Szerbiában 2012 óta állami ünnepként tartják az első világháborút lezáró fegyverszünet aláírásának napját. Ezen a napon, 1918. november 11-én, a Compiegne-i erdőben, egy vasúti vagonban az antanthatalmak fegyverszünetet kötöttek Németországgal, így véget ért az első világháború.

A fegyverszünetet hajnali 5:45-kor írták alá, és az „11. hónap 11. napjának 11. órájában” lépett életbe. A megállapodás eredetileg 36 napra szólt, majd többször is meghosszabbították, míg végleges békeszerződést csak a következő évben kötöttek a Versailles-i szerződés aláírásával.

A fegyverszünet napját számos szövetséges országban megünneplik: az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösség országaiban Emlékezés Napjaként, az Egyesült Államokban pedig Veteránok Napjaként tartják számon.

Az első hivatalos megemlékezésre 1919. november 10-én este került sor, amikor V. György brit király a Buckingham-palotában a Francia Köztársaság elnökének tiszteletére rendezett bankett házigazdája volt. Másnap, a palota környékén kétperces csenddel tisztelegtek az elesettek előtt.

Szerbiában a fegyverszünet napjának jelképe az Albánia-emlékérem motívumaival díszített zöld-fekete szalag, amely körülöleli a Ramonda nathaliae virág stilizált ábráját. A stilizált virágot és a szalagot ötvöző jelképet a kabát hajtókáján viselik újabban az ünnep hetében és magán az ünnepnapon.

A fegyverszünet napját 2005 óta említik meg a szerbiai általános és középiskolák első óráin, 2012 óta pedig hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nappal. Az első világháború 1914. július 28-án kezdődött, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolása után.

Szerbia számára a háború 1918. november 13-án ért véget, amikor a Magyarországgal kötött megállapodás révén a harcok befejeződtek, mindössze két nappal a nyugati fronton kötött fegyverszünet után.