Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter kijelentette, idén több mint egymilliárd dinárt fektetnek be az oktatási infrastruktúrába. Értékelése szerint 2025 kihívásokkal teli és nehéz év volt a szerb oktatási rendszer számára, amely – mint mondta – durva politizálásnak volt kitéve, de sikerült visszaállítani a stabilitását.

Stanković a Tanjugnak adott interjúban elmondta, hogy 2026-ban mintegy 900 millió dinárt különítenek el az óvodai, általános- és középiskolai projektekre, míg körülbelül 250 millió dinár jut a felsőoktatásra.

„Kevesebb mint egymilliárd dinár áll rendelkezésünkre a befektetésekre az óvodai, általános- és középiskolai oktatásban. Az igények ennél jóval nagyobbak – több mint 10 milliárd dinár –, de ez fele meg a valóságnak. Igyekszünk a prioritások szerint dolgozni, a lehető legtöbbet megvalósítani, és úgy elosztani az eszközöket, hogy Szerbia minden része lehetőséget kapjon jobb minőségű oktatási intézményekre” – mondta Stanković, hozzátéve, hogy az iskolák felújítására 55 millió eurót terveznek fordítani.

Az egyik legnagyobb infrastrukturális beruházásként emelte ki a niši kollégium építésének befejezését, megjegyezve, hogy a közbeszerzési eljárás lezárása után várhatóan hamarosan megkezdődnek a munkálatok.

Arra a kérdésre, hogy 2026-ban várhatók-e változások a tantervekben, Stanković közölte: a cél a funkcionális tudás koncepciójának kialakítása, amely követi a munkaerőpiac igényeit és a modern innovatív technológiákat.

Kiemelte, hogy a szakközépiskolákban a hangsúly az építőipari területen lesz, ahol három új szakirányt vezetnek be, továbbá ösztönzik majd a borászati ágazat és az IT-szektor fejlődését is, ahol szintén új képzési profilokat terveznek.

Stanković elmondta, hogy a Szerbiai Gazdasági Kamarával együttműködve az a cél, hogy a középiskolások szakmai gyakorlata öt héttel meghosszabbodjon, és összesen 42 hétig tartson.

„Szeretnénk szintézist teremteni a szakoktatás és a vállalatokban folyó közvetlen képzés között, hogy a tanulók versenyképesebbek legyenek a munkaerőpiacon Szerbiában és a régióban. Célunk, hogy minél több fiatal itthon maradjon, ezért egy életképes és korszerű oktatási rendszert akarunk kiépíteni. Szándékunk, hogy ez azonnal megvalósuljon, ne csak terv legyen, hanem valóság” – hangsúlyozta.

A miniszter szerint fokozatos és megfontolt reformra van szükség a gimnáziumi tantervekben, hogy azok vonzóbbá váljanak és megfeleljenek a kor követelményeinek, valamint hogy a folyamatba be kell vonni a szakmai intézményeket és a szakembereket.

A pedagógushiánnyal kapcsolatban Stanković bejelentette, hogy januárban kezdeményezés indul a tanárképzés kapacitásainak bővítésére a matematika-, biológia-, földrajz-, fizika- és kémiatanárok esetében. Hozzátette, hogy ezeket a területeket hiányszakmaként kezelik, ami változást hoz a költségvetési finanszírozásuk rendszerében.