Ítélet született abban a polgári perben, amelyet a két évvel ezelőtti belgrádi iskolai lövöldözés áldozatainak hozzátartozói indítottak az elkövető családja, illetve az iskola ellen; a belgrádi felsőbíróság pénzbeli kártérítést szabott ki az alperesekre, adta hírül az MTI.

Az ítélet egyebek mellett arra kötelezte az alpereseket, hogy a hozzátartozójuk halála miatt elszenvedett lelki gyötrelmek miatti nem vagyoni kár megtérítéseként a felpereseknek egyenként 8-12 millió dinár kártérítést fizessenek, illetve a per költségeit is meg kell téríteniük.

Az ítélet indoklása szerint a kiskorú K.K. felelős azért a kárért, amelyet a felperesek elszenvedtek, mert tettének elkövetésekor beszámítható volt, míg a szüleit azért találták felelősnek, mert az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a kárt a kiskorú rossz neveltetése, a rossz példaképek és a szüleitől tanult rossz szokások okozták.

A bíróság az iskolát is felelősnek találta mulasztás miatt, mert az intézmény nem tette meg a kellő elővigyázatossági intézkedéseket.

Szerbia első iskolai lövöldözése 2023. május 3-án történt, amikor egy belgrádi általános iskolában K.K. megölte kilenc társát és az iskolaőrt. Mivel a fiú a bűncselekmény időpontjában 13 éves volt, a szerbiai törtvények szerint nem büntethető, pszichiátriai megfigyelés alá került.

A belgrádi felsőbíróság tavaly év végén a fiú szüleit összesen 17,5 év börtönbüntetésre ítélte. Az apa 14,5 évnyi börtönbüntetést kapott az általános biztonság súlyos veszélyeztetése, valamint kiskorú elhanyagolása miatt, míg az anyát három évnyi börtönre ítélték illegális fegyverbirtoklás miatt. Mindkét szülő tagadta bűnösségét.

Az iskolai ámokfutást követő éjszakán egy 20 éves fiatal a Belgrádhoz közeli Mladenovacon lőtt rá járókelőkre gépkarabéllyal, megölve nyolc embert. A két vérengzés megrázta Szerbiát, és tömegtüntetésekhez vezetett.

A két esetet követően a szerb kormány több intézkedést hozott. Egyebek mellett fegyverleadási amnesztiát hirdettek, amelynek során az ország állampolgárai több mint százezer fegyvert és lőszert adtak le. Emellett Szerbia minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezettek be, és megkezdték a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának 14-ről 12 évre csökkentését, írja az MTI.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után a civil lakosságnál is rengeteg fegyver maradt, a médiában közölt adatok szerint Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.