Aleksandar Vučić szerb elnök szeptemberben vagy októberben írhatja ki az előrehozott választásokat, amelyekre december végén kerülhet sor – értesült a Nedeljnik több forrás alapján. A választások időzítése szorosan összefügghet a kormány gazdasági intézkedéseivel, amelyek eredményeit Vučić kulcsfontosságúnak tartja saját támogatottsága fenntartásához.

Ana Brnabić kormányfő szerint szeptember 1-jétől életbe léphetnek azok a szociális és gazdasági intézkedések, amelyek a kis jövedelműek és a nyugdíjasok helyzetét javítanák. Ezek között szerepel az alapvető termékek árának csökkentése, kedvezőbb kamatok a fogyasztási hitelekre, illetve lakossági védelmi intézkedések az eladósodás ellen. Vučić ezeket „a valaha volt legjobb intézkedéseknek” nevezte.

A Nedeljnik szerint az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Vučić saját elnöki mandátumát lerövidítve miniszterelnök-jelöltként indulna, míg az elnöki pozíció kapcsán Tomislav Nikolić neve merült fel.

A diáklista készül, az ellenzék bizonytalan

A tiltakozó hallgatók saját választási listát állítanak, amely – a szervezők szerint – független lesz mind a kormánypártoktól, mind az ellenzéktől. A lista célja a személyi kultusz elutasítása, a jelöltek pedig olyan civilek lesznek, akik eddig nem vettek részt aktívan a politikában. A lista 250 névből áll majd, és a szervezők szerint már szinte teljesen készen van.

Felmérések: Ellentmondásos számok

Az Ipsos júliusi közvélemény-kutatása szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) 46,6%-os támogatottságon áll, míg a hallgatói lista 5%-on. Ugyanakkor a Sprint Insight kutatása ezzel élesen szembe megy: eszerint a hallgatói lista 54,8%-ot, az SNS pedig 42,1%-ot kapna. A CRTA tavaszi mérése szerint az állampolgárok fele inkább a diákokban bízik, míg Vučić támogatottsága a vizsgált időszakban gyengébb volt.

Megvannak-e a feltételek egy tisztességes választáshoz?

Bár az ellenzék és a tiltakozó diákok hónapok óta sürgetik az előrehozott választásokat, a hatalom eddig elutasította azokat. A politikai válságot mélyítette a rendőri fellépés az augusztusi tüntetéseken, valamint az a tény, hogy az előző évek választásait számos szabálytalanság kísérte.

A választások legitimitásához elengedhetetlen volna, hogy minden szereplő elfogadja az eredményt. A jelenlegi bizalmatlanság mellett azonban nem zárható ki, hogy egy újabb politikai válság alakul ki, különösen, ha az eredményeket – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – Vučić jelenti be elsőként.