Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy tárgyaltak az NIS ellen bejelentett amerikai szankciókról, és Magyarország támogatásáról biztosította Szerbiát ebben a kérdésben. Emellett a magyar MOL felajánlotta, hogy amennyiben az NIS-t szankciók érik, megduplázza kapacitásait, hogy segítséget nyújtson Szerbiának.

A miniszter asszony elmondta, hogy szó esett a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték építéséről is, amely a Barátság kőolajvezetékhez csatlakozna, és az építkezés várhatóan az év végén vagy a jövő év elején kezdődhet meg, ismerteti a Tanjug.

„Ma jelen volt a magyar MOL igazgatója is, amely vállalat jelen van a szerb piacon, beleértve a kiskereskedelmet is. Kifejezték készségüket, hogy segítsenek nekünk, ha a szankciók életbe lépnek, és jelezték, hogy készek megduplázni kapacitásaikat” – mondta a miniszter.

"Nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül"

Magyarország és Szerbia az eddigi sikerekre alapozva készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére, ez a nagyberuházás mindkét ország energiabiztonságát javítani fogja - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.

A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy a két ország rövidesen közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe, amely Magyarország és Szerbia ellátásához is hozzá fog járulni.

Elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.

"Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz" - tudatta.

"A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni" - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy jól halad azon beruházás előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.

"Az eddigi sikerekre alapozva készen állunk arra, hogy belevágjunk az új nagy közös beruházásunkba" - mondta.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán "politikai hisztériakeltés" okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára.

Ennek kapcsán leszögezte: "ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül".

"Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik. A tavalyi évben egy brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török Áramlat vezetéken" - jelentette ki.

"Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország. Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként" - mutatott rá.

A miniszter ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel "abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel".

Ennek megfelelően a régió közös problémájának nevezte a szerbiai olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat.

"Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát" - fogalmazott.

"Szeretnék elkerülni ezt a helyzetet. Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon" - összegzett.