Aleksandar Vučić szerb elnök elítélte a Financial Times elemzését, amely szerint a kormány választás előtt áll: vagy az autoriter gyakorlatokat erősíti, vagy enged az ellenzék és a diáktüntetők követeléseinek. Vučić szerint ez „téves felvetés”, mivel – állítása szerint – mindig jóhiszeműen törekedett a párbeszédre.

A lap főszerkesztőjének írt levelében az elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt kilenc hónapban több tízezer be nem jelentett tiltakozás zajlott az országban, amelyek szerinte szélsőséges csoportok vezetésével blokádokká alakultak, és gyakran vandalizmus, zaklatás vagy erőszak kísérte őket. A rendőrség – mint fogalmazott – „nehéz körülmények között is visszafogottan” lépett fel.

Vučić azt is kiemelte, hogy a kormány lépéseket tett a közfelháborodást kiváltó újvidéki tragédia után: vizsgálatokat indított, növelte az oktatás finanszírozását, és a miniszterelnök lemondott a fiatalok közötti konfliktusok miatt. Szerinte a tiltakozók azonban rendre elutasították a kormány párbeszédre irányuló kezdeményezéseit, ami szándékos ürügyet teremtett a feszültségek fenntartására.

Az elnök szerint a rendkívüli választások követelése alaptalan, mivel a legutóbbi voksolást 2023 decemberében tartották, a következő pedig 2027-ben esedékes.

„A demokráciákban nem lehet átírni a választási menetrendet minden tiltakozás nyomására”

– fogalmazott.

Vučić úgy véli, hogy a tüntetések célja mára nem a reform, hanem a destabilizáció lett, míg a kormány elkötelezett marad a stabilitás, a párbeszéd és a demokratikus intézmények erősítése mellett. Hozzátette: a Szerbiát a polgárháború szélére sodródóként bemutató nemzetközi narratívák csak fokozzák a belső feszültséget és rontják az ország gazdasági megítélését.

A Financial Times július 18-án közölt írásában azt állította: egy évtizedes hatalomgyakorlás után Vučić válaszút elé került, és a Nyugatnak erőteljesebben kellene nyomást gyakorolnia rá, hogy felelősséget vállaljon a bűneiért és tisztességes választásokat tartson.