Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője exkluzív interjút adott az RTS-nek, melyben Oroszország és Szerbia kapcsolatairól, valamint a Moszkva és Washington közötti tárgyalásokról beszélt. Zaharova szerint az orosz-amerikai kapcsolatok jelenleg az újraélesztés fázisában vannak.

Az orosz-szerb kapcsolatokat különböző nemzetközi intézményekben lezajlott szavazásokon keresztül jellemezte, és kiemelte, hogy Oroszországot sokkolta Szerbia legutóbbi szavazása az ENSZ-ben. Hozzátette, hogy helyesnek tartja a szerb vezetés álláspontját, amely szerint ez egy hiba volt.

Ukrajna kapcsán Zaharova kiemelte, hogy megváltozott Washington retorikája, és először hallani olyan kifejezéseket, mint a béke, a tárgyalások és a konfliktus lezárása. Azonban ezek egyelőre csak szavak, és Oroszország szerint a válság gyökereinek kezelése nélkül nem lehetséges valódi megoldás. Moszkva emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodás is erre irányult, de a Nyugat végül nem tartotta be vállalásait.

Az európai politikai helyzetről Zaharova úgy vélekedik, hogy csak kevés vezető mer nyíltan szembemenni a domináns nyugati politikai irányzattal, amely szerinte nem a nemzeti érdekeket, hanem az amerikai ultraliberális körök céljait követi. Az EU vezetői nem ismerik el Ukrajna felelősségét a jelenlegi helyzetben, miközben az ország gazdasága összeomlott és a társadalma is megosztott.

A szerbiai ENSZ-szavazás kapcsán Zaharova hangsúlyozta, hogy Oroszország számára meglepetést okozott, amikor Szerbia támogatta az egyik oroszellenes határozatot. Ezt sokként élték meg az oroszok, tekintettel a történelmi kapcsolatokra. Elismeréssel szólt azonban arról, hogy a szerb vezetés ezt hibának nevezte, és reméli, hogy a jövőben nem következik be hasonló eset.

Oroszország álláspontja Koszovóval kapcsolatban két alapvető pilléren nyugszik. Az első az alapos történelmi ismeretekből fakad: Moszkva nem amerikai hírek alapján ítéli meg a helyzetet, hanem Szerbia, Jugoszlávia, a szerb nép és a Balkán régió történelmét figyelembe véve, amely az elmúlt 200-300 évben számos kihívással szembesült.

A második pillér a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata, amely meghatározza Koszovó jogi helyzetét. Oroszország szerint sem a történelmi tények, sem a nemzetközi jog nem változott, ezért álláspontja is szilárd marad.