A szerbiai polgárok többsége továbbra sem támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást, a támogatottság azonban Vajdaságban és Belgrádban valamelyest magasabb.

A szerbiai polgárok többsége továbbra sem támogatja az ország EU-csatlakozását. Ennek ellenére úgy vélik, hogy az EU jelenleg is, és a jövőben is Szerbia legfőbb gazdasági partnere kell hogy maradjon – derül ki a Polgárok külpolitikai nézetei című új kutatásból, amelyet a Beta idéz.

A kutatás szerint a polgárok 52%-a biztosan vagy valószínűleg az EU-csatlakozás ellen szavazna egy népszavazáson, míg csupán 39% támogatná azt – mondta Dimitrije Milić a belgrádi Lidington Research intézettől a felmérés eredményeinek bemutatásakor.

Milić szerint a kormánypárti szavazók az Egyesült Államokat, míg az ellenzéki beállítottságú polgárok Szerbiát tartják felelősnek bizonyos külpolitikai helyzetekért.

A válaszadók úgy vélik, hogy Donald Trump visszatérése az USA élére javíthatja a szerb–amerikai kapcsolatokat, ugyanakkor nem látják benne a képességet arra, hogy gyorsan véget vessen az ukrajnai háborúnak.

A kutatás szerint jelenleg az EU és Kína a két legfontosabb gazdasági partner Szerbia számára, és a válaszadók szerint ez így is maradjon. Politikai téren szintén az EU-t és Kínát látják fontosnak, ám több mint 50% szerint Oroszországnak kellene a fő partnernek lennie.

A külföldi befektetéseket a polgárok 57%-a nagyon vagy részben pozitív hatásúnak tartja, 22% szerint negatív a hatásuk, míg 12% úgy véli, nincs rájuk hatással.

„A külföldi befektetések körüli kétségek és médiaviták ellenére a polgárok többsége még mindig pozitívan tekint ezekre, és bízik bennük” – jegyezte meg Milić.

A legtöbben – 31% – úgy értékelték, hogy életszínvonaluk nem változott tavalyhoz képest.

Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ igazgatója és Szerbia korábbi londoni nagykövete elmondta, a polgárok érzelmileg közelítik meg a politikát, míg gazdasági kérdésekben racionálisabbak.

„Bár az EU-narratíva szerint a bővítés prioritás, az integráció gyakorlatilag megakadt. A fő akadályok a jogállamiság és a közös kül- és biztonságpolitika kérdései. Politikai szinten pedig nincs olyan szereplő, aki az EU-integráció mellett hatékonyan kiállna” – tette hozzá.

Strahinja Subotić, az Európai Politikai Központ képviselője szerint azonban a jelenlegi támogatottsági adatok az EU szempontjából még mindig jónak számítanak, különösen mivel 2012 óta erős euroszkeptikus narratíva épült ki Szerbiában.

Slobodan Zečević, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint az euroszkepticizmus okai között szerepel az az érzés, hogy a Nyugat nem tiszteli a szerb nemzeti érdekeket, mivel elvárja Koszovó függetlenségének elismerését, amit Kína és Oroszország nem követel, valamint az EU-integráció hosszúra nyúló folyamata. Ugyanakkor úgy véli, az EU-tagság egyelőre irreális cél.

„Érzékelhető az EU iránti támogatás enyhe csökkenése. A támogatottság valamivel magasabb a nemzeti kisebbségek körében, Belgrádban, a magasan képzettek között és Vajdaságban”

– mondta.

Ezzel szemben a BRIKS-hez való csatlakozást a polgárok 59%-a támogatná.

A NATO-tagság kérdésében a válaszadók 81%-a elutasító.

A polgárok az Egyesült Államokat tartják a leginkább felelősnek a Szerbiai Olajipari Vállalat (NIS) jövőjének kiszámíthatatlanságáért.