A szerb parlament befejezte harmadik ülését a második rendes ülésszaka keretében, és megszavazta a napirenden szereplő mind az 58 pontot, köztük a 2026-os állami költségvetést. A jövő évi büdzsé 2.414,7 milliárd dinár bevétellel és 2.751,7 milliárd dinár kiadással számol, a hiány 337 milliárd dinár, ami a bruttó hazai termék mintegy 3 százalékának felel meg.

A kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál; a pénzügyminiszter szerint a költségvetés egyszerre fejlesztésorientált és a lakosság életszínvonalának megőrzését szolgálja.

A tervek szerint a kiadások 6,7 százalékát, mintegy 740 milliárd dinárt fordítanak beruházásokra, állami és önkormányzati forrásokból. A dokumentum tartalmazza a közszféra béreinek 5,1 százalékos emelését, a nyugdíjak decemberi 12,2 százalékos növelését, valamint a minimálbér 10,1 százalékos emelését 2026. január 1-jétől. A bevételi oldalon a legnagyobb tétel az általános forgalmi adó: több mint 1.084 milliárd dinárra prognosztizálják, ami az összbevétel közel 45 százaléka.

A képviselők jelentős pluszforrást irányoztak elő az energiaszektor számára is: egy módosító indítvány nyomán további 164 milliárd dinár jut az energiaellátás biztonságának erősítésére. A védelemre 277 milliárd, a mezőgazdaságra 147,5 milliárd dinár jut, utóbbiból több mint 116 milliárd dinár támogatás formájában érkezik a termelőknek.

A költségvetési törvény mellett ágazati jogszabályok széles körét fogadták el. Döntés született az élelmiszerlánc teljes hosszára kiterjedő, előzetes bejelentés nélkül is elvégezhető hatósági ellenőrzésekről, az ökológiai gazdálkodás szigorúbb szabályozásáról és az organikus termelők nyilvántartásának létrehozásáról. Módosították a hivatalos statisztikáról és a faktoringszabályozásról szóló törvényeket, új keretet fogadtak el a hulladékgazdálkodásra, a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatására és a szénintenzív termékek importjára.

A katonaság helyzetét javító módosítások lehetővé teszik, hogy a hivatásos katonák meghatározott szolgálati idő után határozatlan idejű szerződést kapjanak; új szabályok vonatkoznak az egészségügyi ellátásukra és a katonai oktatásra is. Emelték a jövedéki adót a dohánytermékekre és az e-cigaretták töltőfolyadékaira, és meghosszabbították a fiatalok első lakásvásárlását támogató állami garanciaprogramot.

A család- és demográfiai ügyekért felelős minisztérium költségvetése a tervek szerint mintegy 33 százalékkal nő jövőre, a tárca pedig civil szervezetek tucatjaival kötött támogatási szerződéseket gyermek- és családvédelmi programokra. A képviselők elfogadták a tankönyvtörvény módosítását is, amely bevezeti a nemzeti jelentőségű, illetve a nemzeti kisebbségek számára kiemelt fontosságú tankönyvek kategóriáját, és lehetővé teszi a tankönyvárak és a tankönyvek súlyának korlátozását.

A parlament Milan Antonijevićet választotta meg az egyenlő bánásmód biztosának. A most lezárt ülésszak november 25-én kezdődött.