Marko Đurić szerb külügyminiszter ma kijelentette, hogy Pristina már 12 éve nem tartja be azon kötelezettségeit, amelyeket a brüsszeli megállapodás tartalmaz, és amelynek központi eleme a szerb községek közösségének (ZSO) megalakítása. Đurić szerint a kapcsolatok normalizálását nem lehet elérni anélkül, hogy ne rendeznék a koszovói szerbek jogait.

„Ma van a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó első elvi megállapodás, vagyis a brüsszeli megállapodás aláírásának 12. évfordulója. A megállapodás középpontjában azok a rendelkezések állnak, amelyek a szerb községek közösségének létrehozására vonatkoznak. Ennek ellenére Pristina már 4.383 napja folyamatosan elmulasztja teljesíteni ezeket a kulcsfontosságú kötelezettségeket, ami a párbeszédben való résztvevő félként komolyan aláássa hitelességét” – közölte Đurić.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy személyesen is részt vett a közösség koncepciójának kialakításában és 221 brüsszeli tárgyaláson vezette a belgrádi küldöttséget. Kiemelte továbbá: nem beszélhetünk valódi normalizációról, ha nem kezeljük prioritásként a koszovói szerbek státusát és jogait.

Mint fogalmazott, Pristina nem biztosítja sem az alapvető emberi, sem a politikai jogokat a szerbek számára, ezzel pedig ezt a közösséget mára Európa egyik legkiszolgáltatottabb csoportjává tette.

Kihívások és célok: A külügy prioritásai továbbra is változatlanok

Marko Đurić azt is kijelentette, hogy a barátságok és nemzetközi kapcsolatok erősítése, a nemzeti és állami érdekek védelme, valamint Szerbia európai perspektívája továbbra is a minisztériumának fő prioritásai lesznek.

„Sok energiával és teljes tudatossággal lépek be az új mandátumba, tisztában az előttünk álló kihívásokkal” – mondta a Tanjugnak adott interjúban.

Hozzátette: számítani lehet arra, hogy a pristinai vezetés, élén Albin Kurtival, tovább folytatja eddigi politikáját a koszovói szerbekkel szemben, valamint újabb országokat kér meg arra, hogy ismerjék el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.

A jelenlegi koszovói helyzettel kapcsolatban Đurić úgy fogalmazott, hogy Kurti rendszere az elmúlt két és fél év során olyan ultranacionalista módszereket alkalmazott, amilyeneket Európában már régóta nem lehetett látni.