Az év elejétől július végéig Szerbia minden nap átlagosan közel 3,5 millió euróval adósodott el, derül ki az államadóssággal foglalkozó igazgatóság adataiból.

Eszerint Szerbia államadóssága augusztus elején 20,89 milliárd eurót tett ki, ami a GDP mintegy 63 százaléka, ennek ellenére – a közgazdászok állítása szerint – nem fenyeget csődveszély. Azt is leszögezték, hogy korábban az adósság naponta 4,5 milliárd euróval növekedett, tehát ehhez képest a jelenlegi tempó elviselhetőnek mondató.

A Fiskális Tanács számításai azonban egészen mást mutatnak. Ezek szerint az adatok szerint a közadósság már július végén 21,2 milliárd euró volt, ami a GDP 66 százalékának felel meg.

Az adósság mértéke a hazai (a GDP 60 százaléka) meg az európai (a GDP 45 százaléka) törvényes határértékeket is rég túllépte már, a közgazdászok azonban továbbra is azt állítják, hogy továbbra sem fenyeget csődveszély.

„Szerbiát nem fenyegeti csődveszély” – mondta Ivan Nikolić közgazdász. „Az államadósságnak a GDP-ben való részesedését tekintve semmivel sem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a szomszédos országok, s Horvátországban vagy Szlovéniában például senki sem beszél államcsődről” – szögezte le.

Kifejtette, amikor csődveszélyről beszélünk, a külső adósság mértéke sokkal fontosabb mutató mint a közadósság összege, hiszen az adósságot külföldi valutában tartják számon. Megjegyezte, Szerbia e tekintetben is a jelentős eladósodottság határán áll, azaz a külső adósság részesedése a GDP-ben nagyjából 80 százalék körül alakul.

„A csőd lehetőségét csak azért vetették fel, hogy a lakosság könnyebb viselje a súlyos megszorító intézkedéseket. A nemzetközi ügynökségek legújabb kimutatásai szerint Bosznia szerepel a csődveszélyben levő országok között, illetve Horvátországot is kisebb mértékű csődveszély fenyegeti, de Szerbia nem szerepel ezeken a listákon” – hangoztatta Nikolić.

Elmondása szerint a régió többi országai is többé-kevésbé hasonló problémákkal küzdenek, és különösen igaz ez az egykori Jugoszlávia országaira. Szlovénia, Horvátország, de még Montenegró is sokkal inkább eladósodottak, mint Szerbia, az adósság összege és a GDP-ben való részesedés tekintetében is, magyarázta a közgazdász.

„Nehéz a helyzet, de mindannyiunknak ugyanazzal a problémával kell szembesülnie. Ez persze nem jelenti azt, hogy elengedhetjük magunkat, ezt a problémát ugyanis meg kell oldani az elkövetkező években” – szögezte le Nikolić.

A közgazdász magyarázata szerint az államadósság összege a költségvetési hiány miatt növekszik, ez pedig a becslések szerint idén a legnagyobb lesz Európában, s a GDP mintegy 8,3 százalékát teszi majd ki, írja a Tanjug.