Aleksandar Vučić szerb elnöki brit közszolgálati BBC-nek adott interjújában kijelentette, nagyon büszke arra, hogy csak a szerb széken ül, hogy Szerbia független politikát folytat, és stratégiai célja, hogy teljes jogú uniós tagállammá váljon.

„Meg fogunk tenni minden szükséges reformot. Fel fogjuk gyorsítani a folyamatokat, és mindent megteszünk, hogy ezt 2026 végére befejezzük. Ez nem jelenti azt, hogy 2027-ben vagy 2028-ban az EU tagjai leszünk. Ez az EU országain múlik. De hogy közben a legrosszabbakat mondjuk hagyományos barátainkról és keleti partnereinkről? Nem, ezt nem tesszük meg. Jó kapcsolataink vannak ma Kínával” – mondta Vučić a BBC „Hard Talk” című műsorában, amelyet Stephen Sackur vezetett.

Elmesélte, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok akkori elnöke első mandátuma alatt megkérdezte tőle, vannak-e problémái a kínaiakkal. Vučić erre azt válaszolta, hogy nincsenek, és nagyon jó kapcsolatokat ápol velük.

„Ez azért van, mert mindig igazat mondok minden politikusnak és államfőnek, akivel találkozom. Mindig ugyanazt a történetet mondom el mindenkinek. Ezért lehet, hogy az emberek szeretnek vagy nem szeretnek, gyűlölnek vagy megvetnek, de végül mindig tisztelni fogják ezt az álláspontot” – hangsúlyozta Szerbia elnöke.

Hozzátette, hogy a valódi fókusz a gazdasági reformokon és a jövőn van, és csak normális kapcsolatokat szeretne a régió minden szereplőjével.

A szerb–orosz kapcsolatok és az energetikai helyzet

A műsorvezetőt érdekelte Szerbia és Oroszország viszonya, és megjegyezte, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta az energiakapcsolatok elmélyültek. Erre Vučić úgy reagált, hogy Szerbia és Oroszország kereskedelmi forgalma feleakkora, mint korábban volt.

„Ön az energetikai függésről beszél, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt diverzifikáljuk. Ezért építettünk interkonnektort Szerbia és Bulgária között. Ezért nemcsak tárgyalni kezdtünk, hanem gázt vásároltunk Azerbajdzsántól. Erről beszéltem nemrég Ilham Alijevvel, de továbbra is nagy mennyiségű gázt kapunk Oroszországtól” – magyarázta Vučić.

Szerbia az egyik legnagyobb gazdasági növekedést mutató ország Európában

Vučić szerint Szerbia ma az egyik legnagyobb gazdasági növekedést mutató ország Európában, és a Nyugat-Balkán összesített GDP-jének felét teszi ki.

„Szerbia a Nyugat-Balkán exportjának 55%-át adja. Az összes közvetlen külföldi beruházás (FDI) 64%-a Szerbiában valósul meg. Ez az, amiről álmodom – az EXPO 2027. Ez az, amire összpontosítok” – mondta Vučić.

Emberi jogok és EU-tagság

A BBC újságírója megkérdezte, hogy Szerbia miért nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, holott az EU, amelynek Szerbia tagja szeretne lenni, ezt megtette. Vučić erre azt válaszolta, hogy Szerbia maga hozza meg a döntéseit.

„Ahogy látják, csak egy székem van. Nincs két szék. Ez azt jelenti, hogy mi magunk döntünk. Támogattuk Ukrajnát humanitárius és pénzügyi segítségnyújtásban – jobban, mint a Nyugat-Balkán bármely más országa. Nincs semmilyen ellentmondás az álláspontomban. Az ellentmondás a többiek viselkedésében van. Mi nagyon elvi alapokon állunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint Szerbia korlátozott előrelépést ért el, és bár sok javítani való van, ez nem jelent visszalépést.

„Ezért dolgozunk szorosan együtt az ODIHR-ral az összes választási és egyéb szabályozás javításán. Az EU-jelentésben megjegyzik, hogy a szerb gazdaság kiválóan teljesít. Ezeket az eredményeket is érdemes kiemelni” – tette hozzá.

Békés viszonyok a régióban

Vučić kijelentette, hogy hisz a régió megbékélésében, de nem támogat olyan narratívákat, amelyek Szerbia és a szerb nemzeti érdekek ellen irányulnak.

A Srebrenicával kapcsolatos kérdésre, hogy elismeri-e a történteket népirtásként, Vučić így válaszolt: „Mindig kész voltam elismerni, hogy szörnyű mészárlás történt Srebrenicában, és elmentem oda a történtek 20. évfordulóján. Fejet hajtottam, koszorút helyeztem el. Senki nem tagadja, hogy mi történt ott. Azonban a népirtásként való minősítés politikai kezdeményezés volt, amit németek és bosnyákok indítottak el.”

„Mi úgy gondoljuk, hogy ez politikai kezdeményezés. Ahogyan láthatták, 109 ország osztja az álláspontunkat. Az emberek nem értették, miért nem minősítettek más mészárlásokat vagy nagy bűncselekményeket szintén genocídiumként. Ha együttérzésről, az áldozatok iránti tiszteletről van szó, én mindig kész vagyok ezt megtenni. Hiszek a régió megbékélésében, de nem hiszek olyan narratívákban, amelyek új politikai konfliktusokat és problémákat szítanak” – mondta Vučić.

A „Szerb egység” összjövetel és a régió reakciói

Amikor a műsorvezető a „Szerb egység” nevű nagygyűlésre utalt, amelyen nemcsak Szerbia, hanem a környező balkáni országok szerb vezetői is részt vettek, Vučić úgy válaszolt, hogy hasonló gyűléseket tartanak más országok is, például a brit Nemzetközösség tagállamai.

