A december 28-ára meghirdetett hallgatói megmozdulás a szervezésben részt vevő diákok egy részének jelzései szerint elsősorban aláírásgyűjtési akció lesz, nem klasszikus értelemben vett tüntetés. Több elemző ezt a lépést a biztos szavazók mozgósításaként értelmezi egy esetleges rendkívüli parlamenti választás előtt, amelyet a hallgatói mozgalom követelései között is megfogalmaztak. Mindez arra utal, hogy a diákmozgalom átalakulóban van, és egyre inkább a hagyományos politikai küzdelem eszköztárát kezdi alkalmazni. December 28-án az egyetemisták több szerbiai nagyvárosban is szerveznek akciókat, de a központi megmozdulás Belgrádban lesz.

A kérdés ugyanakkor adott: vajon ez az irányváltás erősíti vagy inkább gyengíti a hallgatói mozgalmat? Az Insajdernek nyilatkozó szakértők szerint egy átmeneti szakaszról van szó, amely egyszerre hordoz lehetőségeket és kockázatokat. Aleksandar Ivković politológus úgy látja, a hallgatói mozgalom intenzív fejlődésen megy keresztül, és működésében egyre inkább egy nagy ellenzéki politikai erőre kezd hasonlítani. Szerinte a hallgatók ezt nyíltan nem fogalmazzák meg, részben azért, mert a pártpolitika a társadalom jelentős részében népszerűtlen, így tudatosan kerülik a párt vagy politikai szervezet megjelölést. Ha azonban választásokban gondolkodnak, szükségszerűen átveszik az ellenzéki pártok módszereit is.

Ivković hangsúlyozza: amennyiben a december 28-i esemény valóban kizárólag aláírásgyűjtés lesz, azt nem lehet tiltakozásnak nevezni. Inkább olyan akciónak tekinthető, amilyet a választásokra készülő ellenzéki pártok szoktak szervezni. Ugyanakkor ezt a stratégiát összességében hasznosnak tartja, mivel hosszú távon lehetetlen folyamatosan fenntartani a tömegtüntetések intenzitását, részben a társadalmi fáradás miatt. Véleménye szerint újabb tiltakozási hullám így is elkerülhetetlen, különösen a választások környékén, ha a politikai folyamatok nem rendeződnek békés úton.

A politológus arra is rámutat, hogy az aláírásgyűjtés a támogatók számára kisebb személyes kockázatot és kevesebb erőfeszítést jelent, mint a korábbi utcai megmozdulások, amelyek akár a résztvevők biztonságát is veszélyeztethették. Az akció sikeressége szerinte elsősorban attól függ majd, hány hallgató vesz részt benne, és mennyire összehangoltan zajlik a szerveződés, közli a 021.rs portál.

Vladimir Dobrosavljević politikai tanácsadó inkább kényszermegoldásként értékeli a december 28-i akciót, amely szerinte a támogatók célzott mozgósítását szolgálja. Úgy véli, a hallgatók átvették a hagyományos politikai küzdelem eszközeit, ami szerinte elsősorban annak a következménye, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a politikai alternatívák fokozatosan háttérbe szorultak.

Dobrosavljević emlékeztet arra, hogy a kilencvenes években a hallgatói tiltakozások fontos katalizátorként működtek, ám a valódi politikai változásokat olyan pártok tudták végigvinni, amelyek megfelelő szervezeti háttérrel, infrastruktúrával és tapasztalattal rendelkeztek. Ezek a szervezetek képesek voltak ellenőrizni a választási folyamatot, mozgósítani a választókat, és intézményesíteni a társadalmi elégedetlenséget. Ma viszont – állítása szerint – ez az infrastruktúra nagyrészt hiányzik.

A politikai tanácsadó szerint a hallgatói mozgalom jelenlegi szerepe abban áll, hogy a széles körű társadalmi elégedetlenséget artikulálja, elsősorban a jelenlegi hatalommal szemben. Ugyanakkor hiányoznak a világos programok és az ideológiai keretek, amelyek hosszabb távon politikai alternatívává formálhatnák ezt az energiát. Egy komoly politikai szervezet felépítéséhez ugyanis évek munkája, emberi és szervezeti kapacitás, képzés és bizalomépítés szükséges.

A december 28-i akció így nemcsak egy konkrét esemény, hanem irányjelző is: azt mutatja meg, hogy a hallgatói mozgalom tiltakozó közösség marad-e, vagy fokozatosan politikai szereplővé válik. A választ nem egyetlen nap, hanem a következő hónapok folyamatai adják majd meg.