Szerbiának el kell döntenie, hogy kinek az oldalán áll, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

„Szeretnénk, ha Szerbia mellettünk lenne, de ehhez egyértelműen bizonyítania kell, hogy az ország osztozik az értékeinkben, például a jogállamiság és a demokrácia terén, és elutasítja az orosz inváziót”, nyilatkozta Von der Leyen a Wiener Zeitung és a Kleine Zeitung osztrák napilapoknak adott interjújában.

Kiemelte: nagyon fontos a jelöltek külpolitikai elkötelezettsége.

„Természetesen elvárjuk, hogy a partnereink a kötélnek ugyanazt a végét húzzák”,

tette hozzá az EB elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a Nyugat-Balkán mennyire kötődik Ukrajna státusához, és mit tudnak felajánlani ezeknek az országoknak, elmondta: a Nyugat-Balkán szinte valamennyi országa az európai úton halad, távol Ukrajnától.

„Remélem, sikerül megoldást találnunk, végre beválthatjuk ígéretünket és megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina például azonnal megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, ha eleget tesz a 14 fő pontnak. Sok előrelépés történt, és ezt el kell ismerni”, magyarázta Von der Leyen.

Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt lesz Ukrajna az EU tagja, Von der Leyen rámutatott, hogy a csatlakozási folyamat ez esetben is a fejlődéshez és az előrelépéshez kötött.

„A jelöltek kezében van, hogy milyen gyorsan haladnak a folyamatban”, mondta, megjegyezve, hogy Szlovákia és Törökország 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, Szlovákia mindent megtett a szükséges reformok végrehajtása érdekében, és öt évvel később lett tag, Törökország pedig ma távolabb áll a tagságtól, mint valaha.

Von der Leyen elmondta: az a benyomása, hogy az ukrán kormány rendkívül motivált, a polgárok pedig egységesek az EU-csatlakozás iránt.

„A szükséges reformokat a lehető leghamarabb végre akarják hajtani. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, akkor is megtennék ez, ha nem került volna szóba a tagság, mert ez a jó az országnak és a demokráciának is. Többek között ezért is javasoltuk az EU Tanácsának a tagjelölti státusz megadását”, mutatott rá az EB elnöke.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy az EU reformok nélkül nem tud befogadni egy ekkora területű és ilyen szegény országot. Von der Leyen úgy véli, hogy az Uniónak meg kell határoznia, milyen előfeltételeket kíván teremteni a lehetséges újabb bővítési körökhöz.

Arra a kérdésre, hogy milyen messze van az EU az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagtól, Von der Leyen rámutatott, hogy az Unió rendkívül egységes és sikeres volt az első hat csomag kapcsán, amelyeket igaz, hogy részben Európának is meg kell fizetnie, de Oroszországnak sokkal többe kerültek.

Kiemelte továbbá: az EU célja az orosz gáztól való függés megszüntetése, ami része a Joe Biden amerikai elnökkel kötött megállapodásnak, de az Izraellel, Egyiptommal, Norvégiával és Azerbajdzsánnal kötött megállapodásnak is.

„Úton vagyunk afelé, hogy függetlenné váljunk Oroszországtól. Kilenc százalékkal csökkent az EU teljes gázfogyasztása az első negyedévben. Az emberek megértik, mennyire fontos ez, és hogy mennyire összefügg a magas árakkal”, tette hozzá az EB elnöke. (Tanjug)