A műsorvezető azt mondta, hogy a gyűlésen elfogadott deklaráció, amely szerint a szerb nép egy egységes nemzet, „egy nép, egy parlament”, aggodalmat keltett a régióban, és sokan ezt a nagyszerb ideológia újjáéledésének tartották. Vučić erre úgy reagált:
„Nem, ez nem igaz. Ez egy kitalált történet, amelyet azok terjesztenek, akik ártani akarnak Szerbiának és a szerb nemzeti érdekeknek. Amit ön idézett, az szövegkörnyezetből kiragadott vagy elferdített. Nincsenek törekvéseink egy egységes parlamentre. Ez a szerb nép gyűlése volt, nem valódi parlament. Valódi parlamentünk van Szerbiában, és a Boszniai Szerb Köztársaságnak is van saját parlamentje.”

Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia tiszteletben tartja a daytoni megállapodást, amelyet 1995-ben írtak alá:
„Többször elmondtam, és most is megerősítem, hogy támogatjuk Bosznia-Hercegovina területi integritását, beleértve a Boszniai Szerb Köztársaságot is.”

Dodik függetlenségi törekvései

A műsorvezető arról kérdezte Vučićot, támogatja-e Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjének kijelentéseit, miszerint Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére került, és a Szerb Köztársaság függetlenedni kíván. Vučić elmondta, hogy tiszteli Dodikot, de nem mondhatja meg neki, mit tegyen:
„Én Szerbia elnöke vagyok, és nem dönthetek a Boszniai Szerb Köztársaság nevében. Amikor mások a Jugoszláviától való elszakadásért harcoltak, Önök segítették őket. De ha valaki tőlük akar elszakadni, az már bűn. Ne aggódjanak Szerbia miatt, mi tiszteljük a nemzetközi jogot.”

Vučić kifejtette, hogy Dodikot provokálják különböző bosnyák politikai szereplők és nemzetközi képviselők, de Szerbia álláspontja világos: „Támogatjuk Bosznia-Hercegovina területi integritását, beleértve a Boszniai Szerb Köztársaságot is. Ez az álláspontom, és nincs olyan kijelentésem, amely ezzel ellentétes lenne.”

A múlt és a jelen

A műsorvezető emlékeztette Vučićot, hogy fiatalon a nagyszerb eszme híveként a Szerb Radikális Párt tagja volt, és megkérdezte, mennyiben változott. Vučić így válaszolt:
„Nem szégyellem kijelenteni, hogy megváltoztam. Az évek során bölcsebb lettem, és most Szerbia érdekeit képviselem. Gazdasági reformok nélkül nincs jövő, és ehhez stabilitás és béke kell.”

Hiszek a békében, Szerbia senkit sem provokál

Aleksandar Vučić a régió helyzetéről szólva kijelentette, hogy hisz a békében, és Szerbia senkit sem provokál, ahogyan a jövőben sem fog provokálni.

Ezt Stephen Sackur műsorvezető kérdésére válaszolta, aki arról érdeklődött, hogy a régióban ma a legnyilvánvalóbb feszültség- és "ellenségességforrás" Belgrád és Pristina viszonya, és van-e szerinte veszélye egy újabb háborúnak.

Vučić hangsúlyozta, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizációjának folyamatában Szerbiától soha nem kérték a Koszovó függetlenségének de facto elismerését, és hogy „ilyen követelés sehol sincs leírva vagy kimondva”.

A szerb elnök ezzel reagált arra a kérdésre, miszerint Szerbia hivatalosan nem ismeri el Koszovó függetlenségét és szuverenitását, miközben az elmúlt több mint egy évtizedben az EU égisze alatt folyó normalizációs folyamat része, amely de facto elismerést jelentene Koszovó számára.

„A normalizáció azt jelenti, hogy békében, stabilitásban, nyugalomban élünk, hogy biztosítsuk az áruk, a tőke, az emberek és a szolgáltatások szabad áramlását, hogy fejlesszük gazdaságainkat, beszéljünk különböző kérdésekről és megpróbáljuk azokat megoldani” – mondta Vučić.

Kiemelte, hogy a béke és stabilitás kérdése a Koszovóban azokhoz kapcsolódik, „akik kinyitották Pandora szelencéjét”.

„Amikor eljönnek hozzánk, és megkérdezik az emberektől Szerbiában: Támogatják-e Ukrajna területi integritását? Az emberek azt mondják: igen. De amikor Londonból, Washingtonból, Berlinből vagy Brüsszelből jönnek, és azt mondják: meg kell védenünk Ukrajna területi integritását, tudják, mit mondanak az emberek itt? Azt mondják: menjenek a pokolba” – fogalmazott Vučić.

Nemzetközi jog és Koszovó kérdése

Az elnök elmondta, hogy sok nézetét megváltoztatta, de a szerinte Szerbia ellen elkövetett jogszerűtlen lépésekről alkotott véleményét nem.

„Miért bombázta az önök országa Szerbiát 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélkül? Kérdezem, hogy önök vagy az úgynevezett nyugati közösség megsértette-e a nemzetközi jogot, amikor Szerbiát bombázták, vagy sem?

Sértették-e a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, amikor elismerték Koszovó függetlenségét? Mindezt annak ellenére, hogy még mindig érvényben van, és ma is hatályos az ENSZ 1244-es számú határozata, amely Szerbia területi integritásáról szól” – hangsúlyozta Vučić a Tanjug összefoglalója szerint.