A szerb parlament ma egyöntetűen elfogadta a szerb nyelv közéleti használatáról, valamint a cirill írásmód védelméről és megőrzéséről szóló törvényt.

Maja Gojković művelődési és tájékoztatási miniszter szeptember 13-án ismertette a törvényjavaslatot és kiemelte, hogy azt sürgősségi eljárással fogadják el az újonnan bevezetett ünnep, a szerb egység, szabadság és nemzeti zászló napja alkalmából.

A törvény meghozatalának oka, mint azt a magyarázatban kifejtik, hogy további intézkedéseket hozzanak, amelyek célja a szerb nyelv és a cirill írásmód kulturális és hagyományos értékeinek megőrzése, valamint a cirill ábécé szélesebb körű alkalmazása a közéletben, tekintettel történelmi, kulturális és identitásbeli jelentőségére.

Az intézkedések előírják, hogy a cirill betűs írásmódot mindenkinek használnia kell, aki olyan üzleti tevékenységet folytat, amely többségi állami tőkével rendelkezik.

A második intézkedéscsomag ösztönző jellegű, és elsősorban a magánszektor tevékenységére irányul, mindenekelőtt a magántulajdonban lévő tájékoztatási eszközökre.

Lehetőség van a magánszektorban az adó- és egyéb adminisztratív könnyítésekre, amelyeket a külön jogszabályokkal összhangban lehet megállapítani a vállalatok és más szubjektumok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy az üzleti tevékenységük során a cirill betűs írásmódot használják. Ez magában foglalja az elektronikus médiában és a nyomtatott sajtóban történő alkalmazást is.

A közpénzekből finanszírozott vagy társfinanszírozott kulturális és egyéb rendezvényeknek cirill betűkkel írt logóval kell rendelkezniük.

A szerb kormány a törvény értelmében megalakítja a Szerb Nyelvi Tanácsot, amely figyelemmel kíséri és elemzi a cirill írásmód közéletben történő alkalmazását, valamint az annak védelmére és megőrzésére irányuló intézkedéseket, de a tanács feladata lesz az is, hogy javaslatokat tegyen és szakértői véleményt formáljon.

Az új törvény rendelkezéseinek megsértése 50 ezertől 500 ezer dinárig terjedő bírságot vonhat maga után.

_{Kapcsolódó cikk:}

Pásztor Bálint: A többségi jog nem veszélyeztetheti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait