 29 és 36 év között van. Az előző összetételből 8-an maradtak. Végzettségük szempontjából 3-an középiskolát végeztek (az egyik közülük egyetemi hallgató), 27-en főiskolán vagy egyetemen diplomáztak, 5 jelölt pedig posztgraduális képzettséggel rendelkezik. Az oktatás területéről 17-en érkeztek (48,57%): osztálytanítók, szakpedagógusok, szaktanárok, egyetemi oktatók és egy egyetemi hallgató. A kultúra és a közművelődési világából 9-en: néptáncpedagógus, művelődési szakember, színművész, előadóművész, kulturális mediátor, kutató és főlevéltáros, de a listán szerepel újságíró, két egyházi méltóság, 3 jogász, továbbá vállalkozó, rendszerinformatikus, élelmiszer-technológia mérnök és 1 nyugdíjas is. A jelöltek közül 18-an tagjai a Vajdasági Magyar Szövetségnek, de 17 nő is szerepel a listán. Területi szempontból legtöbben az Észak-bácskai és -bánsági körzetből kerültek be, de az összes magyarok által lakott régió kisebb-nagyobb mértékben képviselve van.

- Egy-egy választáson általában hasonló ígéreteket tesznek az egyes listák. Miért szavazzanak a polgárok az Önök listájára?

- A Magyar Összefogás felvállalt feladata volt az elmúlt négy évben és feladata marad az elkövetkezendőkben is, hogy a vajdasági magyar közösség tagjait meghallgassa, érdekeit, motivációit, kéréseit, igényeit és szükségleteit közvetlenül megismerje, segítse és támogassa, és hogy Magyarország Kormányának elkövetkezendő négy évre megfogalmazott céljaihoz illeszkedve járuljon hozzá kisebbségi közösségünk biztonságához, pozicionálásához a közép-európai együttgondolkodásban, mégpedig a családok támogatásának, a versenyképes tudás megszerzésének és a munkaalapú társadalom megteremtésének terén.

Ennek köszönhetően nem elszenvedői, hanem haszonélvezői lehetünk annak, hogy Szerbiában magyarként élünk. Már eddig is sikerült megtalálni a helyünk és a szerepünk abban, hogy mindenekelőtt közösségünk érdekeit szem előtt tartva aktív alakítói lehetünk annak a változó világnak, amelyben élünk, amelyben közösségünk igényeihez alakítottuk a törvényeket és közintézményeink hálózatát. Vagyunk, van helyünk, meghatározó a szerepünk. A vajdasági magyarság ereje épp ebben van és lesz, hiszen nem szemlélője, épp ellenkezőleg: aktív alakítója mindennapjainak.

Továbbra is hisszük és valljuk, hogy közösségünket csak akkor tudjuk igazán és méltón képviselni, ha nem csupán egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség érdekeit tartjuk szem előtt, hanem ha egyaránt fontos számunkra: a gyermeket vállaló család, a magyar óvodába vagy iskolába induló kisgyermek, a pályaválasztás előtt álló fiatal, a vállalkozásba vágó családfenntartó, az unokákra vigyázó nagyszülő; az oktatás, a tudomány, a kultúra, a tájékoztatás, a közélet, a gazdaság minden egyes képviselője és szószólója.

A Magyar Összefogás jelöltlistáján szereplő nevek:

Mgr. Hajnal Jenő tanár, Jerasz Anikó tanár, Dr. Mészáros Zoltán történész, De Negri Ibolya tanár, Sárközi István jogász, Erdődi Edvina jogász, Kálló Béla színész, Verebes Krnács Erika újságíró, Paskó Csaba plébános, Dr. Vitkay-Kucsera Ágota zenepedagógus, Dolinszky Gábor evangélikus püspök-helyettes, Bajusz Koncz Ágnes tanár, Ternovácz István újságíró, Kisimre Szerda Anna néptáncpedagógus, Molnár Attila tanár, Petkovics Márta tanár, Perpauer Attila szakpedagógus, Linka Berecz Gabriella művelődésszervező, Baráth Gábor Gergely tanár, Bacsik Lőrinc Natália tanár, Fazekas Róbert oktatásszervező, Csikós Krisztina tanár, Losoncz Dávid ügyvéd, Turkál Marianna osztálytanító, Dr. Dudás Attila egyetemi oktató, Ábrahám Csilla élelmiszertechnológiai mérnök, Szlákó József vállalkozó, Péter Krisztina tanár, Teslić Zoran osztálytanító, Györe Decsov Emese tanár, Boja András nyugdíjas, Oláj Ibolya osztálytanító, Sóti Attila egyetemi hallgató, Zséli Ágnes osztálytanító, Sutus Áron tanár.

A Magyar Összefogás listáját az 1-es szám bekarikázásával támogathatja majd november 4-én.

Németh Ernő